Szóval miért ilyen könnyű becsapni minket - és magunkat?

Szóval miért ilyen könnyű becsapni minket - és magunkat?

2018. 08. 13.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Mindennek ellen tudunk állni, csak a kísértésnek nem. Vajon mi okozza ezt? A Trend FM Közeljövő című műsorának erről szóló második adásában sorra veszem a gondolkodásunkat befolyásoló és torzító legfontosabb illúziókat.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha még nem tette volna meg, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre. Így mindenkor képben lesz a nyugdíjak jelenét és jövőjét érintő fejlemények tekintetében.

 

A Trend FM rádió Közeljövő című műsorának legutóbbi két adásában (augusztus 3-án és 10-én) a következő, mindannyiunkat húsba vágóan érintő kérdésekről beszélgettem Érczfalvi András szerkesztővel:


Miért olyan könnyű becsapni magunkat és miért olyan könnyű becsapni minket másoknak? 

Miért fogadjuk el a fake newst (az álhíreket) valódinak, miért piszmogunk összeesküvés-elméletekkel és miért nem vesszük észre, hogy a történelem nem csupán rímel magára, de valóban meg is ismétli önmagát, ha hagyjuk és elkövetjük ugyanazokat az égbekiáltó ostobaságokat, mint eleink? 


Az ok legalább nyolcrétegű,  ugyanis nyolc fő illúzió varázsolja el a tudatunkat és hiteti el velünk, hogy a valóságot látjuk - noha nem.


A nyolc fő illúzió, avagy tudatunk nyolc tévparancsolata:


1) Horgony-illúzió avagy rögzítési tévparancsolat: az ismert információk megzavarnak minket


Példa: ha 5 gép 5 perc alatt 5 ketyerét állít elő, akkor mennyi idő alatt állít elő 100 gép 100 ketyerét? 
100 emberből 99 rávágja: 100 perc
A megoldás azonban: 5 perc (hiszen ha 5 gép 5 ketyerét 5 perc alatt állít elő, akkor 1 gépnek 1 ketyeréhez 5 percre van szüksége, vagyis 100 gép 100 ketyerét szintén 5 perc alatt állít elő :-)


Másik példa: 
egy ütő és egy labda együtt 1100 Ft-ba kerül, és az ütő ezer forinttal drágább, mint a labda
mennyibe kerül a labda?
100 emberből 99 rávágja: 100 forintba
a valóság: 50 Ft-ba (hiszen az ütő ennél ezer forinttal drágább, azaz 1050 Ft :-)


2) Spektákulum-illúzió avagy visszaidézhetőségi tévparancsolat: a könnyen felidézhető információk megzavarnak minket: azt hisszük, hogy nagyobb az esélye annak, amit könnyű felidéznünk


Mit könnyű felidézni? 


a) Amire állandóan emlékeztetnek minket: médiafelhajtás, reklámkampány, közösségimédia-burok visszhangzása
b) Ami térben vagy időben közelebb történt: a diszkontálási hajlamunk nem tud felerősödni
c) Amitől könnyű rettegnünk: terrortámadás, migránshadjárat, repülőgépkatasztrófa, cápatámadás


Azért könnyű a felidézés, mert erős (bár hamis) érzelmeket kelt


A cápát rettenetes állatnak tekintjük, az őzet szelíd kis simogatnivaló Bambinak. A valóság: az őz minden évben 300-szor annyi embert öl meg, mint a cápa (közlekedési balesetek miatt)


Olyan ez, mint a patkány és mókus viszonya: a két állat gyakorlatilag ugyanolyan, csak a mókusnak jobb a marketingje...


Az emberek jobban félnek attól, hogy terrortámadásban vagy repülőgépszerencsétlenségben halnak meg, mint attól, hogy szívinfarktusban. Pedig az utóbbi esélye több tízmilliószor nagyobb… De nehéz kalkulálni azzal, amit nehéz elképzelnünk (vagy amit nem akarunk elképzelni). Ráadásul mennyivel unalmasabb magányosan kiszenvedni a szőnyegen otthon, mint percekig zuhanni a repülővel tíz kilométer magasról. A szőnyegről a haláltusát a kutya sem közvetíti, a gépzuhanásról viszont napokig beszél az egész világsajtó.


