Függjön-e a nők nyugdíja a felnevelt gyermekeik számától?

Függjön-e a nők nyugdíja a felnevelt gyermekeik számától?

Az MNB most közzétett Versenyképességi Programjában ismét szerepel az a javaslat, hogy a nők öregségi nyugdíját a felnevelt és Magyarországon járulékfizetővé lett gyermekek számától is függővé kell tenni. Mennyire megalapozott egy ilyen reformötlet?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha  nem akar lemaradni a nők nyugdíjjogosultságait érintő változásokról, feltétlenül iratkozzék föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére!

 

 

Gyermekfüggő női nyugdíj?

 

A Magyar Nemzeti Bank 2019. február 27-én közzétett, több száz pontot tartalmazó versenyképességi programjában  hangsúlyosan szerepel az a javaslat, hogy a gyermekvállalást a nyugdíjrendszerben is el kell ismerni. 

Ez a búvópatakként fel-felbukkanó javaslat eredetileg a Népesedési Kerekasztal 2012-ben külön konferenciával és könyvvel is nyomatékosított ötlete volt, miszerint azoknak a nőknek, akik legalább két gyereket felneveltek - feltéve, hogy e gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget vagy szakképzettséget szereztek  -, magasabb nyugdíjat kell kapniuk, mint azoknak, akik ezt a minimumfeltételt nem teljesítették.

Az ilyen gyermekek felnevelését természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni (az eredeti javaslat szerint a csak általános iskolai végzettséget szerzett gyermekek felnevelése nem számítana természetbeni járulékfizetésnek). Az MNB tovább finomított javaslata szerint az itthon járulékfizetővé vált gyermekek bruttó fizetése alapján járna valamilyen nyugdíjtámogatás. 

A jelenlegi - keresőtevékenységre alapozott - járulékfizetési elv nem változna lényegesen, hangsúlyozzák a javaslat gazdái, csak kiegészülne a gyerekek kapcsán járó plusz nyugdíjjogosultságot biztosító rendszerrel.

A gyermekfüggő nyugdíjrendszer hívei szerint a nők otthoni, gyermekneveléssel és a háztartás vitelével kapcsolatos, nem kereső tevékenységét a magyar nyugdíjrendszer nem megfelelően honorálja, a nők nyugdíja emiatt jelentősen elmarad a férfiak nyugdíjától. Ennek legfőbb oka, hogy a nők karrieríve nem egyenletes, hanem fűrészfogszerűen meg-megszakad, majd újraindul, ezért a járulékalapot képező keresetük is a fűrészfog-mintázatot követve a karrier ismételt újraindítása miatt vissza-visszazuhan, miközben a gyermeknevelésért kapható ellátások összege is sokkal alacsonyabb, mint a munkavégzéssel szerezhető kereset. Emellett ha dolgoznak is, a nők keresete Magyarországon még mindig átlagosan 14%-kal kisebb, mint a hasonló munkakörben foglalkoztatott férfiaké. Mindezek ellensúlyozására a gyermekfüggő nyugdíjrendszer hívei szerint a nyugdíjrendszerben el kell ismertetni a humántőkébe történő női befektetés értékét, azaz a gyermeknevelést, hiszen ez lényegében a jövő járulékfizetői generációnak megteremtése révén valóban egyfajta természetbeni nyugdíjjárulék fizetésnek tekinthető.

Eltekintve a millió részletkérdéstől, ami óhatatlanul fölmerül minden elemzőben, most csak a gyermekfüggő nyugdíjrendszerre javaslatot tevők legfontosabb hallgatólagos feltételezését vegyük nagyító alá, nevezetesen azt, hogy a magyar nyugdíjrendszerben a nők rosszabbul járnak, mint a férfiak, s ezt kell ellensúlyozni a gyermeknevelés elismertetése révén. Ez a feltételezés azonban nem igaz, sőt:

 

A nők jobban járnak az időskori ellátórendszerben, mint a férfiak

 

A következők miatt állítom ezt:

1) A nők kedvezményes nyugdíja (amelyet értelemszerűen a férfiak nem vehetnek igénybe) a világon egyedülálló módon olyan korhatár előtti teljes öregségi nyugdíj, amelyet nem terhel semmilyen levonás (málusz) – ez egy nagyon komoly pozitív diszkrimináció a nők javára, egyébként az Alaptörvény közvetlen rendelkezése alapján. A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosító időből 8 év a gyermeknevelésre tekintettel szerzett idő lehet. A kedvezményes nyugdíj számításához nem csak a jogosító időt, hanem az érintett hölgy által az élete során a nyugdíjba vonulása időpontjáig szerzett összes szolgálati időt figyelembe veszik.

