Ha személyes kérdése van a több országban szerzett nyugdíjjogosultságok alapján történő nyugdíjmegállapítással  kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A Portfolio gazdasági hírportálon a francia nyugdíjreformról megjelent elemzésem bevezetője:

A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány.

A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese.

Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne (ez utóbbi önmagában a teljes magyar nyugdíjkiadás 1,4-szerese lenne).

A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is.

Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő vagy a Comedie franchaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató.

A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.

A teljes cikkemet IDE KATTINTVA olvashatja el.