Meddig jár az árvaellátás?

Meddig jár az árvaellátás?

2020. 09. 07.

Az árvaellátás legkorábban a szülő halála napjától kezdődően főszabály szerint a gyermek 16. életévének betöltése napjáig járhat. Más a helyzet, ha az árva tanul. A részletszabályokat ismertetem ebben az összefoglalómban.

K Küldés K Nyomtatás

 

 


Ha Önnek személyes kérdése van az árvaellátással, az özvegyi nyugdíjjal, vagy a hozzátartozói nyugellátásokat illetően fennálló kivételes elbírálási lehetőségekkel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
 

 


Meddig jár az árvaellátás?


Az árvaellátás legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig járhat. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátásra a nevelt gyermek is jogosult lehet.

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy ha a gyermeket örökbe fogadják.

Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, akkor az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben újból meg kell állapítani.

Különleges jogosultság, hogy árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Ha a tartásra köteles hozzátartozó tartásra mégis képessé válik, akkor az ilyen árvaellátás szünetel.

Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi, vagy huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát. Az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. 

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés információs rendszerének, a szakképzés információs rendszerének, a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.

A külföldön tanuló árva a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül, míg a tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból meghosszabbítható a felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató, a 25. életévét betöltött árva részére legfeljebb a 27. életéve betöltéséig. A kivételes árvaellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az árvaellátásban részesülőt. 

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

A 16. életévének, illetve a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált gyermek arra az időszakra, amikor megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be. A nyugdíjtörvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.


Ha nem akar lemaradni a nyugdíjakat érintő fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, és biztassa erre barátait is!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...