2) A nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, így hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat. A nők várható további élettartama a tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (62 év) átlagosan 20,8 év, a férfiaknál viszont (a jelenlegi nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 64 évesen) csak 14,6 év. Így egy nő átlagosan hat évvel, azaz 72 hónappal tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi. Még ha kisebb is 14%-kal az átlagos női nyugdíj, mint a férfiak átlagos nyugdíja, akkor is sokszorosan ellensúlyozza ezt a hosszabb ideig tartó jogosultság.

3) Még tovább növeli a hölgyek időskori nyugdíjelőnyét az özvegyi nyugdíjuk. Miután a férfiak korábban halnak, az özvegyi nyugdíjasok 85%-a nő. Az özvegyi nyugdíjuk (ha saját nyugdíjuk is van) annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami a férjüket az elhalálozása időpontjában megillette (ha a férj már nyugdíjas volt) vagy megillette volna (ha a férj még nem volt nyugdíjas).

4) A nők hosszabb élete miatt a kötelező szülőtartás kedvezményezettjei is elsősorban az édesanyák lesznek, hiszen időskorban az apa sokkal nagyobb valószínűséggel nincs már az élők sorában.

5) Szintén a hosszabb élet miatt az állam által fedezett időskori egészségügyi ellátások döntő hányadát is a hölgyek veszik igénybe, vagyis sokkal nagyobb mértékben terhelik az állami egészségügyi forrásokat, mint a korábban elhalálozó férfiak.

6) Miután sokkal több a nagyon idős hölgy, mint a nagyon idős férfi (egyébként az 50 évesnél idősebb évjáratok mindegyikében több a nő, mint a férfi!), a nyugdíjrendszer méltányossági lehetőségeivel sokkal több rászoruló idős nyugdíjas hölgy élhet, mint férfi.

 

 

A nők számára biztosított lehetőségek a mai magyar nyugdíjrendszerben

 

 

Az általános ellenérvek mellett érdemes végignéznünk, hogy a mai magyar nyugdíjrendszer konkrétan milyen lehetőségeket biztosít a nők számára, hogyan és milyen mértékben lehet a gyermeknevelés révén nyugdíjjogosultságot szerezni.

A mai nyugdíjrendszer (és a korhatár előtti ellátások szabályozása) alapvetően hat területen ismeri el a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket:

 

Nők kedvezményes nyugdíja
Öregségi nyugdíj
Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság
Özvegyi nyugdíj
Árvaellátás
Méltányossági lehetőségek

 

 

I. Nők kedvezményes nyugdíja

 

A rendszer a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el:

-  a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban,  gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati időt,

- az 1998. január 1-jét megelőzően gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot.

A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz 40 évi jogosultsági idő szükséges. A keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a negyven évből el kell érnie legalább harminckét (32) évet, kivéve két esetet:

- ha az igénylő nő részére súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, akkor harminc (30) évet kell elérnie a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, illetve

 - ha az igénylő nő a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, akkor a fentiekben hivatkozott harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő egy évvel, valamint minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken (tehát: 5 gyermek: 1 év, 6 gyermek: 2 év, 7 gyermek: 3 év, 8 gyermek: 4 év, 9 gyermek: 5 év, 10 gyermek: 6 év, 11 gyermek: 7 év vonható le a 32 évből, ez a maximum. Ha a gyermekek valamelyike súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, akire tekintettel az anya ápolási díjat kapot, akkor az anya ugyanezeket a kedvezményéveket a 30 évből vonhatja le).

