A nyugdíjpokolba vezető út is "demográfiai jószándékkal" van kikövezve

A nyugdíjpokolba vezető út is "demográfiai jószándékkal" van kikövezve

2022. 05. 13.

Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok, demográfusok és szociológusok, akik a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos erőfeszítéseit közvetlenül elismertetnék a nyugdíjrendszerben.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése lenne a nyugdíjával, a nyugdíj megállapításával, számításával, emelésével, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A Portfolio gazdasági hírportálon jelent meg két részben az elemzésem a gyermekfüggő nyugdíjjogosultságra tett újabb javaslatról.

Az első részt ide kattintva olvashatja.


Részletek az első részből:

A koncepció szerint azoknak a nőknek, akik legalább két gyereket felneveltek - feltéve, hogy e gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget vagy szakképzettséget szereztek -, magasabb nyugdíjat kell kapniuk, mint azoknak, akik ezt a minimumfeltételt nem teljesítették. Akinek nincs gyermeke (vagy csak egy gyermeke van, vagy a gyermekei nem járulnak hozzá a társadalmi értékteremtéshez, mert itthon nem dolgoznak vagy külföldön dolgoznak, vagy nem szereztek legalább középfokú végzettséget, és így tovább), az nem ruházott be kellő mértékben a gyermek elnevezésű közjószág létrehozásába, így az e közjószág által később fenntartandó felosztó-kirovó nyugdíjrendszer járadékaiból csak kisebb mértékben vagy csak későbbi életkorban részesülhet.  

A gyermekfüggő nyugdíjrendszer hívei szerint a nők otthoni, gyermekneveléssel kapcsolatos, nem kereső tevékenységét a magyar nyugdíjrendszer nem megfelelően honorálja, a nők nyugdíja emiatt jelentősen elmarad a férfiak nyugdíjától.


A nők karrieríve a gyermeknevelés, hozzátartozó-ápolás miatt többször megszakad, majd újraindul, ezért a járulékalapot képező keresetük is a fűrészfog-mintázatot követve a karrier ismételt újraindítása miatt vissza-visszazuhan, miközben a gyermeknevelésért vagy hozzátartozó gondozásért kapható ellátások összege is sokkal alacsonyabb, mint a munkavégzéssel szerezhető kereset.

Mindezek ellensúlyozására a gyermekfüggő nyugdíjrendszer hívei szerint a nyugdíjrendszerben el kell ismertetni a humántőkébe történő (elsősorban női) befektetés értékét, azaz a gyermeknevelést, hiszen ez lényegében a jövő járulékfizetői generációnak megteremtése révén egyfajta természetbeni nyugdíjjárulék fizetésnek tekinthető.


A születéskor várható élettartam százharminc év alatt több, mint harminc évvel nőtt, ennek következtében szinte mindenki számíthat arra, hogy megéli a nyugdíjkorhatárát, amelyet követően még másfél-két évtizedig nyugdíjasként fog élni (a hölgyek két, a férfiak másfél évtizedig, de a várható további élettartam- kilátások évről-évre javulnak, ezt a folyamatot a koronavírus pandémia is feltehetően csak ideiglenesen képes megzavarni.)

UGYANEZEN IDŐ ALATT A TERMÉKENYSÉGI RÁTA A MÉLYBE ZUHANT. JELENLEG 100 TERMÉKENY KORBAN LÉVŐ HÖLGYNEK - A JELENTŐS KORMÁNYZATI ERŐFESZÍTÉSEK DACÁRA - MAGYARORSZÁGON ÁTLAGOSAN CSAK 159 GYERMEKE SZÜLETIK (ÍGY A TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM 1,59) A 100 ÉVVEL EZELŐTTI 500-600 GYERMEK HELYETT.

Közismert, hogy a lakosságszám szinten tartásához viszont 2,1-es termékenységi arányszám lenne szükséges, ha nem csökkenne az édesanyák száma. De az édesanyák száma is csökken, mert lassan kifut a termékeny korból az utolsó nagy létszámú hölgygeneráció (a Ratkó-korszakban született anyáknak a hetvenes évek derekán született lánygyermekei), miközben ők nagyon sokkal kevesebb gyermeket szültek, mint édesanyáik.

NEM ELÉG TEHÁT, HOGY CSÖKKEN A LEHETSÉGES ANYÁK SZÁMA, RÁADÁSUL A TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM IS ALACSONY.

Hiába az esetleges nagy igyekezet a termékenységi arányszám növelésére – a cél nagyjából egy évtizeden belül újra elérni a 2,1-es átlagot, ami a XXI. században meglehetősen valószínűtlennek látszó vállalkozás -, sokkal kevesebb nő még sokkal magasabb gyermekvállalási hajlandóság mellett sem képes szinten tartani az ország lélekszámát. És ugyan mitől lenne sokkal magasabb a gyermekvállalási hajlandóság? Már megszűntek az erre irányuló biológiai (magas halandóság, rövid várható élettartam) és gazdasági (földművelő nagycsalád) kényszerek, ezek miatt megszűnt az a korábban általános jelenség, hogy a nők 16-18 éves koruktól folyamatosan szülték és nevelték 5-6 vagy még több gyermeküket, miközben járulékfizető állásban kizárólag a férjük dolgozott.


AZ EMLÍTETT OKOK EREDŐJEKÉNT A MAGYAR TÁRSADALOM GYORS TEMPÓBAN ÖREGSZIK, ARÁNYÁBAN EGYRE TÖBB AZ IDŐS EMBER.

2022-ben minden ötödik, 2030-ban minden negyedik, 2060 körül már minden harmadik ember 65 évesnél idősebb lehet Magyarországon a KSH Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzései szerint. Ezt az öregedési sebességet tovább gyorsítja a tartós külföldi munkavállalás miatti kiáramlás, amely a pandémia miatti veszélyhelyzet elmúlásával érzékelhetően ismét gyorsul. A koronavírus járvány kitörése előtt a fiatalabb és képzettebb rétegek tagjai közül a becslések szerint már legalább 650 ezren tartósan külföldön dolgoztak, így itthon az idősek aránya ténylegesen még magasabb lehet, mint amit az egyes korcsoportok létszámai indokolnak.

A hazai járulékfizetők száma mindezek következtében megállíthatatlanul zsugorodik:

- egyrészt az utóbbi négy évtizedben nem született elég gyermek, aki pótolhatná a nyugdíjba vonuló, nagy létszámú korosztályokat a munkaerőpiacon,
- másrészt a fiatalok és középkorúak egyre növekvő létszámban nem itthon fizetnek járulékot, így kimaradnak a hazai nyugdíjak finanszírozásából.

A GYERMEKFÜGGŐ NYUGDÍJKONCEPCIÓK EZT HELYZETET ALAPVETŐEN HELYESEN DIAGNOSZTIZÁLJÁK, DE A BAJOKRA NEM OPTIMÁLIS TERÁPIÁT JAVASOLNAK.

Hogy miért nem, azt IDE KATTINTVA olvashatja el!

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...