A magyar nyugdíjrendszer az Európai Unió nyugdíjkoncepciójának tükrében

A magyar nyugdíjrendszer az Európai Unió nyugdíjkoncepciójának tükrében

2022. 03. 28.

Az Európai Unió a nyugdíjakkal kapcsolatban hármas célkitűzést fogalmazott meg: a nyugdíjak legyenek megfelelők (adequate), fenntarthatók (sustainable) és korszerűek (modernised). A magyar nyugdíjak minden területen elmaradnak e céloktól.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, a nyugdíjemeléssel vagy a nyugdíj egyéb növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A Világgazdaság című napilapban és a vg.hu portálon jelent meg március 28-án a véleménycikkem "A magyar nyugdíjrendszer az Európai Unió nyugdíjkoncepciójának tükrében" címmel.

Részletek a cikkemből:

A magyar nyugdíjrendszer korlátozottan képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését, és csökkenő mértékben képes helyettesíteni a munkából származó jövedelmet.

Ennek legfőbb oka az, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, miközben a nemzetgazdasági átlagbérek gyorsabb tempóban nőnek. Ha az elmúlt néhány évben nemcsak az infláció, hanem az átlagbér növekedését is figyelembe véve a klasszikus svájci indexálás révén emelkedtek volna a nyugdíjak, akkor az átlagnyugdíj ma nem 161 ezer, hanem 200 ezer forint lehetne.

A nyugdíjtörvény szerint novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre van szükség, ha a januári nyugdíjemelés mértékét az adott év első nyolc hónapjának tényadatai alapján számított éves infláció mértéke meghaladná. A megszaladó infláció miatt azonban nem várhat a korrekció novemberig, hiszen addig a nyugdíjasok a békeévekben megszokottnál sokkal nagyobb mértékben kényszerhiteleznék a magyar államot. Így idén júniusban (és persze novemberben) is szükség lesz egy rendkívüli emelési korrekcióra, amint ezt a PM március 21-i közleményében be is jelentette. A korrekciós emelés mértékére az MNB bejelentéséből lehet következtetni, amely szerint az infláció 7,5-9,8 százalék körül alakulhat idén, vagyis az emelés mértéke 2,5–4,8 százalék között alakulhat.

A nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével tíz éven belül három évvel nőtt az aktív életszakasz, ami növeli a fenntarthatóságot. További korhatáremelésre az elkövetkező másfél-két évtizedben feltehetően nem lesz szükség, a 65 éves magyar nyugdíjkorhatár megfelel az EU átlagának.

A magyar nyugdíjrendszerből teljes mértékben hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér. Így „a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatása” gyengül Magyarországon, miközben radikálisan erősödnie kellene.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...