Hogyan készülhetünk föl arra, hogy tíz év múlva minden negyedik honfitársunk 65 évesnél idősebb lesz?

Hogyan készülhetünk föl arra, hogy tíz év múlva minden negyedik honfitársunk 65 évesnél idősebb lesz?

2019. 05. 14.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

2030-ra minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz. Vajon hogyan érinti a társadalom elöregedése a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátást? Hogyan készülhetünk fel a demográfiai kockázatok növekedésére?

K Küldés K Nyomtatás

 

Nem marad le a nyugdíjakat érintő semmilyen fontos fejleményről, ha feliratkozik a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére!

 

 


Hogyan készülhetünk föl arra, hogy tíz év múlva

minden negyedik honfitársunk 65 évesnél idősebb lesz?


 

Minden nap figyelnünk kell idős hozzátartozóink és barátaink helyzetére, nem csupán azért, mert ez a szeretet, a tisztelet, a törődés parancsa, hanem azért is, mert így tanulmányozhatjuk a legegyszerűbben a saját jövőnket.

Nem csak gondolkodnunk kell azon, hogy mit jelent és milyen következményekkel jár az öregedés gyorsuló folyamata, hanem a velünk élő idősekre tekintve látnunk is kell mindezt.

Egyébként az, hogy a társadalom kit tart idősnek, mindig az adott történelmi korszak és kultúra függvénye, ami viszont lényegében a születéskor és később  várható élettartamok hosszát tükrözi.

Kosztolányi az idősek tiszteletére figyelmeztető híres versében például azokat tartja időseknek, akik  "negyven, ötven, hatvan évet" éltek már. Az ilyen életkorúak ma a fiatal és érett középkorúak táborába tartoznak, idősnek talán a 80 évesnél is öregebb embereket tekinthetjük, de ez is csak ideiglenes érvényű megállapítás, hiszen pillanatnyilag az idősebb korban várható további élettartam 24 óránként 3 és fél órával nő.

A jövőlátásunk érdekében mindenekelőtt érdemes fölidéznünk, hogy minden modern kori nyugdíjrendszer az egymásba fonódó generációk együttműködésétől és egymásba vetett bizalmától függ. Nem véletlenül választottam a NyugdíjGuru News jelképének a Möbius-szalagot, hiszen ahogyan a Möbius-szalagon körbefutó vonal is mindig önmagához tér vissza, úgy lépnek a nemzedékek is egymás nyomába és egymás helyére a nyugdíjrendszerben. Végtelen folyamat, véges lehetőségekkel.

Minél többen leszünk idősek, annál végesebbek minden nyugdíjrendszer lehetőségei.

A tudomány megállapítása szerint egy népesség nagysága és kormegoszlása

- a mortalitás (halálozási arányszám),

- a fertilitás (termékenységi arányszám) és

- a migráció (ki- és bevándorlás) alakulásának függvénye.

A mortalitás szerencsére csodálatos ütemben javul (ezer éve egy csecsemő 25 életévre számított, száz éve 46 évre, ma egy kisfiú Magyarországon is 72 évre, egy kislány 79 évre – és az előrejelzések szerint későbbi nemzedékek elérhetik a 90-100 éves átlagos várható élettartamot is).

Az élet hosszának örvendetes növekedése azonban a termékenység zuhanásával párosul: míg a dédszüleink nemzedékében nem volt ritka a családonként 10-12 gyermek, nagyszüleink korában a 6-8 gyermek, ma már a 2 gyermek sem általános (Magyarországn 100 termékeny korú hölgynek nem 1000, nem is 600, nem is 200, hanem mindössze 149 gyermeke van a legfrissebb statisztikai adatok tükrében).

 

A mortalitás növekedése és a fertilitás csökkenése együttesen a népesség nagyon gyors öregedéséhez vezet, amit a migráció negatív magyarországi egyenlege csak tovább fokoz.

 

Ha a 65 évesnél idősebb magyarországi lakosság arányát vizsgáljuk a KSH Népességtudományi Kutatóintézete jelentései és előrejelzései alapján, kézzel foghatóvá válik a társadalom demográfiai elöregedése:

- 2017-ben minden hatodik magyar volt 65 évesnél idősebb (a lakosság 18,3%-a). Ez az arányszám

- 2030-ban már 24%,

- 2040-ben 28% lesz és

- 2060-ra elérheti a 33%-ot.

Vagyis 2030 körül már minden negyedik lakos, 2060 körül már minden harmadik lakos 65 évesnél idősebb lesz Magyarországon!

 

Vajon kibírja ezt a nyugdíjrendszer?

És a szociális ellátórendszer?

És az egészségügyi rendszer?

Költői kérdések, a válaszokat sejthetjük mindannyian.

 

Egyáltalán nem véletlen, hogy a magyar kormányzat is egyre inkább hajlik a nyugdíjcélú öngondoskodás támogatására, hiszen az öngondoskodás révén enyhíthető a nagy társadalmi újraelosztó rendszerekre nehezedő nyomás.

A meglévő, adójóváírással támogatott nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek mellett a Nemzeti Kötvény  júniustól, és a nyugdíjcélú államkötvények várhatóan szeptembertől tervezett kibocsátása, valamint a Magyar Nemzeti Bank részéről a nemzeti jóléti alap(ok) létrehozására irányuló javaslat is erre látszik utalni.

Az időskorra való felkészülés legfontosabb, sikeresen alkalmazható pénzügyi megtakarítási eszközei közé tartoznak a nyugdíjbiztosítások, amelyekre az állam továbbra is az éves megtakarítás 20%-ával egyező összegben személyi jövedelemadó-jóváírást biztosít, évi legfeljebb 130 ezer forint összegben.

A nyugdíjbiztosítások körében sokak számára lehet elsődleges választás a közel kétszáz éves sikeres múltra visszatekintő osztrák biztosító, a Grawe magyar leánya, a Grawe Életbiztosító Zrt. forintos és eurós hagyományos nyugdíjbiztosítása.

Aki nem szeretne semmilyen befektetési kockázatot viselni, miközben gondoskodni akar a saját pénzügyi jövőjéről, mindenképpen nézze át ezeket a kamatadó-mentességet és öröklési illeték alóli mentességet is nyújtó nyugdíjbiztosítási megoldásokat!

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...