Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Portfolio online gazdasági portálon jelent meg elemzésem a korkedvezményes nyugdíj visszahozatalának esélyeiről.

Részletek a cikkemből:

Férfiak40 vagy korkedvezmény?

A korkedvezményes nyugdíj (elsősorban a férfiak számára történő) visszahozatalának ötlete a korhatár előtti, korengedményes, korkedvezményes és hasonló nyugdíjak 2011. december 31-ével történt megszüntetése és a Nők40 2011. január 1-jei bevezetése óta rendszeresen felbukkan.

A férfiak kedvezményes nyugdíja (Férfiak40) bevezetése érdekében 2015-ben népszavazást is kívántak kezdeményezni ennek érdekében, de az Alkotmánybíróság nem engedte népszavazásra bocsátani a kérdést. Ez a kudarc azonban azóta sem tántorította el sem a Férfi40 bevezetésének, sem általában a korkedvezményes nyugdíj visszahozatalának a híveit.

Legutóbb a közlekedési szakma szakszervezetei vetették föl a korkedvezményes nyugdíj visszaállítása iránti igényüket az illetékes miniszter elejtett megjegyzése alapján, erre azóta rácsatlakoztak a rendvédelmi és katasztrófavédelmi dolgozók szakszervezetei is. Nyilván a többi érintett szakszervezet is hamarosan megszólal.

A végkövetkeztetésem:

A korkedvezményes nyugdíj helyett célszerűbb általában a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét megvizsgálni, és ehhez egységes, korszerű keretrendszert teremteni.

A választási kampányban ismét előkerült "Férfiak40"kedvezményes nyugdíjra is mindenekelőtt ebben a tekintetben érdemes kitérni.

Kiindulásként érdemes leszögezni, hogy a férfiak kedvezményes nyugdíjának átgondolatlan bevezetése a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztető, rendkívül kockázatos vállalkozás lenne.

A férfiak kedvezményes nyugdíját a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni (ami a Nők40 esetében is minimum szükséges változtatás lenne, hiszen a Nők40 bevezetése évében érvényes 62 éves nyugdíjkorhatár azóta 65 évre emelkedett, de a jogosító idő előírt minimális tartama nem emelkedett ezzel a három évvel 40-ről 43 évre).

Ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik szakmunkástanulóként vagy egyébként a tankötelezettség lejárta után rögtön dolgozni kezdtek és a sorkatonai szolgálaton kívül (ennek tartamát egy férfi kedvezményes nyugdíjra jogosító időben nyilván figyelembe kellene venni) nem is szakították meg a munkaviszonyukat.

A mindenkori 60-64 éves férfiak létszáma 260 ezer fő körül ingadozik, elsősorban közülük kerülhetnének ki a kedvezményes nyugdíj jogosultjai. (A 60-64 éves nők létszáma 305 ezer fő, ha még nem igényelték a Nők40-et, akkor elsősorban közülük kerülhetnek ki a Nők40 kedvezményezettjei a következő években.)

A létszámadatok tükrében a férfiak kedvezményes nyugdíja potenciálisan a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás 85%-ába kerülhetne, vagyis meghaladhatná a 450 milliárd forintos tételt. E tekintetben azt se felejtsük el, hogy a férfiak esetében a kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához átlagosan 17%-kal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni, ennek következtében a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege, így a kiadás akár 500 milliárd forintos nagyságrendben is jelentkezhetne.

Megteremthető lenne-e a fedezet erre a plusz terhelésre?  A kérdés nyilván költői, hiszen a Nők40, valamint a 13. havi és a 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen 1500 milliárd forint (három havi plusz nyugdíjjal felérő), járulékkal nem fedezett kiadást generál minden évben - ehhez egy negyedik plusz havi tétel beemelése (nyugdíjreform hiányában) veszélyezteti az egész rendszer finanszírozhatóságát.

Megoldás azonban egy átfogó nyugdíjreform végrehajtása előtt is lehetséges.

A megoldás ugyanis mindkét nem számára a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének jövőbeni megteremtése lehet.

De ennek következménye az lenne, hogy a Nők40 a jelenlegi formájában megszűnne, és a mindkét nem számára nyitott kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5% mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása. (A kedvezményes nyugdíj igénybe vételét a modern nyugdíjrendszerekben jellemzően legfeljebb három évvel a korhatár betöltése előtt teszik lehetővé, korábban nem.)

A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat lényegesen kisebb mértékű elvonás terhelné.

A már igénybe vett kedvezményes nyugdíjakra visszamenőlegesen természetesen nem vonatkozhatna semmilyen szigorítás.

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.

A korkedvezmény kérdéséről a 24.hu is részletesen idézi egy hírlevelem alapján az álláspontomat "Forradalmi ötlet érkezett a korhatár előtti nyugdíjazásra" címmel, ezt ide kattintva olvashatja el.

A Portfolio online újságban megjelent cikkemet a Pénzcentrum portál is részletesen ismerteti.