BRÉKING! Részlegesen enyhítik a szolgálati járandósággal kapcsolatos korlátozásokat

BRÉKING! Részlegesen enyhítik a szolgálati járandósággal kapcsolatos korlátozásokat

2026. 10. 29.

A honvédelmi és a belügyminiszter közös bejelentése szerint 2027-ben és 2028-ban is enyhítik a szolgálati járandóságot jelenleg terhelő korlátozásokat.

K Küldés K Nyomtatás

Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os vagy 2027-es megállapításával, a nyugdíj igénylésének idei vagy jövő évi időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, a nyugdíjas SZÉP kártyával, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

Részlegesen enyhítik a szolgálati járandósággal kapcsolatos korlátozásokat

1.

A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter Facebook-videóban (hol másutt) közösen jelentette be, hogy "a kormány 2027-ben eltörli a szolgálati járandóság mellett korábban megállapított bérplafont – ami korlátozta az amellett megszerezhető jövedelmet –, illetve 2028-tól azt az összeget, amellyel a járandóságot a 15 százaléknyi személyi jövedelemadó (szja) szintjén csökkentették".

A bejelentés némileg pontatlan, mindenesetre az érintett rendvédelmi és honvédelmi hivatásos állomány érintett tagjait 2012 óta kifejezetten bosszantó korlátozások részleges eltörléséről van szó.

1.1.

A szolgálati járandóságot terhelő 15%-os levonás csak 2028-ban szűnik meg

Életkoron alapuló ellátásban (amely a szolgálati járandóság mellett a korhatár előtti ellátásra is kiterjed) jelenleg 24 ezren részesülnek, a szolgálati járandóságban részesülők számát nem közli külön a KSH. Ha feltesszük, hogy cca. 10 ezer fő kaphat szolgálati járandóságot, és tudjuk. hogy a járandóság átlagos összege jelenleg 374 ezer forint, akkor a 15%-os levonás összesen 6,7 milliárd forintos költségvetési bevételt generálhat idén.

Ez a tétel elenyésző az éves költségvetésben, így valószínűleg megtehette volna a kormány, hogy már 2027. január 1-jétől eltörli a 15%-os terhet a szolgálati járandóságok tekintetében - különös tekintettel arra, hogy a 2027-től a belügyi és honvédelmi dolgozók részére ígért béremelést egyáltalán nem fogadták megelégedéssel az érintettek.

A 15 százalékos levonás eltörlésének egy évvel történő elhalasztása azért sem igazán érthető, mert 2027. január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke a 683 ezer forint alatti keresetek esetében jelentősen mérséklődik, a minimálbér tekintetében pedig 15 százalékról 9 százalékra csökken.

Vagyis minimális intézkedésként a kormány megtehetné, hogy 2027. január 1-jétől 9 százalékra mérsékli a szolgálati járandóságot terhelő elvonást, 2028. január 1-jétől pedig végleg eltörli azt.

Erre a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenytv.) kifejezetten felhatalmazást ad az 5.§ (4) bekezdésében: Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell. A hivatkozott (2) bekezdés rendeli el, hogy a szolgálati járandóság összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével.

1.2

Az éves keretösszeg eltörlése üdvözlendő lépés, de nem jár együtt a közszférában történő munkavégzésre vonatkozó szüneteltetés eltörlésével

A két miniszter közös bejelentésében említett "bérplafon" nem a megszerezhető jövedelmet korlátozza, hanem a szolgálati járandóság szüneteltetéséhez vezet, ha a szolgálati járandóságban részesülő személy évesített bruttó keresete meghaladja ezt az éves keretösszeget.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenytv.) a szolgálati járandóság melletti munkavégzést kétféle járandóság-szüneteltetési módon is nehezíti:

- egyrészt a közszférában, közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó személy szolgálati járandóságát mindaddig szüneteltetik, amíg a közszolgálati jellegű jogviszonya fennáll (közszolgálati jogviszony fennállása miatti járandóság szüneteltetés, a kettős állami ellátás tilalma alapján), kivéve, ha a kormányzat által mentesített hat ágazatban (szociális szféra, gyermekvédelem, gyermekjólét, köznevelés, szakképzés, egészségügy) dolgozik - ennek eltörléséről sajnos még mindig nincs szó,

- másrészt a szolgálati járandóságot az adott év hátralévő részére szüneteltetik, ha a járandóságban részesülő személy bármilyen keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett keresete évesített bruttó összege valamelyik hónapban meghaladja a tárgyévi éves keretösszeget, a tárgyévi minimálbér 18-szorosát. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi szolgálati járandóságot vissza kell fizetni.

