A nyugdíjminimum szerepéről

A nyugdíjminimum szerepéről

A Világgazdaság című napilap 2017. június 7-i számában jelent meg cikkem a minimális nyugdíj sokrétű szerepéről a magyar szociális ellátórendszerben.

K Küldés K Nyomtatás
Hogyan védekezhet az időskori anyagi biztonságát fenyegető veszélyek ellen? Olvassa az ingyenes heti hírlevelemet!

 

A Világgazdaság 2017. június 7-i számában megjelent cikkem:

 

A nyugdíjminimum szerepe az ellátásokban

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege (a nyugdíjminimum) 2008. január 1. óta 28 500 forint. Miért ilyen alacsony ez az összeg közel egy évtizede és egyáltalán mire szolgál?A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél főszabályként nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. Ez az egyetlen különbség a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. (Résznyugdíjat az kaphat, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb tartam -, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.)

A nyugdíjmegállapítás kapcsán a 28.500 forintos nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen az utóbbi években a nyugdíjszámítás során figyelembe vett “életpálya”-átlagkereset (az a számított havi nettó átlagkereset, amelyet az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből és jövedelmekből számítanak ki) az esetek túlnyomó többségében messze meghaladja a 28.500 forintos alsó határt. Az öregségi nyugdíjak átlagos összege 120 ezer Ft körül alakul, vagyis négyszer akkora, mint a nyugdíjminimum. Akkor hol van igazi szerepe a nyugdíjminimumnak és miért nem emelkedik, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán a jelenlegi összegében már elveszítette a gyakorlati jelentőségét – ráadásul 2008. január 1. óta  a nyugdíjak összege mellett jelentősen nőtt és folyamatosan nő a nemzetgazdasági átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt? A választ csak akkor adhatjuk meg, ha áttekintjük, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl milyen egyéb területeken játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

A méltányossági nyugdíj megállapítása, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély feltételei és összege egyaránt a nyugdíjminimumhoz van kötve. E téren a nyugdíjminimum jelentősége nagy.

A szociális ellátások terén a nyugdíjminimum jelentősége hatalmas, ugyanis az öregségi nyugdíj legkisebb összegének különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét:  aktív korúak ellátása, ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság. Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve. A vagyon fogalmát is a nyugdíjminimum összegéhez kötött mértékekben szabályozza a szociális törvény. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szepet játszik a nyugdíjminimum.

A gyes, a gyet és az anyasági támogatás összegét ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény. Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei között szerepel a nyugdíjminimum meghatározott százaléka. Az ingyenes gyermekétkeztetésre való jogosultság és az ingyenes tankönyvellátás részben szintén ennek a függvénye. A gyám pénzbeli ellátásának, továbbá a hivatásos gondnok díjazásának mértéke ugyancsak a nyugdíjminimum százalékos mértékében van meghatározva.

Ha e hatalmas ellátási területeket egyben látjuk, akkor nyilvánvaló, hogy a nyugdíjminimum összegének emelése összességében százezernél is több ellátást, támogatást, segélyt érinthet, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okoz az állami költségvetésben. Ezért a nyugdíjminimum emelésére vonatkozó politikai ígéreteket nagyon körültekintően kell megvizsgálni, mert az elsősorban nem is a nyugdíjrendszerben jelentkező hatalmas kiadási többlet fedezetét mindenképpen elő kell teremteni.

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...