Ha személyes kérdése van az ideiglenes özvegyi nyugdíjával vagy az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Özvegyi nyugdíj megállapítása 2022-ben,

ha az elhunyt házastárs nem volt nyugdíjas

Az özvegyi nyugdíj az elhunyt házastársat megillető saját jogú öregségi nyugdíj százalékos mértékében meghatározott hozzátartozói nyugellátás. Ha a házastárs nyugdíjas volt a halála időpontjában, akkor a számítás egyszerű, hiszen az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a lesz, amelyet az elhunyt részére ténylegesen folyósítottak. 

Mi történik viszont abban az esetben, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas?

Ilyen esetben ki kell számítani azt az elméleti nyugdíjösszeget, amely az elhunytat a halála időpontjáig szerzett nyugdíjjogosultsága alapján megillette volna.

A még nem öregségi nyugdíjas elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel. Az általános szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges. Az özvegyi nyugdíj szempontjából azonban a még öregségi nyugdíjban nem részesülő elhunyt által szerzett szolgálati időt más feltételek szerint kell figyelembe venni.

Ha az elhunyt már legalább 25 év szolgálati időt szerzett, akkor az általános szabályok szerint számítják ki ezt az elméleti nyugdíjat, amelynek a 60%-a lesz az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege. Az elméleti nyugdíj kiszámításához ilyen esetben a nyugdíjtörvény melléklete tartalmazza a szükséges szorzószámokat. 

Ha viszont az elhunyt nem szerzett legalább 25 év szolgálati időt, akkor a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló elméleti nyugdíj összegét nem az általános szabályok és a nyugdíjtörvény mellékletében szereplő szorzószámok alkalmazásával kell megállapítani, hanem egy külön táblázat szerint kell kiszámítani, amely a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének egyik mellékletét képezi.

Ez a táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes nyugdíját megállapítani, ha 25 évnél rövidebb szolgálati időt szerzett a halála előtt, attól függően, hogy hány éves korában hunyt el és addig hány év szolgálati időt szerzett. 

További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt. 

A törvény az özvegyi nyugdíj alapjául szolgáló öregségi nyugdíj számítása tekintetében az általános szabályoktól eltérő két fontos kedvezményt is ad a szolgálati időt illetően.

Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült. (Az általános szabályok szerint a 2011. december 31-éig fennállt rokkantsági nyugdíj mint saját jogú nyugellátás, illetve a 2012. január 1-jétől megállapítható rokkantsági ellátás mint nyugdíjjárulék-mentes pénzellátás folyósításának tartama nem minősül szolgálati időnek.)

Szolgálati időként kell figyelembe venni időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. (Az általános szabály szerint az öregségi nyugdíjhoz csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányi idő minősül szolgálati időnek.)

Az elméleti nyugdíj alapja az elhunytnak az 1988. január 1. után szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó átlagkeresete - ez megegyezik az általános szabályozással.

Az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló képzetes öregséginyugdíj-összeg sem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél (2022-ban tizenötödik éve változatlanul 28.500 Ft ez a nyugdíjminimum), kivéve két esetet:

- ha az özvegyi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt (a nyugdíjszámítás során akkor kell arányosítani - azaz rövidíteni - a szolgálati időt, ha a kérdéses időtartamban az érintett személy nyugdíjjárulék-alapot képező keresete nem érte el a minimálbér összegét;  az arányosítási tényező a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori érvényes minimálbér arányszáma), vagy

- ha az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, 

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló képzetes öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező számított havi átlagkereset összegével. (Vagyis ha pl. 23.700 Ft-ra jön ki a számított nettó átlagkereset, akkor ez lesz az özvegyi nyugdíj alapja, nem pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összege, azaz 28.500 Ft.)

A fentiek alapján ha a saját jogú nyugdíjban még nem részesülő elhunyt 

- kevesebb, mint 25 év szolgálati időt szerzett, akkor a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete 3. számú mellékletében szereplő speciális nyugdíjszorzókat kell akalmazni az őt megillető virtuális nyugdíj kiszámításához,

- több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, akkor a nyugdíjtörvény 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell akalmazni.

Összefoglalva: mi történik abban az esetben, ha az elhunyt fiatal volt és még nem is szerezhetett megfelelő tartamú szolgálati időt?

Ebben az esetben a következő kiegészítő szabályok alapján lehet az özvegy özvegyi nyugdíjra jogosult:

a) ha az elhunyt 22 éves életkora betöltését megelőzően halt meg, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett (bármennyit), VAGY összesen legalább két év szolgálati időt szerzett (függetlenül az iskolai tanulmányai befejezésétől), vagy

b) ha a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év szolgálati időt szerzett, vagy

c) ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év szolgálati időt szerzett, vagy

d) ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év szolgálati időt szerzett, vagy

e) ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év szolgálati időt szerzett, vagy

f) ha  a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Mint fentebb láttuk, ha az elhunyt 25 évnél

- rövidebb szolgálati időt szerzett (vagy pont 25 évet), akkor a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének melléklete szerint,

- hosszabb szolgálati időt szerzett, akkor a nyugdíjtörvény melléklete szerint

kell kiszámítani a virtuális, képzetes nyugdíját, vagyis azt a nyugdíjat, ami a halála időpontjában megillette volna.

További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, ÉS ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt. (E harminc napba nem kell beszámítani a keresőképtelenség – a betegszabadság, majd a táppénz folyósításának - időtartamát.)

Minden további fontos információt összefoglaltam az özvegyi nyugdíj 2022. évi feltételeiről szóló áttekintésemben.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 

44/D.§ 

(1) Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 2. mellékletben foglaltak helyett - a 61. § szerinti kivétellel (ez a baleseti hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozik, ahol nem kell vizsgálni az elhunyt szolgálati idejének tartamát) - kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 2. mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt.

46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni

a) (hatálytalan)

b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

41. § 

(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni,

a) öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt,

b) hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül

a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

(2) A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(4) Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

(5) A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet 

59/D. § (1) A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkereset és a 3. számú melléklet szerinti szorzószámok szorzataként kell megállapítani.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg (1) bekezdésben foglaltak szerint történő megállapítása során a Tny. 39. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.

(3) Ha az elhunyt jogszerző a halálakor a 35. életévét már betöltötte, de a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg megállapítása során figyelembe vehető szolgálati ideje

a) a Tny. 39. §-ában foglaltak miatt (vagyis a szolgálati idő arányosítása miatt) nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószámokat annyiszor kell további 2 százalékponttal csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik, és az így meghatározott szorzószám alapján,

b) a Tny. 46. § (2) bekezdésében vagy a Tny. 46. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószám alapján,

az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget.

Ha még nem tette meg, IDE KATTINTVA iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy ne maradjon le a nyugdíjakat és hasonló ellátásokat érintő fejleményekről.