Ki fizeti a révészt?

Ki fizeti a révészt?

2019. 10. 22.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Ki finanszírozza a jövőben az időskori nyugellátást és az egészségbiztosítást, ha annak terhelése megállíthatatlanul növekedni fog?

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése a jövőbeni vagy a már meglévő nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 

Ki fizeti a révészt?

 

A kérdés mindkét nagy, állami újraelosztásra épülő ellátórendszer – a nyugdíj és az egészségügyi rendszer - esetében ugyanaz: ki fizeti a révészt? Ki finanszírozza az időskori nyugellátást és az egészségbiztosítást, ha annak terhelése megállíthatatlanul növekedni fog? 

Miért fog növekedni a terhelés?  

Elsősorban azért, mert a magyar lakosság öregszik.

Ma minden hatodik, tíz év múlva minden negyedik, harminc év múlva majdnem minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz! 

Ezért sokkal kevesebb olyan aktív korú ember lesz Magyarországon, akik fizethetnék a nyugdíjak fedezetét megteremtő járulékokat. 

Ráadásul azok közül, akik fizethetnék a járulékokat, több százezren külföldre mentek dolgozni, s így persze nem itthon, hanem külföldön fizetik a közterheiket.

A demográfiai öregedés mellett továbbá azért is nő megállíthatatlanul a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátó rendszer terhelése, mert az elkövetkező években a hatalmas technológiai robbanások következtében annyira átalakul az egész ipari és hasonló termelő és értékteremtő tevékenység, hogy egyszerűen nem lesz szükség olyan mennyiségű élő munkaerőre a mesterséges intelligencia, a robotizáció, az automatizáció, a digitalizácó, és még ki tudja, milyen új fejlemények miatt, akit hatásosan kötelezhetne az állam járulékfizetésre.

Így viszont nem lehet járulékfizetéssel elegendő fedezetet teremteni az egyre több és egyre hosszabban élő idősek számára.

A választ a hagyományos gondolkodásmód – a ma uralkodó pénzügyi paradigma – még mindig a kirovó-felosztó logikában keresi: az aktív korosztályokra (és munkáltatóikra) rójuk ki a nyugdíj- és egészségbiztosítási célú közterheket, majd ezeket arányosan felosztva fizessük ki a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás költségeit.

Ez a paradigma azonban a jövőben a fenti fejlemények következtében nem lesz eredményesen alkalmazható.

Mindezek miatt egyszerűen elkerülhetetlennek látszik, hogy mindenki, aki még nem nyugdíjas, rendelkezzék valamilyen  nyugdíjcélú megtakarítással. 

A nyugdíjbiztosítások körében elsődleges választás lehet sokak számára a Grawe forintos vagy eurós hagyományos nyugdíjbiztosítása, különösen azoknak, akik számára a megtakarításuk biztonsága kiemelten fontos szempont. 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...