Ha személyes kérdése van a nyugdíja feltételeivel, igénylésével, emelésével, növelésével és hasonló témákkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Pénzcentrum portál ismerteti a Portfolio online gazdasági újságban több részben megjelent elemzésemet a 2025-re vállalt nyugdíjreform szükséges és lehetséges elemeiről, amelyeket a megvalósítás nehézsége és politikai kockázata függvényében mutatok be.

Részlet a cikkből:

Egy fél éve maradt a kormánynak, hogy kidolgozzon egy jobb nyugdíjrendszert a jelenleginél, azonban a nyugdíjreform már most jelentős késésben van. A határidők lejártak, még nincs kidolgozott terv, amelyet társadalmi egyeztetésre lehetett volna bocsátani, de 2025. március 31-ig elvileg érvénybe kell léptetni a jogszabályt, amely megreformálja a magyar nyugdíjrendszert. Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF ugyanis előirányozta nyugdíjreformot, az alól nem lehet kibújni, hacsak nem szeretne a magyar kormány még több pénzt elbukni.

Farkas András, nyugdíjszakértő a Portfolión tette közzé részletes elemzését arról, melyek lehetnek a 2025-re vállalt nyugdíjreform szükséges és lehetséges elemei. A szakértő szerint a hazai nyugdíjrendszer az EU megfelelőségi, fenntarthatósági és korszerűségi kritériumainak csak erősen korlátozott mértékben vagy sehogy sem képes megfelelni.

A nyugdíjreform akár kimerülhet elszigetelt intézkedésekben, például a nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötésében (magas labdaként éppen erre tett javaslatot az EU is az RRF kapcsán), a fenntartható, megfelelő és modern magyar nyugdíjrendszer kialakítása érdekében azonban a jelenlegi működés alapelveit is felül kell vizsgálni - véli a szakértő. 

A nyugdíjszakértő szerint a kormányzat különböző politikai kockázatú és nehézségű lépések között választhat a nyugdíjreform kapcsán, ha e reform szándéka valós.

Könnyű és kockázatmentes intézkedések lehetnek:

- a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,
- a nyugdíjskála kiegyenesítése (például minden szolgálati év 2%-os súllyal történő figyelembevétele),
- a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,
- az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedések lehetnek:

- a járulékplafon visszavezetése,
- a degresszió újraszabályozása,
- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések lehetnek:

- a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,
- a nyugdíjplafon bevezetése.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések lehetnek:

- a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),
- a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,
- a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

Közepesen nehéz, de kockázatos intézkedések lehetnek:

- a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),
- a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

Nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedések lehetnek:

- a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),
- a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),
- az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenleg agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen
- bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpontrendszer) bevezetése.

A szakértő szerint azonban a nyugdíjrendszer reformja önmagában nem elég, a társadalmi és gazdasági metszetek sokaságának elemzése nélkül nem lelhető jó gyógyír a nyugdíjrendszer panaszaira - írta.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.