Árvaellátás 2018

Árvaellátás 2018

Az árvaellátás 2018. évi feltételeit foglalom össze (kinek, mikortól, meddig, milyen összegben jár, hogyan kell igényelni, mit, mikor és hogyan kell igazolni, mit kell bejelenteni, és így tovább). Kérem, ossza meg érintett barátaival is.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a hozzátartozói nyugellátásokat - köztük az árvaellátást - érintő fejleményekről, és ezek alapján az Ön és szerettei jogairól, kötelezettségeiről, lehetőségeiről, az esetleges igényérvényesítés módjáról!

 

Az árvaellátás rendszere a múlt század első harmadában az egykeresős tradicionális családmodell jegyében fogant. Egyértelműen arra szolgál, hogy a szülő (eredetileg a családfenntartó apa) halála után enyhítse a gyermeknevelés, a tanulmányok folytatása kapcsán felmerülő anyagi terheket, amelyek a szülő halála után egyedül az özvegyre hárulnak.

 

Az árvaellátásra jogosultság

 

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

- az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

- összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év,

szolgálati időt szerzett.

Ezek a feltételek megegyeznek az özvegyi nyugdíj esetében előírt szolgálatiidő-szerzési feltételekkel.

A nyugellátásban nem részesülő szülő esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

A nyugdíjas szülő esetében az árvaellátás alapja az az öregségi nyugdíj, amely a szülőt a halála időpontjában megillette.

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét a jogszerzőre (az elhunyt szülőre) meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

 

Az elhunyt szülőt a halála időpontjában megillető nyugdíj összegének kiszámításához szükséges szorzószámok meghatározása

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) rendelkezése  szerint ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet, akkor

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a Tny. 2. számú mellékletben foglaltak helyett (ami az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat tartalmazza) a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szorzószámokkal kell megállapítani.

Ez utóbbi táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes, virtuális nyugdíját megállapítani, ha csak rövid szolgálati időt szerzett a halála előtt (2 évnél kevesebb időtől 25 évig), attól függően, hogy hány éves korában hunyt el (itt ötéves korcsoportokra bontva változnak a szorzók).

Az említett táblázatot az IDE kattintva kinyíló végrehajtási rendelet 3. számú mellékletében találja ("A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékek").

Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugdíjban nem részesülő elhunyt több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, a Tny. 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell akalmazni.

Ezt a táblázatot az IDE KATTINTVA kinyíló összefoglalóm "Hatályos nyugdíjskála" című fejezetében találja.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

 

Az árvaellátás összege

 

A nyugellátásban nem részesülő szülő esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt az elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. Nyugdíjas szülő esetében az árvaellátás alapja az elhunyt szülőt a halála időpontjában megillető öregségi nyugdíj összege.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

E nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. (Vagyis mindkét szülő után külön-külön árvaellátást nem vehet föl, csak a magasabb összegű árvaellátást.)

 

Az árvaellátás minimális összege

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet szerint az árvaellátás legkisebb összege NEM változik 2018-ban sem:  marad havi 24 250 Ft.

(64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.)

Tíz éve (!) nem nőtt az árvaellátás minimális összege.

 

Befolyásolja-e az árvaellátás összegét, ha az elhunyt szülő magánnyugdíjpénztári tag volt?

 

Az ellátás összege attól függően változik, hogy a jogszerző magánnyugdíjpénztári egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett az átutalást – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalás megtörtént vagy azt a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik. (vagyis úgy, mintha az elhunyt szülő soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

 

Az árvaellátásra való jogosultság időtartama

 

Alapeset

 

Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

 

Középfokú és felsőfokú továbbtanulás esetén

 

Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb az árva 25. életévének betöltéséig jár.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy

b) huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja az árva.

 

Kivételes méltányosságból történő hosszabbítás felsőfokú tanulmányok esetén

 

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva  a Kincstár Központjához kell benyújtani.

