Özvegyi nyugdíj 2018

Özvegyi nyugdíj 2018

Dióhéjban foglaltam össze az özvegyi nyugdíj 2018. évi feltételeit az ideiglenes özvegyi nyugdíjtól az özvegyi nyugdíj feléledésén át az özvegyi nyugdíj összegének megállapításáig. Fontos szabályok, fontos határidők, fontos egyéb tudnivalók!

K Küldés K Nyomtatás
Ha mindenről időben értesülni akar, ami érintheti a hozzátartozói nyugellátásokat, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

Dióhéjban az özvegyi nyugdíj 2018-ban hatályos feltételeiről

 

Az özvegyi nyugdíj olyan, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén az elhunyt biztosított házastársának vagy élettársának járhat meghatározott feltételek teljesülése esetén.

 

Az özvegyi nyugdíj sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és az özvegyi nyugdíjat igénylő részéről egyaránt teljesülniük kell.

 

Az elhunytra vonatkozó legfontosabb feltételek:

Az elhunyt jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzék.

Ha az elhunyt öregségi nyugdíjban nem részesül és a nyugdíjkorhatárát még nem töltötte be, továbbá a szolgálati ideje nem éri el a 25 évet, akkor nem az általános szabályok szerint kell megállapítani a részére járó virtuális nyugellátást.

Ennek részleteit IDE KATTINTVA olvashatja el!  

 

Az özvegyre vonatkozó legfontosabb feltételek:

Az özvegyre előírt feltétel, hogy házastárs vagy élettárs legyen, és teljesítse az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. (Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.)

Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ilyen esetben az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb, mint a házastársi tartásdíj összege.)

 

Az özvegyi nyugdíj fajtái

 

Az özvegyi nyugdíj kapcsán három különböző szakaszt kell megkülönböztetni:

1) ideiglenes özvegyi nyugdíj,

2) az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj,

3) a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj.

 

A legtöbb kérdés amiatt merül fel az özvegyekben, hogy az elhunyt jogszerzése alapján járó mindhárom özvegyi ellátás neve ugyanaz, miközben a feltételekben ég és föld a különbség.

 

Ideiglenes özvegyi nyugdíj

 

Lássuk először az ideiglenes özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított egy évig folyósítható (ez a főszabály).

Ha viszont az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított 1 év), míg ha fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával, tartós betegségét pedig a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával  szakorvosi igazolással kell igazolni.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas).

Kivétel természetesen itt is van, hiszen az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a részére az elhunyt által haláláig nyújtott házastársi tartásdíj összegénél több nem lehet. (A tartásdíjat a bíróság hagyhatja jóvá vagy állapíthatja meg, vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat tartalmazhatja. Ilyen tartásdíj hiányában az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs nem jogosult özvegyi nyugdíjra.)

Az ieiglenes özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie!

Az eljárás illeték- és költségmentes. Az igénylést a halálesetet követően mielőbb célszerű beadni, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak addig igényelhető (addig állapítható meg), amíg az igényléstől visszaszámított hat hónapon belül lehetőség van a jogosultság megszerzésére, azaz legalább egy havi ellátás megállapítására.

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az özvegyi nyugdíj feléledése

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában

a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY

b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY

c) házastársa jogán

- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránti eljárásában egészségügyi felülvizsgálatra is sor kerül, ha az özvegyi nyugdíj feléledését az igénylő a megváltozott munkaképességére hivatkozva kérelmezi, és a rendelkezésre álló határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény alapján nem állapítható meg, hogy az igénylő egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával, míg tartós betegségét a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával  szakorvosi igazolással kell igazolni, ugyanúgy, ahogyan az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetén.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike a házastárs/élettárs elhalálozásától számított tíz éven belül bekövetkezik. (A törvény különbséget tesz az 1993. március 1. előtt és az 1993. február 28. után elhunytak tekintetében. Az 1993. március 1. előtt elhunytakra vonatkozóan nem 10 év, hanem 15 év az időhatár.)

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek "rendes" özvegyi nyugdíj az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően csak abban az esetben jár, ha a fenti a)-b)-c) jogosultsági feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezik és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, ezt a tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.

Életkor alapján feléledő özvegyi nyugdíj esetében az özvegynek be kell töltenie a házastársa/élettársa halálának időpontjától számított 10 éven belül a rá a haláleset évében irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíjra való joga feléledjen.

Ha az özvegy az aktuális nyugdíjkorhatára betöltése előtt nyugdíjba megy (igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját) vagy korhatár előtti ellátást vesz igénybe, az sajnos nem alapozza meg az özvegyi nyugdíja feléledését.

 

Ez a "rendes" özvegyi nyugdíj is megszűnhet. (Ezért nem lehet "állandó" vagy "végleges" özvegyi nyugdíjnak nevezni.) A "rendes" özvegyi nyugdíjra jogosultság három esetben szünhet meg:

1) Ha az özvegy a rá (a mindenkor hatályos szabályok szerint) irányadó, aktuális öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

Élettársi kapcsolatot - ha az nem bejegyzett (ami csak azonos neműek között lehetséges) - létesíthet, a "sima" élettársi kapcsolat nem ok a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésére!

Ha az özvegy az újabb házasságkötés/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés időpontjában már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a házasságkötés következtében nem szűnik meg.

2) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

 

E tekintetben fontos tudnunk, hogy meddig jár az árvaellátás:

- Az árvaellátás alapesetben a gyermek 16. életévének betöltéséig jár.

- Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek. Kivételes méltányosságból a felsőfokon tanuló gyermek 27 éves koráig is meghosszabbítható az árvaellátás.

- Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti mindaddig, amíg megváltozott munkaképességű.

 

A "rendes" özvegyi nyugdíj összege:

a) Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban NEM részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.

 

b) Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

 

A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

 

Az özvegyi nyugdíj mértékét a saját jogú nyugellátás esetleges szünetelése nem érinti.

Amint látjuk, a "rendes" özvegyi nyugdíj is megszűnhet.  A leggyakrabban amiatt szűnik meg, hogy az özvegy új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. Emellett a megváltozott munkaképességű minősítés megszűnése, illetve az árvaellátásra jogosult gyermekek árvaellátásra való jogosultságának megszűnése lehet a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésének másik két oka akkor.

 

Az özvegyi nyugdíj ismételt feléledése

 

Nézzük most az özvegyi nyugdíj második feléledésének lehetőségét!

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül, míg házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt természetesen a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

 

Itt van szükség a leginkább magyarázatra a tengernyi hozzám érkezett kérdés szerint. Vegyük sorra a feltételeket:

1. Melyek az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek?

A választ már ismerjük az előzőekben leírt ismertetésből: az az özvegy lehet jogosult a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a törvényben meghatározott időszakon belül

a) betölti a rá az elhunyt halála időpontjában irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt,

b) megváltozott munkaképességűvé válik (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos lesz).

(Az árvaellátás mint jogcím ilyen esetben már kizárt, hiszen a második szakaszban az árvaellátásra jogosult gyermekek miatt kaphatta a "rendes" özvegyi nyugdíjat, amely a legutolsó árvaellátási jogosultság kifutásával szűnt meg.)

 

2. Mikor kell bekövetkeznie a fenti két feltétel valamelyikének?

Már láttuk a törvényi rendelkezést, miszerint

- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

- a házastárs/élettárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül

kell bekövetkeznie vagy az özvegyre vonatkozó öregséginyugdíj-korhatár betöltésének, vagy pedig a megváltozott munkaképességűvé válásának.

Vagyis a "megint rendes" özvegyi nyugdíj szempontjából már nem a házastárs/élettárs halálának időpontja számít (csak annyiban, hogy 15 év vagy 10 év lesz-e az az időszak, amit figyelembe kell venni a jogosító feltétel bekövetkezése esetén), hanem az az időpont számít, amikor a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnt.

 

3. Milyen korhatárt kell figyelembe venni?

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való feléledés szempontjából sem az özvegyre a hatályos szabályok szerint aktuálisan vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt, hanem azt a korhatárt kell figyelembe venni, amely az özvegyre az elhunyt halála időpontjában vonatkozott.

 

4. Újabb kivétel…

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságot a főszabály szerint kizárja az, ha az özvegy a rá aktuálisan irányadó öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt új házasságot köt (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. A nem bejegyzett, vagyis különböző nemű párok közötti éllettársi viszony nem érinti ezt a jogosultságot!).

Mégis van egy kivétel, ugyanis az új házasságkötés (vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése) miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság ezen új házasság (vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat) megszűnése után feléledhet, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. (A végkielégítés ebből a szempontból egy régi, már hatályon kívül helyezett megoldás, gyakorlatilag az özvegyi nyugdíjat váltotta meg a bíróság ilyen esetekben.)

 

A leggyakoribb feléledési eset természetesen az, hogy ha a "rendes" özvegyi nyugdíj azért szűnik meg, mert az árvaellátásra jogosult gyermekek felnőnek és megszűnik az árvaellátásuk, majd ezt követően az özvegy betölti a rá (az elhunyt házastársa/élettársa halálának időpontjában hatályos jogszabályok szerint) irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, így feléled a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága.

 

Az özvegyi nyugdíjat a feléledés esetén is az özvegynek kell igényelnie, nincs hivatalból történő megállapítás!

Az eljárás szerencsére költség- és illetékmentes.

 

A "megint rendes" özvegyi nyugdíj összege:

 

a) Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban NEM részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.

 

b) Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

 

A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

 

Az özvegyi nyugdíj összegénk megállapítása, ha az elhunyt magánnyugdíjpénztári tag volt

 

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt, akkor az özvegyi nyugdíj összegét ennek figyelembe vételével kell meghatározni, az alábbi szabályok szerint:

Ha az elhunyt házastárs/élettárs kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget akár saját döntése, akár a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak a magánnyugdíjpénztári törvény szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, akkor az özvegyi nyugdíj összegét az általános szabályok (a nyugdíjtörvény 20-21. §-ai) alapulvételével kell meghatározni.

Ha az elhunytnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény 21/A. § alapján kell meghatározni, vagyis alkalmazni kell a speciális nyugdíjszorzót. Ennek eredményeként az özvegyi nyugdíj összege hozzávetőlegesen a háromnegyede lehet annak az összegnek, ami akkor járna, ha az elhunyt nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja, vagy az egyéni számláján lévő összeget visszautalták volna a központi nyugdíjkasszába. A fennmaradó összeget járadék formájában az egyéni számláról utalhatja a magánnyugdíjpénztár az özvegy részére.

 

Dióhéjban így foglalható össze az özvegyi nyugdíjra vonatkozó magyar szabályozás 2018-ban.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...