A törvény rendelkezése szerint saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki

- a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy

- megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 12. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek, azaz

= aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

= akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy

= aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint

- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá

- az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát

a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

A gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

 

A nők kedvezményes nyugdíjának minden hatályos feltételéről, így az összes figyelembe vehető jogosító idő jellemzőiről is tájékozódhat az erről szóló összefoglalómból.

 

A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán kérdések ezreit kaptam, s ezek szerint a jogosultsági idővel van  a legtöbb gond:

- Miért nem számít be a tanulmányi idő? Miért az alacsonyabb iskolai végzettségű nőket részesítjük előnyben? Miért csak a szakmunkásképzők és szakképző iskolák kötelező nyári szakmai gyakorlata számítható be?

- Miért nem számítható be a felnőtt hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítási időtartama? Nem tipikusan női feladat ez, amely visszatartja a nőket - a férfiakhoz képest - a karriertől, a keresettől, az önkiteljesedéstől? És a gyermekek ápolása kapcsán miért csak a súlyosan fogyatékos számít? A fogyatékkal élő vagy a tartósan beteg gyermek miért nem (ami pedig az özvegyi nyugdíjnál is számít)? És a nevelt gyerek esete? Ha a férfi behozza az új házasságba a más anyától származó, fogyatékos gyermeket? Akkor az őt ápoló nevelőanya miért kerül hátrányba?

- Miért nem számítható be a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósításának ideje teljes egészében? Nem az anyai teljesítményt honoráljuk? A nők láthatatlan munkáját, amely olyan természetes, mint ahogy a méhek beporozzák a termést nekünk? Mégsem számítjuk a GDP-be? És a kdvezményes nyugdíjra jogosító időbe is csak korlátozva...

- Tipikusan az alacsonyabb iskolai végzettségű nők és az 50 évesnél idősebb nők  veszíthetik el gyorsan a munkájukat - miért nem számít be a munkanélküli ellátások folyósításának ideje? Legalább az 50 vagy 55 év feletti esetekben...

 

Ezekben a kérdésekben valóban célszerű lenne társadalmi vitát lefolytatni, a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja kiváló lehetőséget biztosíthat erre.

 

 

II. Öregségi nyugdíj

 

(1) A szolgálati idő arányosítását nem kell alkalmazni a nyugdíjjogosultság megítélése során

 

A rendszer kedvez a részmunkaidőben dolgozó nők számára a szolgálati idő arányosításának szabályozása terén: 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.

Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami  után fizette a járulékokat).

 

(2) A gyermekneveléssel kapcsolatban sok jogcímen szerezhető szolgálati idő

 

A rendszer az öregségi nyugdíj szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a következő időtartamokat:

Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében:

a) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

b) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét - az egyszeres számításra tekintet nélkül - annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt.

Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.

c) Szolgálati időként kell figyelembe venni a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának, a szülési szabadságnak, és a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.

d) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának

szülése esetén

a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig eltelt időt, ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.

e) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett.

f) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén

- 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,

- 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot

kell figyelembe venni.

g) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.

h) Munkanapnak számít - a heti pihenőnapok kivételével - az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szülési szabadságon volt vagy gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, vagy háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott.

 

Az 1997. december 31. utáni időszak tekintetében:

Szolgálati időként kell figyelembe venni

- a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

- a terhességi-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

 

(3) Családi járulékkedvezmény érvényesítése

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 51. § (2) bekezdése szerint "a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege."

A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőleg-alap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni.

A részleteket olvassák el itt.

 

 

III. Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság: családi adókedvezmény érvényesíthetősége

 

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4.§ (4) bekezdése, illetve 5.§ (5) bekezdése alapján,

ha a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy az 1995. évi CXVII. törvényben (Szja. tv.) meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne,

de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető,

az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.

 

Az igényelhető összeget az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.

 

Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezései:

29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti.

(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

(4) Kedvezményezett eltartott

a)az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

(5) Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,

a)amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

29/B. § (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

(1a) A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.

(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a 29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

(1d) Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.

(1e) Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és

b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

(2a) A családi kedvezmény

a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy

b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban - a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével - fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait - figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is - megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;

b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

(6) Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).

