Ha személyes kérdése van az özvegyi nyugdíj feltételeivel, az ideiglenes és a feléledő özvegyi nyugdíj összegének számításával, vagy az özvegyi nyugdíjat érintő hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti fel, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Apró módosítás az özvegyi nyugdíj feltételeiben

Egy várható módosítás szerint a házastárs özvegyi nyugdíj iránti igénye esetén a nyugdíjmegállapító hatóság nem vizsgálná a házastársak együttélésének tényét.

A javasolt új rendelkezés: "Együtt élő házastársként igényelt özvegyi nyugdíj esetén az együttélés tényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv csak abban az esetben vizsgálja, ha az elhunyt jogszerző után élettársként is igényeltek özvegyi nyugdíjat."

A lakonikus indoklás szerint a módosítás "meghatározza, mely esetben nem szükséges az özvegyi nyugdíj kérelem elbírálása során az együttélés tényének hatóság általi vizsgálata, biztosítva ezzel az emberek mindennapi életének zavartalanságát".

Nem egészen érthető, hogy kikre gondolnak a módosítás előterjesztői.

Az együttélés vizsgálata az élettársak tekintetében kötelező, a házastársak esetében viszont az alapfeltételezés az, hogy a házastársak együtt élnek.

A nyugdíjtörvény és a végrehajtási rendelete csak az élettársak tekintetében határoz meg az együttéléssel és annak igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket.

Az özvegyi nyugdíj iránti igényben az özvegynek be kell jelölnie, hogy

- házastársként (vagy különélő házastársként, vagy elvált házastársként, vagy élettársként) igényli-e az özvegyi nyugdíjat,

- az elhalálozás időpontjában együtt élt-e az elhunyt személlyel,

- az özvegy és az elhunyt bejelentett lakcíme az elhalálozás időpontjában azonos volt-e, ha nem, akkor ennek mi az indoka  (például az-e, hogy ez elhunyt szociális otthonban vagy egyéb egészségügyi intézményben tartózkodott),

- ha a lakcím nem volt azonos, akkor az eltérő lakcím ellenére fennállt-e az érzelmi és gazdasági életközösség az özvegy és az elhunyt között.

Ha az elhunyt szociális otthonban vagy  egyéb egészségügyi intézményben tartózkodott, akkor arról is nyilatkoznia kell az özvegynek, hogy az elhunytat rendszeresen látogatta-e és eltartásáról gondoskodott-e.

Az özvegyi nyugdíj eltérő feltételekkel jár

- az elhunyttal annak haláláig együtt élt házastársnak,

- az elhunyttól egy évnél régebben különélő házastársnak és az elvált házastársnak, valamint

- az élettársnak.

A módosító rendelkezés kizárólag arra vonatkozhat, hogy ha az özvegy az igénylést az elhunyttal együtt élő házastársként nyújtja be  (vagyis nem jelöl be különélést), akkor az egyéb körülményektől (például a közös vagy az eltérő lakóhelyet feltüntető lakcímkártyáktól) függetlenül a nyugdíjmegállapító hatóságnak nem kell vizsgálnia az együttélés tényét.

Kivéve, ha az elhunyt nem csak a kérelmező házastárs özvegye volt, hanem egy élettárs özvegye is, mert ez esetben vizsgálni kell, hogy az elhunyt kivel (és meddig) élt együtt - ennek oka, hogy az élettársnak megállapítható özvegy nyugdíj függ az együttélés tartamától és az esetleges közös gyermektől.

Ha a módosítás esetleg kiterjedne arra is, hogy a hatályba lépését követően egyáltalán nem kell vizsgálni a házastársi együttélés tényét, akkor sem, ha egy évnél  hosszabb ideje különélő házastársról van szó, akkor ezt a módosítást a nyugdíjtörvény módosításának kell megelőznie, mert a jelenlegi rendelkezések szerint az egy évnél hosszabb ideje különélő házastársnak csak ugyanolyan szigorú feltételekkel járhat özvegyi nyugdíj, mint az elvált házastársnak, és ezt egy kormányrendelet (elvileg) nem írhatja felül.

A módosításról a Blikk is hírt adott a nőknek írt hírlevelem alapján, ezt ide kattintva olvashatja el.

A 24.hu hírportál is beszámol a módosításról, az erről szóló cikkében hivatkozik rám.