Nagy kedvezmény a dolgozni kívánó átmeneti bányászjáradékosoknak!

Nagy kedvezmény a dolgozni kívánó átmeneti bányászjáradékosoknak!

Egy új törvény révén a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagságukat illetően ugyanolyan jogokat élvezhetnek az átmeneti bányászjáradékban részesülők, mint az öregségi nyugdíjasok. Ossza meg érintett barátaival, kérem!

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha nem akar lemaradni a nyugellátásokat érintő fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

Nagy kedvezmény az átmeneti bányászjáradékosoknak!

Egy új törvény a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagság kapcsán ugyanolyan jogokkal ruházza föl az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyeket, mint az öregségi nyugdíjasokat. Ennek érdekében kilenc törvény módosul a járadékosok javára, a szövetkezeti törvénytől az adótörvényeken át a szociális törvényig.

Talán annak előszelét érezhetjük, hogy a kormányzat néhány nagymúltú bánya újranyitására vagy új bányák nyitására készül?

Mindenesetre érdemes tisztáznunk, hogy ki jogosult átmeneti bányászjáradékra.

Az a volt bányász, aki

a) Magyarországon bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

legalább huszonöt év figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy legalább 5000 – szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni, és

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és

c) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

d) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális törvény szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

A 2012. január 1-je előtt megállapított bányásznyugdíjban részesülők közül azok részére, akik ellátásának megállapítására legalább 25 év föld alatti munkakörben eltöltött idő, vagy meghatározott föld alatt eltöltött műszakszám alapján került sor, a megállapított bányásznyugdíjat 2012. január 1-jétől nem korhatár előtti ellátásként, hanem átmeneti bányászjáradékként kellett hivatalból továbbfolyósítani.

 

Miért kedvező a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagságát érintő új rendelkezés egy átmeneti bányászjáradékban részesülő személy részére?

Azért, mert így élvezheti mindazokat az előnyöket, amelyek eddig csak és kizárólag az öregségi nyugdíjasokat illették meg.

Az új rendelkezések alapján az átmeneti bányászjáradékos közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagságával létrejött jogviszony

1) nem minősül munkaviszonynak,

2) a tevékenysége nem minősül keresőtevékenységnek sem, ha a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétele keletkezik (vagyis a személyes közreműködésének csak az a része minősülhet keresőtevékenységnek, amelynek ellenértékeként olyan díjazásban részesül, amit 15%-os szja terhel),

3) az adómentes bevétele nem minősül jövedelemnek sem - ennek kapcsán érdemes tisztáznunk, hogy adómentes a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát; továbbá adómentes a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,

4) a személyes közreműködés ellenértéke mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól is (mind az adómentes bevétel, mind a 15%-os szja-val terhelt díjazás),

5) nem eredményez adófizetési kötelezettséget jelentő jogviszonyt  és így nem eredményez adófizetési kötelezettséget sem a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszony (vagyis adófizetési kötelezettség kizárólag a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott pénzdíjazás alapján keletkezhet, az is csak a 15%-os szja-fizetési kötelezettség lehet, semmi más).

 

A részletes jogszabályi rendelkezések a következők:

Megjelent a Magyar Közlöny 2017. évi 184. számában az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény:

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,”

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

2. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;”

2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]

„10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,”

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

3.§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpontjában az „öregségi nyugdíjban részesülő” szövegrészek helyébe az „öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő” szöveg lép.

4. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

4.§ (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;”

(2) A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés – az Mt. 215–218. §-a tekintetében – kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)–(7) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.”

(A (3) bekezdés - nyilván törvényszerkesztői tévedésként - szó szerint megismétli a (2) bekezdés szövegét.)

(4) A Met. a következő 15. §-sal egészül ki:

„15. § E törvénynek az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CXLVI. törvény) 4. § (1) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a 2017. évi CXLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

5.§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) II. Fejezetében az „Az iskolaszövetkezet adóalapja” alcím címe helyébe az „Az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adóalapja” alcím cím lép.

(2) A Tao. tv. 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az e §-ban foglalt, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tekintetében is alkalmazni kell.”

(3) A Tao. tv. 26. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Nem kell az (1)–(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.”

(4) Hatályát veszti a Tao. tv. 6. § (4a) bekezdése.

6. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

6.§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

„b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,”

7. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

7.§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.”

8. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

8. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövtv.) 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.”

(2) A Szövtv. 27. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy)

„b) öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,”

(3) A Szövtv. 29. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

(4) A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.”

9. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

9.§ (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:)

„b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt;”

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)

„e) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszony.”

10. Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény módosítása

10.§  Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény 5. § (2) bekezdése. (Ez a munkaviszony definíciója a MET törvényben, amely helyett a jelen törvény 4.§ (1) belezdésében meghatározott szöveg lép hatályba.)

11. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A 4. § (1) bekezdése és (3)–(4) bekezdése 2018. január 2-án lép hatályba.

 

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek az átmeneti bányászjáradékról szóló,

2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései:

 

49/B. § (1) Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki

a) Magyarországon bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

aa) legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy

ab) legalább 5000 - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati időként figyelembe vehető - műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

c) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

d) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.

(2) 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

 

49/C. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni. 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...