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, melyet az érintett lakóhelye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni. A keresetben kizárólag semmisségi okra lehet hivatkozni (a Kincstár példaként említi a következő eseteket: a döntést hatáskör hiányában hozták, a döntést bűncselekménnyel befolyásolták, vagy a döntés bírósági ítélettel ellentétes).

A kivételes árvaellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az árvaellátásban részesülőt.

Az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához szükséges kérelem felsőfokú tanulmányok folytatása esetén IDE KATTINTVA érhető el.

IDE KATTINTVA éri el a felsőoktatási intézmény által kitöltendő tanulmányi igazolást az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához.

 

Az árva megváltozott munkaképessége esetén

 

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

- a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,

- továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

 

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

 

Adatszolgáltatás, igazolások

 

Közép- és felsőfokú továbbtanulás esetén az árvaellátás folyósításához az árvaellátás iránti igény benyújtása mellett  különböző adatszolgáltatások megtörténte, valamint igazolások benyújtása is szükséges.

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője

- a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére,

- a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja.

A köznevelési vagy felsőoktatási intézményben, illetve felnőttképzésben folytatott jogviszony az erre a célra rendszeresített iskolai igazolás formanyomtatvány kitöltésével is igazolható.

A külföldön tanuló árvának is az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

Ha az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, akkor célszerű a tanulói/hallgatói jogviszonyt ennek a nyomtatványnak  a kitöltésével igazolni.  Természetesen az adott külföldi oktatási intézmény saját, egyedi igazolása is elfogadható lehet.

Az igazolás, illetve a kitöltött nyomtatvány természetesen csak abban az esetben fogadható el, ha azt aláírták, keltezték és lepecsételték az oktatási intézmény bélyegzőjével.

 

Iskolai tanulmányok címén megállapított árvaellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az árvaellátásra jogosultat középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente tanulmányai igazolására hívja fel.

Amennyiben a kiküldött iskolai igazolást a jogosult nem küldi vissza, az ellátás folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kibocsátott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 75/C. § (2) bekezdése alapján felfüggeszti mindaddig, amíg az iskolai igazolás meg nem érkezik.

 

Az árvaellátás iránti igény benyújtása

 

A hozzátartozói nyugellátás - így az árvaellátás - iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek.

Ezek az eljárások mindig kérelemre (igénybejelentésre) indulnak, egyetlen kivétellel: ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét a jogszerzőre meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

Árvaellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (vagy elektronikus űrlapon) kell igényelni.

Az árvaellátás megállapítása iránti igényt – ha a szülő nem nyugdíjasként hunyt el – az árva lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell előterjeszteni.

Ha az árvaellátás összegét az elhunyt szülő öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, vagy ha az elhunyt szülő után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

Ha az árvaellátás megállapítása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy az árvaellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, az igényt Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatalánál kell előterjeszteni.

Az árvaellátás iránti igénybejelentéshez rendszeresített nyomtatványt IDE KATTINTVA érheti el. Az árvaellátás iránti igény elektronikus úton is előterjeszthető.

Nemzetközi érintettségű ügyekben (pl. ha az elhunyt szülő több országban is szerzett szolgálati időt), ezt a  nyomtatványt kell kitölteni.

 

Az árvaellátás iránti igénybejelentő laphoz célszerű  mellékelni:

 

- az elhunyt szülő halotti anyakönyvi kivonatát vagy az elhunyt szülőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntést,

- az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az árvaellátást arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,

- 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.

Ha a szülő nem nyugdíjasként hunyt el, akkor célszerű az elhunyt szülő szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet) is csatolni.

