A munkáltatók nyugdíjcélú terheléséről

A munkáltatók nyugdíjcélú terheléséről

A nyugdíjkassza bevételét oroszlánrészben a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó és a szintén a munkáltatók által fizetett munkavállalók bérét terhelő nyugdíjjárulék biztosítja. Lehet-e tovább terhelni a munkáltatókat?

K Küldés K Nyomtatás

 

Miért érdemes feliratkoznia a NyugdíjGuru News heti hírlevelére? Azért, mert INGYEN hozzájut minden fontos információhoz, amely érintheti a jelenlegi vagy a jövőbeni nyugdíja feltételeit, a nyugdíjával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit!

 


A munkáltató jelenleg a következő módokon járul hozzá a nyugdíjrendszer működéséhez:

 

Kötelező nyugdíjpillér finanszírozása

 

1) Fizeti a szociális hozzájárulási adót, amelynek legnagyobb hányada (évente változó százalékos mértékben) a Nyugdíjbiztosítási Alapba, második legnagyobb hányada az Egészségbiztosítási Alapba, a legkisebb hányada pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba folyik be. (2019-ben a költségvetési törvény szerint a szocho 70,22%-a a nyugdíjkasszába, 27,31%-a az E.Alapba, 2,47%-a a Foglalkoztatási alapba folyik majd be. A nyugdíjkasszát illető szocho bevétel tervezett összege 2019-ben 1943,5 milliárd Ft, ami az összes jövő évi nyugdíjkiadás, 3361 milliárd Ft  57%-át fedezi.)

Miután a szocho százalékos mértéke gyorsan csökken (korábban 27%, majd tavaly 22% volt, pillanatnyilag 19,5%, jövő júliustól várhatóan 17,5% lesz és utána a tervek szerint évente 2%-kal tovább csökken), a nyugdíjkassza jövőbeni bevételeit megcsappanthatja, ha a GDP növekedési üteme, és ezzel a nemzetgazdasági átlagbér növekedési üteme lelassul, esetleg leáll. Egyelőre ennek nem áll fenn a veszélye.


2) A munkáltató fizeti a munkavállalója bruttó bérét, amelynek 10%-a a munkavállaló nyugdíjjáruléka. Az ebből tervezett jövő évi bevétel 1285 milliárd Ft, a második legnagyobb tétel a nyugdíjkassza bevételei között. 


Közvetlenül és közvetve tehát lényegében a munkáltatók finanszírozzák a Nyugdíjbiztosítási Alapot, jövőre összesen 1943,5 + 1285 = 3228,5 milliárd Ft összegben.

 

Önkéntes nyugdíjpillér finanszírozása

 

3) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a pénztárban munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (ez a munkáltatói hozzájárulás).

Ilyen hozzájárulás idén a bér adóterhéhez mérten kedvezményes, 40,71%-os közteherrel volt nyújtható (hozzájárulás összegének 1,18-szorosa után 15% szja és 19,5% eho a terhelés mértéke).

2019. január 1-jétől ez a kedvezmény megszűnik, a munkáltatói hozzájárulás bérként adózik. Ez nyilván visszavetheti - különösen a kisebb kkv-k - hajlandóságát a munkáltatói hozzájárulás további vagy azonos összegben történő nyújtására.


A kedvezményes adózás alá eső egyes meghatározott juttatásnak 2019. január 1-jétől kizárólag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint a munkáltatói tag célzott szolgáltatásra befizetett összeg (adomány) minősül.

 

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

 

4) A munkáltató beléphet egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba is (Magyarországon pillantnyilag egyetlen ilyen intézményként az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. működik), ez elsősorban a nagy európai, különösen a német multik igényei szerint létrejött speciális foglalkoztatói nyugdíjintézet. Működését IDE KATTINTVA lehet megismerni.


2019. január 1-jétől kikerül az egyes meghatározott jutattások köréből a munkavállaló javára adott foglalkoztatói hozzájárulás is, és ugyanúgy adózik majd, mint a jövedelem.

 

Összefoglalás

 

A fentiekből látszik, hogy egyrészt Magyarországon már ma is a munkáltatók finanszírozzák a nyugdíjak oroszlánrészét (a szocho befizetésén és a munkavállaló nyugdíjjáruléka fedezetének közvetett - bérfizetés révén - történő megteremtésén keresztül), így megalapozatlan elvárni a munkáltatóktól azt, hogy további kötelező jellegű befizetéseket teljesítsenek, másrészt az önkéntes oldalon a jogalkotó nem enyhítéssel, hanem szigorítással kezeli az önkéntes munkáltatói hozzájárulások lehetséges rendszerét.

A fenti összefoglalómat és érveimet is felhasználó cikk a Világgazdaságban jelent meg.
 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...