3) Hasonlóság-illúzió avagy képviseltségi tévparancsolat: a felületes hasonlóság megzavar minket: összekeverjük a véletlen hasonlóságot a valósággal, így mintha a látszat “képviselné” a valódit: innen buzog az előítéletek feketén habzó áradata


Éljünk USA-példával: egy afro-amerikainak kétharmadszor nagyobb esélye van börtönbe kerülni, mint egy fehérnek - ez aztán pozitív visszacsatolásként erősíti a folyamatot 


A korrelációban is kauzalitást látunk: életveszélyes hiba a gondolkodásunkban. 


Egyszerű nyári példa: nyáron sokkal több fagyit adnak el és sokkan többen fulladnak vízbe, mint télen. 
Vagyis a vízbefulladás oka a fagyinyalás. Pedig nem :-) 
(Megfejtés: mindkettő oka a hőség.)


4) "Jobb vagyok”-illúzió avagy az önhittség tévparancsolata: jobbnak, okosabbnak érezzük magunkat, mint az átlag


Példák:
- milyen autóvezető Ön?
- milyen szerető Ön?
- házasságkötés: minden ki azt hiszi, ő aztán nem fog elválni (második hézasságkötés: a remény győzelme a tapasztalat felett :-)
- vállalkozó: ő aztán nem fog bedobni a törülközőt (pedig 5 éven belül az induló vállalkozások 80%-a megszűnik)
- egészség: mindenki azt hiszi, ő aztán nem lesz beteg, nem sérül meg, nem rokkan meg - és persze nem is hal meg, ez csak másokat érint, akárcsak az öregedés...


5) Status quo illúzió avagy a veszteségelkerülés tévparancsolata: sokkal jobban félünk egy már megszerzett dolog elvesztésétől, mint amennyire vágyunk a megszerzésére: ezért ragaszkodunk görcsösen a fennálló helyzethet, ezért állunk ellen a változásnak: ösztönösen félünk a jövőtől, ha az nem ugyanolyan, mint a (mégoly szörnyű) jelen


Konkrétan: két és félszer jobban félünk egységnyi veszteségtől, mint amennyire vágyunk egységnyi nyereségre: ez magyarázza a tőzsdepánikokat is (chasing the loss)


Vagyis csak akkor cselekszünk - változtatunk -, ha annak eredményeként legalább két és félszer jobb helyzetbe kerülhetünk! (Sokan emiatt mentek tönkre a tőzsdén vagy a gazdasági életben - és sok házastárs emiatt szenved évekig egy rettenetes kapcsolatban)


6) Keretezési illúzió avagy tálalási tévparancsolat: megzavar minket az, ahogyan tálalják nekünk az információt


Orvosi közlés:
(1) e műtét után 100 betegből 90 még öt év múlva is él (akinek ezt mondja az orvos, nagy valószínűséggel aláveti magát a műtétnek)
(2) e műtét után 100 betegből 10 öt éven belül meghal (akinek ezt mondja az orvos, nagy valószínűséggel elutasítja a műtétet)
Pedig az információtartalom ugyanaz!


7) "Tükröm, tükröm"-illúzió avagy önbecsapási tévparancsolat: képesek vagyunk gond nélkül vizet prédikálni és bort inni: “forró” állapotban nem tartjuk magunkat a “hűvös” állapotban hozott döntéseinkhez, azaz dinamikus inkonzisztencia jellemzi a viselkedésünket


A legegyszerűbb példa: fogyókúra :-)

A lényeg: mindennek ellen tudunk állni, csak a kísértésnek nem


Megoldás: a kísértést kell minimalizálni (pl. a fogyókúra meglepően sikeres lehet, ha mostantól csak egyetlen kistányérból és egymagadban eszel :-)

8) Rivaldafény-illúzió, avagy alkalmazkodási tévparancsolat: azt hisszük, mindenki minket figyel, és megzavar minket: hajlamosak vagyunk megfelelni olyan elvárásnak, ami nem is létezik vagy nem is tőlünk várják el (konformitás kényszere)


Egyszerű példa: rácsöppen a kecsöp a blúzodra, s onnantól azt hiszed, mindenki téged néz
Bonyolultabb példa: öncenzúra

Hallgassa meg a két adást, felkészültebb lesz a befolyásolási, manipulálási kísérletekkel szemben :-)

Miért könnyű becsapni minket első rész


Miért könnyű becsapni minket második rész


K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...