A nyugdíj előtti álláskeresési segély feltételei 2023-ban

Ha a nyugdíj előtti álláskeresési segély előzetes feltételeivel, igénylésével, növelési lehetőségeivel, a nyugdíjszámítás során történő figyelembe vételével kapcsolatos kérdése lenne, azt ide kattintva teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) szabályait idén is a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) határozza meg.

A főbb feltételek szerint az igényelhet ilyen segélyt,

- akinek a nyugdíjkorhatára betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra,

- szerzett már legalább 15 év szolgálati időt,

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, továbbá

- aki a nyes iránti kérelme benyújtását megelőző 3 éven belül legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát már kimerítette, továbbá

- korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét főszabály szerint a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani, ami 2023-ban 232.000 x 0,4 = 92.800 forint.

Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

A segély folyósítását több esetben szünteltetni kell, jellemzően arra az időre, amikor a segélyben részesülő dolgozik (kivéve az alkalmi munkát), vagy közfoglalkoztatott lesz, vagy keresetpótló juttatást kap.

A segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a segélyben részesülő nem jelenti be a kereső tevékenységét a munkaügyi hatóságnak, vagy ha bármely okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából.

A 15 napon belüli bejelentési kötelezettség minden olyan lényeges körülményre kiterjed, amely érintheti a nyes-re való jogosultság feltételeit.

A nyes igénylője már ismeri az illetékes hatóságot, amelynél már regisztráltatta is magát, hiszen ugyanúgy a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal foglalkoztatási osztálya az illetékes, mint az álláskeresési járadék esetében. A foglalkoztatási osztályok elérhetőségei ide kattintva érhetők el.

Az igénylés részleteiről az ide kattintva elérhető hivatalos honlapról tájékozódhat.

Ha megállapították a nyes-t, akkor a segélyben részesülőt a következő együttműködési kötelezettségek terhelik:

-  A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az együttműködési kötelezettség keretében a számára felajánlott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni. A nyes-ben részesülőnek saját magának is aktívan munkahelyet kell keresnie, nem elég csak a hatóság felajánlásaira várnia.

- A nyes-ben részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább 3 havonta jelentkeznie kell.

- A nyes-ben részesülőnek az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget el kell fogadnia, igénybe kell vennie. A nyes-ben részesülőnek részt kell vennie a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban.

Mikor megfelelő a munkahely?

Az Flt. nyugdíj előtti álláskeresési segélyről szóló 30.§ (1) bekezdés a) pontja alkalmazni rendeli a 25.§ (1) bekezdés d) pontját, amely szerint a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapíthatóságának egyik feltétele, hogy az igénylő munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A 25.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

- egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

- a várható kereset az álláskeresési járadék (ez esetben a nyes) összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék (nyes) összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

A 25.§ (5) bekezdése szerint az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő ("megfelelő munka"), rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.

A 29. § (1) bekezdés c) pontja alapján szünetel az álláskeresési segély folyósítása a 25. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamú közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától. A közfoglalkoztatás időtartama alatt szünetel a nyes folyósítása.

Nagyon gyakori kérdés, hogy emelkedik-e évente a már megállapított nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a nyugdíjak rendszeres emelésének mértékével?

A nyes összege a megállapítását követően a folyósítás tartama alatt nem nő, mert a nyes nem tartozik azon ellátások körébe, amelyek összegét évenként a nyugdíjemelés mértékével egyező mértékben növelni kell.

Ezért a megállapított nyes összege csak akként növelhető, ha az érintett személy a korábban megállapított nyes-ről lemond, majd azonnal beadja az új kérelmet a nyes megállapítása iránt. Ez az út azonban a 2023. január 1-jétől hatályos szigorítás miatt csak addig járható, amíg a nyes megállapításának minden feltétele az új megállapítás esetén is teljesül, mindenekelőtt az, hogy a segélyben részesülő a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült - ez pedig a legjobb esetben is legfeljebb kétszer teszi lehetővé a nyes megszüntetése/ismételt megállapítása eljárását.

A nyes folyósítási tartama szolgálati időnek minősül.

A nyes így növeli a szolgálati idő hosszát, amelynek egész években mért tartamától függ a százalékos mértékű (nyugdíjskála szerinti) nyugdíjszorzó.

A nyes összegét viszont csak abban az esetben kell figyelembe venni a nyugdíjszámítás során, ha így járna jobban a nyugdíjigénylő. A nyugdíjtörvény (1997. évi LXXXI. törvény, Tny.) 22. § (2) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet - a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

Ha mindenről időben értesülni akar, ami érintheti a nyugdíj előtti álláskeresési segély szabályozását, vagy a leendő nyugdíjára gyakorolt hatását, akkor IDE KATTINTVA iratkozzon föl az idén változatlanul INGYENES heti hírlevelemre.

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.)

30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b) a kérelem benyújtásának időpontjában

ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és

bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és

c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és

ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy

cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - keresőtevékenység miatt - megszüntette.

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a) a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben,

b) - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével - a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

32. § Az álláskereső részére járó ... álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

34. § Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőnek az 54. § (9) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyi és helyközi utazási költségeit megtéríti.

A fenti törvényi rendelkezésekben említett hivatkozások:

25. § (1) bekezdésének d) pont

25. §  (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki ...

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

26.§ (1)-(3) bekezdések

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társadalombiztosítási járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

28.§ (1) bekezdés a) - e) pontok

28. § (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól (...)

28.§ (2) bekezdés

(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

28.§ (3) bekezdés

28.§ (3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29.§ (1) bekezdés b), c) f) pontjai

29. § (1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső ...

b) letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha

ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy

bb) reintegrációs őrizetben van,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamú közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától, ...

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

58.§ (5) bekezdés n) pontja

58.§ (5) E törvény alkalmazásában ...

n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka (...)

36.§ (1) bekezdés

36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.

54.§ (9) bekezdés

54.§ (9) Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél ...  

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és

c) az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d) aktív munkahelykereső,

e) az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást igénybe veszi,

f) részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g) a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

54.§ (10)-(10c) bekezdések

54.§ (10) A ... nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a) A 30. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b) A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b)  a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

Ha a nyugdíj előtti álláskeresési segély előzetes feltételeivel, igénylésével, növelési lehetőségeivel, a nyugdíjszámítás során történő figyelembe vételével kapcsolatos kérdése lenne, azt ide kattintva teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.