Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj igénylésének optimális időzítésével, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Portfolio online gazdasági újságban  négy egymást követő részben tették közzé a választások után mielőbb előkészítendő nyugdíjreform összetevőiről készített összefoglalómat.

A sorozat bevezetője:

A választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert - ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül.

A mai kormányzat lemondott a nyugdíjrendszer bármilyen reformjáról, az általa az átalakítás lehetőségeiről megrendelt nemzetközi szakértői tanulmányt is nyomtalanul elsüllyesztette, és átállt az indokolatlan kincstári optimizmus kommunikációs sulykolására, mely szerint az elkövetkező egy-másfél évtizedben a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer (érdekes, hogy ezt még nem keresztelték át nemzeti nyugdíjrendszerre) biztonságosan működik, semmi szükség nincs semmilyen változtatásra. Ha mégsem lenne igazuk, amiatt már nem nekik fáj majd a fejük, hanem a 2037-ben kormányon lévő erőknek. Ez az "utánunk a özönvíz" mentalitás azonban 12 év múlva két és félmillió ember életét teheti tönkre egy kilenc és félmilliós országban, ezért a kavargó politikai ködöt félrefújva mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem.

Az első rész a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről, a második rész a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatja be. Ez a rész a nehezebb és magas kockázattal járó intézkedési lehetőségekről szól.

Részletek a harmadik részből:

Egy közepesen nehéz, de fokozottan kockázatos elem

A foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése.

Két nehéz és kifejezetten kockázatos elem

1.

A nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése.

2.

Automatikus kiegyenlítő mechanizmusok bevezetése a nyugdíjrendszerbe.

A részletekről a teljes cikket ide kattintva olvashatja el.