A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük

A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük

2022. 03. 26.

Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz, amire a választások eredményétől függetlenül mielőbb szükség lesz.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, a nyugdíjemeléssel vagy a nyugdíj egyéb növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Automatikus kiigazító mechanizmusok a modern európai nyugdíjrendszerekben

 

A Portfolio gazdasági hírportálon megjelent az elemzésem az európai nyugdíjrendszerek többségében alkalmazott automatikus kiigazító mechanizmusokról.

Az elemzésem bevezetője:

Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz, amire a választások eredményétől függetlenül  mielőbb szükség lesz, mert a magánnyugdíjpénztárak 2010-es visszaállamosítása - azaz a megreformált nyugdíjrendszer reformmentesítése -, a 2011-es radikális szigorítások, és általában a demográfiai osztalék aranykorának bealkonyulása után megint visszatérhetünk a kiindulópontra és szembesülhetünk ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal, mint az 1990-es években, miközben a nyugdíjkiadások a 13. havi nyugdíj, a Nők40 és egyéb plusz juttatások, a finanszírozási kockázatok pedig a pandémia és az orosz-ukrán háború következtében nagyságrendekkel nőttek.

Emiatt elengedhetetlen, hogy megismerjünk minden bevált - vagy legalábbis kipróbált - európai megoldást annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon és minden érintett számára méltányosabb legyen.

Az automatikus kiigazító mechanizmusok (AKM) a nyugdíjrendszerekben olyan előre meghatározott szabályokra épülnek, amelyek automatikusan - külső politikai, jogalkotói beavatkozás nélkül - változtatnak a nyugdíj megállapítási vagy karbantartási feltételein, ha az AKM működtetéséhez kiválasztott indikátorok értéke változik, így biztosítva a fenntarthatóságot és a méltányosságot.

Az indikátorok lehetnek demográfiai, gazdasági vagy pénzügyi jellegű jelzőszámok. Demográfiai indikátor lehet egy meghatározott életkorban várható további élettartam, gazdasági indikátor lehet az infláció, a keresetnövekedés, a bértömeg alakulása vagy a GDP változása, pénzügyi indikátor lehet a nyugdíjkassza egyensúlyának változása. Az AKM-ek jellemzően a nyugdíj értékére, a járulék mértékére vagy a nyugdíjkorhatárra vonatkozó változásokat léptetnek életbe.

Az automatikus jelző arra vonatkozik, hogy a nyugdíjrendszer kijelölt összetevőit érintő változások előre meghatározott szabály szerint külön politikai vagy gazdasági beavatkozás nélkül bekövetkeznek, ha a szintén előre meghatározott feltételek vagy küszöbértékek módosulnak.

Minden AKM közös célja, hogy csökkentsék a nyugdíjrendszereket érintő jövőbeni bizonytalanságok negatív kockázatait, különösen az infláció alakulása, a nyugdíjak finanszírozása és a várható élettartam növekedése vonatkozásában. A folyó finanszírozású (pay as you go) rendszerekben külön kockázatot jelent az egy nyugdíjasra eső járulékfizetők számának alakulása, amely közvetlenül függ a várható élettartamban, a termékenységben, a foglalkoztatásban és a migrációs egyenlegben bekövetkező változásoktól. Az automatikus kiigazítások révén megakadályozható, hogy a nyugdíjak megfelelőségét vagy a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságát tartósan veszélyeztessék a jövőbeni kockázati tényezők.

Az AKM megoldások a nyugdíjrendszer számtalan metszetét érinthetik, a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs módszerektől a nyugdíjemelési indexek alakításán és a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságát biztosító kiegyenlítő rendszereken át a várható további élettartamtól függő korhatár-alakítás és nyugdíjmeghatározás különböző automatikus szabályrendszereinek alkalmazásáig.

Az OECD legutóbbi jelentése szerint (Pensions at a Glance 2021) az OECD tagállamok közül

- a svéd mintára NDC (Notional Defined Contribution, névleges járulékmeghatározott) nyugdíjpillért is bevezető országokban (az EU/EGT térségben Olaszország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország) a névleges egyéni számlákhoz,

- hét országban a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötéséhez,

- hat országban a nyugdíjmegállapítás és nyugdíjkarbantartás eljárásainak a várható élettartam vagy a bértömeg változásaihoz történő kötéséhez,

- hét országban speciális kiegyenlítő mechanizmusok alkalmazásához

kötődnek AKM-megoldások.

Az EU/EGT tagállamok közül nem működik külön nevesített AKM Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Írországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban, Svájcban és Magyarországon sem. Minden országban beavatkoznak persze a nyugdíjrendszer alakításába, de ehhez politikai aktorok közreműködésére van szükség, nincs automatikus eljárás.

Svédországban és Finnországban működnek a leghatékonyabb AKM-ek, de Észtországban és Olaszországban is fejlesztik ezeket a megoldásokat, amelyekben mind a nyugdíjmegállapítás, mind a nyugdíjemelés, mind a nyugdíjkorhatár alakulása függ a várható élettartam változásától, továbbá a járulékfizetők és a nyugdíjasok arányának alakulásától. Ez utóbbi a német kiegyenlítő mechanizmusban is fontos szerepet játszik. 

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...