NyugdíjGuru a médiában

Jövőteremtés mindenkinek - interjú Dr.Farkas Andrással a Hetekben

A nyugdíjhelyzet jövőjéről, a nyugdíjunkat fenyegető veszélyekről, e veszélyek elhárítási lehetőségeiről, a nyugdíjcélú előtakarékosságról és az öngondoskodást ténylegesen kötelező erővel elrendelő jogszabályokról szól ez az interjú. Tovább

Nyugdíjkérdésekről a Klubrádióban

A Klubrádió hallgatóinak válaszolok a nyugdíjakkal és egyéb ellátásokkal kapcsolatos kérdéseikre az interaktív műsorban. Tovább

Gyermeknevelésért magasabb nyugdíj?

Felfoghatatlan tempóban változik a demográfiai világ. A folyó finanszírozás alapelve ennek következtében a szemünk láttára válik működésképtelenné. Tovább

Omnibuszon a vénülő jövőbe?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy másfél évtizeden belül félmillióval kevesebb - munkaerőpiacra érő - gyerekkel és félmillió kivándorlóval, azaz egymillióval kevesebb járulékfizetővel nem lehet biztosítani kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát. Tovább

Férfiak40: Elfújta az alkotmányos szél

Mi motiválhatta mégis a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetésére irányuló kezdeményezést? Demográfiai, foglalkoztatási és egészségügyi okok serege játszhatott közre az Alkotmánybíróság által elbuktatott kezdeményezésben. Tovább

Felezési idő

A folyó finanszírozású nyugdíjrendszer 125 évvel ezelőtt megfogalmazott alapfeltevése az, hogy a sok aktív dolgozó keresetére sokáig kirótt járulékból fedezni lehet kisszámú idős ember rövid ideig tartó nyugdíját Tovább

Nyugdíj 40 év munkaviszony után? - A férfiak kedvezményes nyugdíjáról

Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis azonnal csökkenti a bevételeket, miközben nagyon hosszú ideig növeli a kiadásokat. Ugyanez történne a férfiak esetében is. A nők kedvezményes nyugdíjában jelenleg 123 ezer nő részesül, akik nyugdíjára 2016-ban közel 196 milliárd forintot kell fordítani. Ha a férfiak esetében 40 évi munkaviszonyhoz kötnénk a nyugdíj igénylését, akkor már az esetleges induló évben az 1954-1961 között született évjáratok összesen 519 ezer férfi tagja között több, mint százezren lehetnének jogosultak erre. Mi történne ekkor? Százezer férfit kivonnánk az aktív korúak köréből és áthelyeznénk a nyugellátottak körébe. A bevételi oldal gyarapítása helyett a kiadási oldal növekedne. Ha a nők esetében a... Tovább

Könyörtelen matematika

  A nemzedékek közötti állami közvetítésű jövedelemáramlásra épülő folyó finanszírozású (pay-as-you-go) rendszer addig működhet jól, amíg sok dolgozó fizet hosszú ideig nyugdíjjárulékot, amiből kevés nyugdíjas részére kell rövid ideig nyugdíjat fizetni. Ezekből a feltételekből ma egy sem teljesül Magyarországon, és a járulékfizetők száma folyamatosan csökken. Demográfiai okok miatt csak a következő tizenöt évben több mint 500 ezer fővel csökken a járulékfizetők száma. 2019-ig 2,1 millió ember éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, míg csak 1,6 millió fiatal lép ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra. Persze lehet játszadozni azzal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyerekek számához kötjük, de mire a koncepció hatása érződne, addigra a nyugdíjrendszer már régen a fejünkre omlott. A kivándorlás, a külföldi munkavállalás miatt a legvisszafogottabb becslések szerint további 500 ezer fővel... Tovább

NyugdíjGuru a Gazdasági Rádióban - mit tegyünk, hogy legyen nyugdíjunk

nyugdijguru_farkasandras_0713.mp3 Tovább

Gyilkos számok - egy valódi thriller a nyugdíjról

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapképlete mellbevágóan egyszerű: a bevételi oldalt a járulékfizetők száma és az általuk fizetett járulékok összegének szorzata adja, amelynek elvileg meg kell egyeznie a kiadási oldallal, amely természetesen a nyugdíjasok száma és a részükre juttatott ellátások összegének szorzata. Ideálisan akkor működhet egy ilyen rendszer, ha nagyon sok az aktív járulékfizető, akiknek viszonylag kevés járulékot kell fizetniük (így nem alakul ki fizetési ellenérdekeltség), s az így befolyt bevételt viszonylag kevés nyugdíjas között kell felosztani (mert a várható élettartam nem túl magas), akik így egyénenként magas ellátást kaphatnak, amíg csak - nem túl sokáig - élnek. Alig százhúsz évvel ezelőtt, ennek a Bismarck nevével fémjelzett megoldásnak az európai terjedése idején pont ilyen volt a helyzet. Azóta azonban a feje tetejére állt a világ - Magyarországon is. Látszólag nincs semmi... Tovább

Kérem, várjon... Kérem, várjon...