Fotó: Pixabay
A 13. havi nyugdíj korlátozásától a korhatár előtti nyugdíjazásig – sorvezető egy érdemi nyugdíjreformhoz, 2. rész
2025. 09. 01.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj igénylésének optimális időzítésével, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
A Portfolio online gazdasági újságban négy egymást követő részben tették közzé a választások után mielőbb előkészítendő nyugdíjreform összetevőiről készített összefoglalómat.
A sorozat bevezetője:
A választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert - ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül.
A mai kormányzat lemondott a nyugdíjrendszer bármilyen reformjáról, az általa az átalakítás lehetőségeiről megrendelt nemzetközi szakértői tanulmányt is nyomtalanul elsüllyesztette, és átállt az indokolatlan kincstári optimizmus kommunikációs sulykolására, mely szerint az elkövetkező egy-másfél évtizedben a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer (érdekes, hogy ezt még nem keresztelték át nemzeti nyugdíjrendszerre) biztonságosan működik, semmi szükség nincs semmilyen változtatásra. Ha mégsem lenne igazuk, amiatt már nem nekik fáj majd a fejük, hanem a 2037-ben kormányon lévő erőknek. Ez az "utánunk a özönvíz" mentalitás azonban 12 év múlva két és félmillió ember életét teheti tönkre egy kilenc és félmilliós országban, ezért a kavargó politikai ködöt félrefújva mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem.
Az előző rész a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. Ez a rész a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatja be.
Részletek a második részből:
Két könnyű, de fokozottan kockázatos elem
1.
A 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése.
2.
A nyugdíjplafon bevezetése.
Két közepesen nehéz és közepesen kockázatos elem
1.
A nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése).
2.
A nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása.
A részletekről a teljes második részt ide kattintva olvashatja el.
Nem lehet várni a nyugdíjrendszer...
2026. 07. 02.
A Tisza-kormány eddig ismertté vált nyugdíjtervei legalább 500 milliárd forintba kerülnek, ha tényleg megvalósulnak. Ezt a félezermilliárd forintos tételt a nyugdíjasok érdekeit jobban szolgáló módon is el lehet költeni.
Nyugdíjreformot javasolnak...
2026. 06. 11.
Az Európai Bizottság Magyarországról szóló legfrissebb országjelentése a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kockázataira és a költségvetési egyensúly romló kilátásaira figyelmeztet.
Ketyeg a nyugdíjrendszer órája
2026. 05. 25.
Ígéreteikből ítélve számos, többnyire sávos nyugdíjemeléssel és további idetartozó lépésekkel készül a Magyar-kabinet az idősebbeknek. Elegendőek lesznek-e ezek, s mennyiben szorul további reformokra az állam részéről a nyugdíjpolitika összetett területe?