 

Ha valaki a családi adókedvezményt nem tudta vagy csak részben tudta igénybe venni,

és annak nem érvényesített részét az adóévben folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének terhére érvényesíteni kívánja,

ezt a kérelmet kell megfelelően kitöltve és aláírva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldenie.

 

A kérelemhez már nem kell  az adóévre vonatkozó igazolást csatolnia, mert a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőknek a családi adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást az adóhatóság a nyugdíjfolyósító megkeresésére állítja ki a NAV tájékoztatása szerint

A NAV e tájékoztatója szól a szabályokról és teendőkről.

A NAV ezen tájékoztatója pedig a 2019. évi változásokról.

 

A kérelemhez viszont csatolnia kell

a) A családi pótlék adóévi jogosultságáról szóló igazolást, melyet a családi pótlékot folyósító szerv az adóévet követően az ellátásban részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának kérelmére állít ki.

A kérelmet (amelynek nincs külön elektronikus formanyomtatványa) a lakóhely szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni.

b) az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti (a magzat a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig) kedvezményezett eltartott esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást.

 

 

IV.  Özvegyi nyugdíj a gyermekek szempontjából

 

Ideiglenes özvegyi nyugdíj

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított legalább egy évig folyósítható, de ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult

 - másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított 1 év), illetőleg

 - fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

 

A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek

- fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával,

- tartós betegségét a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával  szakorvosi igazolással

kell igazolni.

 

 

Özvegyi nyugdíj

 

A gyermekek szempontjából az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában házastársa jogán

- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti feltételek valamelyike

- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül bekövetkezett, VAGY

- a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

 

Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

 

Az özvegyi nyugdíjról olvassa el a részletes összefoglalómat a hatályos szabályok alapján.

 

 

Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos társadalombiztosítási elvek tisztázatlanságáról

és az ebből fakadó problémákról

 

Az özvegyi nyugdíj léte és szabályozása a múlt századi egykeresős hagyományos családmodellt tükrözi: azért kap özvegyi nyugdíjat a nő, mert nem ő volt a kereső a családban, hanem ő volt a család fenntartásának, a gyermekek felnevelésének a felelőse - külön bevétel nélkül. Htb (háztartásbeli) - emlékeznek még erre a kategóriára? Ő saját jogon nem szerzett nyugdíjjogosultságot - ez csak a férfiak "kiváltsága" volt, a nőktől nem ezt várta el a társadalom.

Az alig egy évszázados múltra visszatekintő özvegyi nyugdíj rendszere eredetileg csak a saját jogon nyugdíjjogosultságot nem szerző, háztartásbeliként otthon a közös gyermekeket nevelő anya részére kívánt ellátást biztosítani a családfenntartó férj halála esetére akkor, ha a korábban eltartott özvegytől a saját jövedelem megszerzése társadalmilag egyáltalán nem volt elvárható, mert a saját munkaképessége (a gyereknevelésre, az egészségi állapotára vagy a saját ééetkorára tekintettel) jelentősen korlátozott volt.

A rendszer már születése idején sem adott özvegyi ellátást azoknak, akiktől várható volt, hogy maguk szerezzék meg a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet.

A gond az, hogy az égvilágon senki sem tisztázta eddig a nőkkel, hogy az özvegyi nyugdíj nem azért jár, mert meghalt a férjük.  Az özvegyi nyugdíj nem kockázati életbiztosítás, amikor a biztosító (ez esetben a TB) minden további feltétel nélkül azért fizet a haláleseti kedvezményezettnek (a túlélő feleségnek), mert a biztosított (a férj) meghalt.

Az özvegyi nyugdíj sokkal inkább emlékeztet a kötelező felelősségbiztosításra: a férj társadalmilag elvárt, jogszabályokban előírt kötelessége a család fenntartása, s ha ő kiesik, akkor a biztosító (ez esetben a TB) egy szorosan meghatározott időtartamon belül a férj helyett fizeti legalább részben tovább a családfenntartás költségeit, ha erre a túlélő házastárs, azaz az özvegy nő egyedül képtelen. Ezt is csak akkor, ha a férj teljesítette a TB által előírt kötelezettségeit is (azaz járulékfizetéssel megfelelő szolgálati időt szerzett).

