Fotó: marilyn barbone/Shutterstock
A korkedvezményről 2018-ban
A korábban megszerezhető korkedvezmény érvényesítésével idén is korhatár előtti ellátás igényelhető, ennek részleteit ismerteti ez az összefoglalóm - kitekintéssel a múltra és a jövőre egyaránt.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy a nyugellátásokat érintő fejleményekről időben értesüljön!
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos, ma már hatályát vesztett, de 2014. december 31-éig alkalmazandó rendelkezései szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek.
A korkedvezmény lényege, hogy a jogosult a korhatár előtti ellátás (vagyis nem az öregségi nyugdíj!) megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelheti, ahány év korkedvezményt szerzett.
Ha például egy 1956-ban született férfi - aki a 64 és fél éves nyugdíjkorhatára betöltésével csak 2020 második félévében vagy 2021 első félévében igényelhetné az öregségi nyugdíját - 3 év korkedvezményt szerzett, akkor a 64 és fél évből levonhatja a 3 évet, így 61 és fél éves korában, 2017 második félévében vagy 2018 első félévében igényelheti a korhatár előtti ellátást.
Kétévi korkedvezményben részesült
- az a férfi, aki legalább tíz éven át és
- az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá
- az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el.
A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett
- férfi esetén minden újabb öt,
- nő esetében minden újabb négy, illetőleg
- 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka esetében minden újabb háromévi munka után.
2007. január 1-jétől a foglalkoztatók többletjárulék-fizetése alapozta meg a korkedvezményre való jogosultságot, persze csak akkor, ha a korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennálltak.
A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig állt fenn, miután korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett szerezni, mégpedig azokban a munkakörökben, amelyeket egy 2006. december 31-én hatályos rendelet-melléklet sorol fel.
Ez a melléklet a TB nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete, amely a magyar jogalkotás furcsaságainak egyikeként már 2006. december 31-én a hatályát vesztette, de azzal, hogy 2014. december 31-éig volt alkalmazható.
A korkedvezményre jogosító munkaköröket ez a melléklet tételesen tartalmazza. A munkaköri jegyzék azt is rögzíti, hogy egy adott munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre.
A jegyzékben szereplő munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet.
Tekintettel arra, hogy a jegyzék
- egyrészt rengeteg mára elavult munkakört is tartalmaz,
- másrészt sok esetben egy adott munkakör leírása hiányzik a jegyzékből, noha magára az üzemre, amelyben a munkakört betöltötték, a korkedvezmény hatálya kiterjed,
sok esetben külön értelmezésre van szükség annak az eldöntéséhez, hogy az adott munkakörben valóban szerezhető volt-e korkedvezmény.
Ez a külön értelmezés az azonosítási eljárás.
Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni.
Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik.
Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv (az ONYF-et magába olvasztott Magyar Államkincstár) dönt.
A korkedvezménnyel kapcsolatban a gyakorlati tapasztalatok szerint néhány kérdés különösen gyakran felmerül, ezek a következők:
a) a szakképzési idő mint korkedvezményre jogosító idő
A szakképzési idő, iparitanulói-idő akkor vehető figyelembe, ha a tanuló gyakorlati képzése (betanítása) korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt. Ennek megfelelően a tanulóidőből a gyakorlati idő tényleges tartamát lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni. Az iskolapadban vagy más, korkedvezményre nem jogosító munkahelyen töltött szakképzési időt tehát nem lehet figyelembe venni!
b) a keresőképtelenség ideje mint korkedvezményre jogosító idő
Táppénzes állományban és betegszabadságon eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.
c) a katonai szolgálat időtartama mint korkedvezményre jogosító idő
A katonai szolgálatban eltöltött időt akkor lehet korkedvezményre jogosító időként számításba venni, ha az igénylő az e katonai szolgálatát megelőző és azt követő harminc napon belül egyaránt korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.
d) a korkedvezményre jogosító idő igazolása
- A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) nyilvántartások szolgálnak alapul, akárcsak bármely más szolgálati idő esetében.
- Ha a TB nyilvántartásokból nem állapítható meg a korkedvezményre jogosító idő, akkor ezt az időt munkakönyvvel, korabeli nyilvántartás alapján kiállított foglalkoztatói igazolással, a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással vagy hasonló okirattal lehet igazolni.
- Ha a korkedvezményre jogosító idő így sem állapítható meg (vagy nincsenek ilyen dokumentumok), akkor egyéb hitelt érdemlő módon (azaz lényegében tanúvallomásokkal) is bizonyítható a korkedvezményes munkakörben eltöltött idő. Megkönnyíti a tanúvallomások pozitív értékelését, ha a tanúk (legalább két tanú) az igénylő munkatársai voltak az adott munkahelyen és részükre a vitatott időt korkedvezményes időként már elismerték.
A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzáadni.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő a megszerzett korkedvezményt tovább nem növeli. (Ennek a rendelkezésnek nincs különösebb értelme, hiszen a korkedvezmény lényege, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt tegye lehetővé a korhatár előtti ellátás igénylését...)