A keretösszeg idén a 322.800 forintos minimálbér 18-szorosa, azaz 5.810.400 forint, ennek egy hóra eső része 484.200 forint. Ha az érintett ennél többet keres havi átlagban, akkor a szolgálati járandóságát a fentiek szerint szüneteltették. Miután a KSH legutóbbi kereseti gyorstájékoztatója szerint a bruttó havi átlagkereset jelenleg 740.600 forint, a szolgálati járandóságban részesülőket sújtó korlátozás csak a bruttó átlagkereset kétharmadának megszerzését teszi lehetővé a járandóság szüneteltetésének kockáztatása nélkül.

Az éves keretösszeg korlátozása minden esetben vonatkozik a szolgálati járandóság mellett dolgozó személyre. Így a szolgálati járandóság mellett az érintett személy a közszféra járandóság-szüneteltetés alól mentesített ágazataiban, valamint a versenyszféra egészében ugyan szabadon dolgozhat, és fölveheti a keresete mellett a járandóságát, de csak addig, amíg a keresete el nem éri az éves keretösszeget.

2027. január 1-jétől ez a korlátozás végre megszűnik, így a szolgálati járandóság mellett is annyit kereshet az érintett, amennyit tud.

Számomra azonban nem egészen érthető, hogy miért csak ezt a korlátozást szüntették meg, és miért hagyták a másik korlátozást változatlanul. Vagyis miért nem törölték el azt a korlátozást is, amely szerint a közférában dolgozó, szolgálati járandóságban részesülő emberek járandóságát szüneteltetni kell, amíg a nem mentesített közszférás ágazatokban dolgoznak közszolgálati típusú bármely jogviszonyban.

Megítélésem szerint mindkét említett korlátozást egyidejűleg törölni kell 2027. január 1-jétől.

2.

2026. december 31-éig a szolgálati járandóság mellett végzett munkával szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetet be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amint az év során elért kereset bruttó összege meghaladja a minimálbér 18-szorosát. A szolgálati járandóságban részesülő személyt az éves keretösszeg eléréséről szóló  bejelentési kötelezettség azon napot követő naptól terheli, amely napon az éves keretösszeget meghaladó keresetet – függetlenül attól, hogy az ténylegesen melyik időszakra vonatkozik – részére kifizették. A bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés elmulasztása esetén az ellátásban részesülő személy a jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Az éves keretösszegbe a társadalombiztosítási járulék alapot nem képező jövedelmek és a közszférában történő foglalkoztatásból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem nem számít bele.

A most bejelentett enyhítés következtében ez a típusú bejelentési kötelezettség is megszűnik, de továbbra is változatlanul fennáll a közférában történő foglalkoztatás bejelentésének kötelezettsége.

3.

A Kenytv. vonatkozó rendelkezései:

11. §  (1) Ha a ... szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ... a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi ... szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem. 

(1a)  Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az (1) bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével – a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül – felül kell vizsgálni.

(2) Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatásait, és

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadásznak és iskolaőrnek az e jogviszonyából származó jövedelmét.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a folyósítás szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett ... szolgálati járandóság visszafizettetéséről – a ... szolgálati járandóságban részesülő személynek a Tny. 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt, az éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.

(4) Az újbóli folyósítás során a jogosultat a ... szolgálati járandóság szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel megemelt összege illeti meg.

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a ... szolgálati járandóságának folyósítását a 12. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.

11/A. § A ... szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére – a 11. §-ban meghatározottakon túl – a Tny. 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a Tny. 83/C. §-a szerinti szüneteltetés alóli kivételekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt ... szolgálati járandóságot kell érteni.

4.

Mi történik a szolgálati járandósággal, ha az érintett személy betölti a nyugdíjkorhatárát?

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

A nyugdíjas kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt szolgálati járandóságban részesült. A kérelemre az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően az öregségi nyugdíjat ismételten megállapítják, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az eredetileg folyósított összegnél. A különbözet visszamenőlegesen – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – járó összegét is folyósítani kell.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...