A rémület arányszámai

A rémület arányszámai

2019. 08. 05.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Az Eurostat népesedési előrejelzése alapján 72 évre kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt? Vagy mégsem? Vagy ez sem elég? A magyar adatok elemzéséből veszedelmesen öregedő társadalom jövőképe bontakozik ki.

K Küldés K Nyomtatás

 

Sok-sok ezer ember fordult már hozzám az utóbbi években, hogy segítsek megoldani a nyugdíjproblémáit. Ha Önnek is van személyes kérdése a nyugdíjával vagy egyéb társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

Az elmúlt hetekben kisebb pánikot okozott a nyári hírszegénységben fulladozó magyar sajtóban az a jelentés, hogy az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) hosszú távú demográfiai előrejelzése alapján 2050-re hét évvel, 72 évre kellene emelni a magyar nyugdíjkorhatárt annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható maradhasson.

A hír számos pontatlanságot tartalmaz, miközben a tényleges helyzet a magyar Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének előrejelzése szerint valójában sokkal súlyosabb, mint az Eurostat előrebecslése szerint.

Az Eurostat jelentése a 2017. decemberi előrejelzések alapján készült, címe “Az EU lakossága – népesedési előrejelzések”, és semmilyen javaslatot nem tartalmaz a korhatár emelésére vagy bármely egyéb intézkedésre.

Azt megállapítja, hogy az EU lakossága egyes tagállamokban gyorsan, más tagállamokban lassabban csökken, néhány tagállamban viszont nő (a növekedés forrása azonban sehol sem a természetes népszaporulat, vagyis a termékenység növekedése, hanem a nettó bevándorlás).

Magyarország lakossága a jelentés szerint a gyorsan öregedők csoportjába tartozik, de néhány tagállamban – például a hozzánk egyébként adottságaiban hasonló Portugáliában - sokkal gyorsabb ez a folyamat.

Az Eurostat szerint Magyarország lakossága 2016 és 2080 között 1 139 ezer (vagyis kicsit több, mint 1,1 millió) fővel csökken, és 2080-ban mindössze 8 692 ezer (vagyis 8,7 milliónál kicsit kevesebb) lakosa lesz hazánknak.

 

A jelentés egyebek között ezekből az adatokból is számtalan függőségi rátát számol, s az ominózus 72 éves korhatárra utalás ezeknek a függőségi rátáknak a Portfolio gazdasági portál szakértői által elvégzett elemzéséből származik, akik azt keresték, milyen nyugdíjkorhatár mellett tartható a jelenlegi szinten a nyugdíj-költségvetés a gyorsan öregedő magyar társadalomban.

Érdekes, hogy most került megint elő ez a téma, ráadásul egy nem teljesen friss európai előrejelzésre hivatkozva, miközben a magyar valóságot sokkal élesebben tükrözi egy friss magyar statisztika, amely ráadásul törvényi mellékletet képez.

A 2020. évi költségvetési törvényhez ugyanis 50 éves demográfiai előrejelzést kellett csatolni, amely idén a KSH Népességtudományi Kutatóintézete népesség-előreszámításának 2018-as alapváltozata alapján készült, és a belőle kiolvasható adatok sokkal keményebb jövőre készíthetnek föl minket, mint az Eurostat jelentése.

A magyar jelentés szerint 2020-ban Magyarország lakossága 9 538 ezer fő lesz, közülük 1 942 ezer fő lesz olyan, aki betöltötte a  nyugdíjkorhatárát. Vagyis a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a teljes népességhez viszonyítva 20,4% lesz, konkrétabban: jövőre MINDEN ÖTÖDIK magyar öregebb lesz, mint 64 és fél éves.

Ennél sokkal súlyosabbá válik a helyzet 2040-re, amikor a magyar lakosság már csak 8 762 ezer fő lesz, és közülük 2 232 ezer fő lesz olyan, aki betöltötte az akkor (elvileg) 65 éves nyugdíjkorhatárát, vagyis 2040-ben a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a teljes népességhez viszonyítva 25,5% lesz, konkrétabban: két évtized múlva már MINDEN NEGYEDIK magyar öregebb lesz, mint 65 éves.

A friss költségvetési törvény hivatalos mellékletét képező népesedési előrejelzés szerint Magyarország lakossága már 2050-ben kisebb létszámú lesz, mint amekkora lakosságszámot az Eurostat 30 évvel későbbre, 2080-ra prognosztizál.

 

A KSH előrejelzés ugyanis már 2050-ben csak 8 407 ezer fő magyarországi lakossal számol (az Eurostat szerint 2080-ban is közel 8,7 millióan leszünk), közülük 2,4 millióan lesznek öregebbek 65 évesnél, így az idősek aránya a teljes lakosságon belül már 2050-ben eléri a 28,5%-ot – vagyis kishíján MINDEN HARMADIK magyar lakos öregebb lesz 65 évesnél!

A magyar nyugdíjrendszer folyó finanszírozású, vagyis a kirovó-felosztó elvnek megfelelően a mindenkori aktív korosztályoknak kell a mindenkori nyugdíjak fedezetét megtermelniük.

A rendszer magyarországi születésének idején, az 1920-as évek második felében a 65 évesnél idősebbek aránya a teljes lakosság 5,4%-át tette ki. Nagyjából MINDEN HUSZADIK magyar volt idősebb 65 évesnél.

A rendszert ilyen arányokra tervezték…

Még 1950-ben is csak 6,81% volt ez az arány, 2000-ben már 14,61%, 2010-ben 16,74%.

Az 1950-es 6,8%-ról 2020-ra 20,4% nőtt ez az arányszám – miközben a finanszírozás logikája lényegében nem változott.

 

A számok lehetnek unalmasak, lehetnek szárazak, lehetnek nehezen követhetőek. Legyinthetünk rájuk, szőnyeg alá söpörhetjük őket.

Elég azonban csak egyszer átéreznünk, milyen valóságos rémületet közvetíthetnek, ha a leendő nyugdíjas tömegek járandóságának finanszírozása a tét.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...