 

Bejelentési kötelezettségek árvaellátás esetén

 

Az árvaellátásra jogosult személy, illetőleg szülője, gyámja, gondnoka a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 15 napon belül köteles bejelenteni, ha

- az árva elkerült a gyám/gondnok háztartásából,

- az árva lakcíme megváltozott,

-  az árva a tanulmányait külföldön folytatja,

- az árva a tanulmányait magántanulóként folytatja,

- az árva a tanulmányait megszakította, vagy nem nappali oktatási formában folytatja,

- az árva tanulói/hallgatói jogviszonya szünetel,

- az árvaellátásra jogosultnak egyéb ellátást (rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, más jogszerző jogán árvaellátás, stb.) állapítanak meg,

- egyéb olyan körülmény következik be, mely az árvaellátásra jogosultságot befolyásolja.

 

 

Jogszabályi rendelkezések

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó rendelkezései

 

4.§ (1) E törvény alkalmazásában

k) megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

 

44. § (1) Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

 

44/A. § Az, aki hozzátartozója halálát - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

 

44/B. § Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt meg. Hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos egyéb rendelkezések az előzőekben felsorolt jogosultak esetében megegyezik a jelen törvényben az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj cím paragrafusaiban szereplő, az öregségi nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátása esetében meghatározott rendelkezésekkel.

 

44/C. § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget az Mpt. (a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. Törvény) szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 20. és 21. § alapulvételével kell meghatározni. (Vagyis úgy, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.)

(2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 21/A. § alapján kell meghatározni. (A 21/A.§ a következő: (1) Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal. (2) Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő - törvényben meghatározott esetben csökkentett - összeget az Mpt.-ben foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a 20. és 21. §-ban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell.)

(3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 20. és 21. § megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (Vagyis úgy, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.)

 

44/D. § (1) Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 2. mellékletben foglaltak helyett - a 61. § szerinti kivétellel - kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 2. mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt.

 

44/E. § (1) Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető hozzátartozói nyugellátások közül.

(2) A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.

 

54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek.

(2) Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

 

55. § (1) Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

(2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

(3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja. Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.

(5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

 

56. § (1) Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

(3) Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

 

 

A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet vonatkozó rendelkezései

 

 

64. § (1) A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása - az erről szóló elsőfokú határozat közlését követő hónap első napjától - szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

(2) A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált gyermek a Tny. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával arra az időszakra, amikor megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.

(4) A felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

 

64/A. § Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a Tny. 55. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

 

64/B. § (2) A Tny. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított hatvanszázalékos mértékű árvaellátást, ha az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell - a Tny. 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával - harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

(3) Ha a Tny. 56. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek valamelyike a harminc százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt következik be, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően - a Tny. 56. § (2) bekezdés alkalmazásával - hatvan százalékos mértékűre kell módosítani (emelni).

(4) A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét - ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg - az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(5) Az 1998. január 1-je előtt megállapított és a megszüntetett árvaellátásra való jogosultság Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján történő újbóli megállapítása esetén az árvaellátás összegét a (4) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy az árvaellátás összege nem lehet kevesebb a megszüntetés időpontja szerinti - az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések figyelembevételével megállapított - árvaellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.

 

64/C. § (1) A Tny. 44/B. §-a alapján - a Tny. 54-56. §-ának megfelelő alkalmazásával - jár az árvaellátás a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy árvájának is.

(2) Az árvaellátás összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

 

64/E. § A nevelt gyermek részére 2001. január 1-je előtti időponttól megállapított árvaellátás összegébe a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat továbbra is be kell számítani, és ha a fizetett tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. A tartásdíj megfizetni elmulasztott összegének, továbbá a Tny. 2000. december 31-én hatályban volt 57. § (3) bekezdése szerinti különbözetnek a behajtásáról a nyugdíjfolyósító szervnek továbbra is intézkednie kell. A tartozás törlésére a 79. § (5) bekezdése alapján kerülhet sor.

 

(Az összefoglaló frissítésének időpontja: 2018. február 26.)

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a hozzátartozói nyugellátásokat - köztük az árvaellátást - érintő fejleményekről, és ezek alapján az Ön és szerettei jogairól, kötelezettségeiről, lehetőségeiről, az esetleges igényérvényesítés módjáról!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...