A kötelező felelősségbiztosítás példája talán érthetőbbé teszi az özvegyi nyugdíj alapszerkezetét: a "szerződés" biztosítottja a férj (az ő halála váltja ki a biztosító, azaz a TB szolgáltatását), aki egyúttal fizeti a szerződés díját (azaz járulékfizetéssel megfelelő szolgálati időt szerez), míg a "szerződés" haláleseti kedvezményezettje az az özvegy, aki azzal a feltétellel lehet kedvezményezett, hogy családjogi státusza megfelelő (azaz feleség) és saját munkaképessége - a család ellátásának a férje halálát követően már egyedül rá háruló kötelezettségei, vagy egészségi állapota, vagy életkora miatt - korlátozott.

Az özvegyi nyugdíj tehát valójában csak arra a kockázatra nyújt (ideiglenes és részleges) fedezetet, hogy a túlélő feleség a férj halálát követően a tradicionális családmodell tükrében és következtében nem képes önállóan eltartani magát és közös gyermekeiket.

Ezért van csak három lehetséges oka az özvegyi nyugdíjnak (a tragédia közvetlen anyagi terheit vészhelyzeti segélyként enyhíteni hivatott ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után), s az okok mindegyike azt tükrözi, hogy az özvegy saját munka- és jövedelemszerző-képessége a társadalom által is elismert módon lényegesen csökkent mértékű:

- öregség miatt (az özvegy betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt),

- megváltozott munkaképesség miatt (az özvegy egészségi állapota legfeljebb 50%-os),

- gyermeknevelés miatt (az anya az elhunyt apjuk jogán árvaellátásra jogosult kiskorú vagy tanulmányaikat folytató, legalább két gyermekét neveli, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekéről gondoskodik).

A rendszer a fenti három okból csökkent munkaképesség bekövetkezésére szigorú korlátot szab: az okok valamelyikének fenn kell állnia már a haláleset időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 10 éven belül be kell következnie. (A 10 év szigorú jogvesztő határidő, így akár egyetlen nap miatt is eleshet az özvegy az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága feléledésétől...)

E logika alapján érthető meg, hogy az özvegyi nyugdíj rendszere miért zárja ki a fiatal özvegyek többségét (akiknek több, mint 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig) az özvegyi nyugdíj feléledéséből: az ő tekintetükben helytálló lehet az a jogalkotói feltételezés, hogy képesek lesznek az önellátásra a gyász első sokkjának kiheverése után (amit viszont az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság az ő esetükben is elősegít).

E fiatal özvegyek közül csak azokat kedvezményezi a rendszer, akik legalább két árvát (illetőleg egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg árvát) nevelnek. E kisegítő szabály révén máris beszámít a gyermekszám és a gyermek egészségi állapota, akárcsak a nők kedvezményes nyugdíja esetében (emlékeztetőül: ott 5 vagy több gyermek, illetőleg egy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek nevelése szükséges a gyermekneveléssel szerezhető hosszabb szolgálati időhöz).

Az özvegyi nyugdíj rendszerének üzenete: ha fiatalon özvegyültél meg, akkor állj a lábadra és teremts önálló egzisztenciát - és lehetőleg menj férjhez újra.

A gond csak az, hogy ezt senki sem közölte eddig a nőkkel. A túlnyomórészt férfi jogalkotók nyilván nem is tartották fontosnak az erről szóló társadalmi kommunikációt és párbeszédet. Ilyen párbeszéd hiányában viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos várakozások jelentősen meghaladják a tényleges lehetőségeket. Megoldás az lehetne, ha a hozzátartozói nyugdíjrendszer elkülönített járulékfedezetet kapna, de a hasonló törekvések már a baleseti járulék javaslata kapcsán is elvéreztek.

Az pedig, hogy özvegyi nyugdíjra a férfiak is jogosultak lehetnek, nyilván főhajtás a nemek egyenlőségének alapelve előtt - valójában ennek a társadalmi indokoltsága a fentiek tükrében erősen megkérdőjelezhető...