Korkedvezményre jogosító időt a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig, de legfeljebb 2014. december 31-éig lehet figyelembe venni.
Az igény érvényesítésére nem vonatkozik ez a határidő, vagyis a legfeljebb 2014. december 31-éig megszerzett korkedvezményt a későbbi korhatár előtti ellátás iránti igénybeadás esetén is figyelembe kell venni.
A fentiekre vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezést a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7.§ (1) bekezdésének 2014. január 1-jétől hatályos c) pontja tartalmazza, mely szerint korhatár előtti ellátásra jogosult az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. (ez a TB nyugellátásról szóló törvény) vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett.
Ugyanitt a (2) bekezdés kimondja, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. január 1-je és 2014. december 31-e között van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2014. december 31-éig szerzett.
(Ez utóbbi rendelkezés teszi lehetővé, hogy a 2014. december 31-éig megszerezett korkedvezményt a későbbi, 2015. január 1-je utáni igényérvényesítés során is felhasználhassuk.)
Az ONYF által a korkedvezménnyel kapcsolatban rendszeresített nyomtatványok:
Korkedvezményre jogosító munkakörben töltött időre vonatkozó adatok felsorolásához szükséges pótlap
Foglalkoztatói igazolás a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időről
Sajtóhírek alapján hamarosan új rendszer szerint kompenzálhatják az egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozó munkavállalókat. A vázlatosan napvilágot látott elképzelések szerint az ilyen munkát végző dolgozók nem nyugdíjjellegű kompenzációt kapnának, hanem például több szabadságot, munkakör-változtatási lehetőséget vagy speciális pótlékot. Ebben a rendszerben nem egységes szabályok vonatkoznának a kockázatos munkaköröket betöltő emberekre, hanem minden egyes érintett munkaadó külön vizsgálná meg a kockázatos munkaköröket és a vizsgálat alapján határozná meg a kompenzáció eszközeit és mértékét.
Az egészségre ártalmas, a szervezetet elnyűvő munkakörökben dolgozók indokolt követelése, hogy az átlagnál sokkal több egészségügyi kihívással járó munkájukat ne az átlagos munkaterhelésre vonatkozó általános szabályok szerint ismerjék el.
A nyugdíjrendszer ismert kihívásai (demográfiai öregedés, kivándorlás, tartós külföldi munkavégzés, hazai foglalkoztatási helyzet sajátosságai) miatt azonban a korábbi korkedvezményes nyugdíj intézményének visszaállítása több problémát okozna, mint amennyit megoldana.
A külön munkáltatói járulékkal fedezett korkedvezmény-szerzési lehetőség ismételt bevezetése már nem lenne ördögtől való gondolat – de ez ellen nyilván erőteljesen tiltakoznának a folyamatos járulékcsökkentést követelő foglalkoztatók.
Mi lehet akkor a célszerű és a költségvetést sem túlterhelő megoldás?
A legkézenfekvőbb, ha az emberi munkaerőt minden ártalmas környezetben mielőbb kiváltanák a megfelelő technológiával.
A robotizáció, a táv- és önvezérlés, a mesterséges intelligencia exponenciális növekedése olyan alkalmazások gyakorlati telepítését teheti lehetővé, amely az élő munkaerő számára különösen veszélyes munkahelyeket egyszerűen megszünteti. Természetesen így is maradna számtalan munkakör, amely középtávon nyilván változatlanul megköveteli az emberi munkaerő alkalmazását (pilóták, légiutas-kísérők, ionizáló sugárzásban dolgozó orvosok, asszisztensek, kutatók, atomerőművi mérnökök és így tovább), s a technológiai átállás időtartama alatt is gondoskodni indokolt az egészségkárosító munkahelyeken dolgozók fokozott védelméről és kompenzációjáról.
A megoldások közös alapelveinek nyugdíjszakértői szemmel nézve tekintettel kell lenniük arra, hogy egyrészt a nyugdíjrendszer nem terhelhető a korkedvezménnyel járó kiadásokkal, másrészt a válaszott kompenzációs rendszer összes terhét nem lehet rálőcsölni kizárólag a munkáltatókra.
A jelenlegi magyar szabályozás is ismeri a nyugdíj előtti könnyített munkavégzés eseteit – prémiumévek-program, pedagógusok munkaidőcsökkentése illetménycsökkentésért cserébe, fegyveresek nyugdíj előtti rendelkezési állománya, stb. -, ezek alapul vételével is kidolgozható megfelelő megoldás.
A korkedvezmény szempontjából is érdemes átgondolni a nyugdíjakra vonatkozó bónusz-málusz rendszer újrahangolt bevezetését.
Ha a napvilágra került elképzelések szerint az egyes munkahelyek egészségügyi kockázatainak felmérése és azok kompenzálásának módja (plusz szabadsággal, pótlékkal) kizárólag a foglalkoztatók felelőssége lenne, Pandora-szelencéjét nyithatná ki az eltérő megítélések és megoldások kaotikus forgataga. Persze egy forgatag is jobb lenne, mint a pillanatnyi néma csend...