Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, a nők kedvezményes nyugdíjával, vagy a nyugdíjjogosultság növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A 24.hu hírportál részére részletes interjút adtam a 2025-re vállalt nyugdíjreform szükséges és lehetséges intézkedéseiről.

A cikkben idézett javaslataim szerint a nyugdíjreform érdemi elemei a következők lehetnek a bevezetésük nehézsége és politikai kockázata szerinti bontásban:

Könnyű és kockázatmentes intézkedések lehetnek

- a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,

- a nyugdíjskála kiegyenesítése,

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,

- az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedések lehetnek

- a járulékplafon visszavezetése,

- a degresszió újraszabályozása,

- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések lehetnek

- a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,

- a nyugdíjplafon bevezetése.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések lehetnek

- a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),

- a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,

- a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

Közepesen nehéz, de kockázatos lépések lehetnek

- a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

Nehéz és kifejezetten kockázatos lépések lehetnek

- a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),

- a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),

- az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenlegi agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen

- bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.

A 24.hu portálon megjelent teljes cikket ide kattintva olvashatja el.