 

 

V. Árvaellátás

 

Az árvaellátás rendszere szintén az egykeresős tradicionális családmodell jegyében fogant. Egyértelműen arra szolgál, hogy a szülő (eredetileg a családfenntartó apa) halála után enyhítse a gyermeknevelés, a tanulmányok folytatása kapcsán felmerülő anyagi terheket, amelyek a szülő halála után egyedül az özvegyre hárulnak.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

- az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

- összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év,

szolgálati időt szerzett. (Ezek a feltételek megegyeznek az özvegyi nyugdíj esetében előírt szolgálatiidő-szerzési feltételekkel.)

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

 Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy

b) huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja az árva.

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,

továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt (de csak a magasabb nyugellátásra jogosult szülő nyugdíja alapján), vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátásról részletesen ez az összefoglalóm szól.

 

 

VI. Méltányossági kérelmek

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 68.§-a a következőképpen rendelkezik a méltányosságról:

66. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást (a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,

b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel - rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.

(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.

A hivatkozott 47.§ (2)bekezdés c) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

A szintén hivatkozott 6.§ a következőket tartalmazza:

6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

a) az öregségi nyugdíj.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások

a) az özvegyi nyugdíj,

b) az árvaellátás,

c) a szülői nyugdíj,

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,

e)az özvegyi járadék.

(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

Témánk szempontjából tehát kivételes nyugellátás megállapítását kérheti:

- A megváltozott munkaképességű özvegy (aki egyébként nem jogosult özvegyi nyugdíjra). Az ilyen özvegy kivételes özvegyi nyugdíj iránti  kérelmet terjeszthet elő.

- Az árva (aki egyébként nem jogosult árvaellátásra). Az ilyen árva kivételes árvaellátás iránti kérelmet terjeszthet elő. Viszont akkor, ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.

- Külön szabály rendelkezik a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy árvaellátásának meghosszabbítása lehetőségéről. Ilyen árvaellátás-hosszabbítás az első alap- és mesterképzésben (vagy osztatlan képzésben), az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

További feltételek:

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség. Kivételes nyugellátás és kivételes árvaellátás engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (A MÁK tájékoztatója szerint ilyen körülmény lehet például az egészségi állapot, a közeli hozzátartozó egészségi állapota, a gyógyszerköltség vagy a  közüzemi díjak elmaradása, természetesen ezek megfelelő igazolásával.)

Kivételes özvegyi nyugdíj és kivételes árvaellátás akkor engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

A Tny. hivatkozott 46.§-a a következőképpen rendelkezik:

46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének (idén is – tíz éve változatlanul - mindössze 28.500 Ft) a másfélszeresét (azaz 42.750 forintot), de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál (azaz 14.250 forintnál).

Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt, akit a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megillet (a MÁK tájékoztatója szerint ilyen juttatás például az utazási igazolvány és a jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés).

 

Kivételes nyugellátás-emelés

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (A MÁK tájékoztatója szerint ilyen körülmény lehet például az egészségi állapot, a közeli hozzátartozó egészségi állapota, a gyógyszerköltség vagy a  közüzemi díjak elmaradása, természetesen ezek megfelelő igazolásával.)

Kivételes nyugellátás-emelést kérhet:

- a megváltozott munkaképességű özvegy ,

- az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy,

- az árva,

ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak, akinél

- a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá,

- aki előzetes letartoztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él,

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg

- javítóintézetben van elhelyezve.

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát (idén 7125 forintot), de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál (idén 2850 forintnál).

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás összegét növeli, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

 

Egyszeri segély

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (A MÁK tájékoztatója szerint ilyen körülmény lehet például az egészségi állapot, a közeli hozzátartozó egészségi állapota, a gyógyszerköltség vagy a  közüzemi díjak elmaradása, természetesen ezek megfelelő igazolásával.)

Egyszeri segélyt kérhet:

a nyugellátásban részesülő személy, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

•  a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

•  a 85.000 forintot, ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét (idén a 42.750 forintot).

A méltányossági kérelmekről szóló külön összefoglalómat IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

 

Iratkozzék föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat érintő fejleményekről!

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...