Miért ilyen könnyű becsapni minket és magunkat?

Miért ilyen könnyű becsapni minket és magunkat?

Miért olyan könnyű becsapni magunkat? Miért hiszünk az összeesküvés-elméletekben? Miért rettegünk a terrortámadástól és miért nem félünk a szívinfarktustól? Tudati tévparancsolatokról beszélek a Trend FM rádióban.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy ne maradjon le semmilyen fejleményről a nyugdíjakat és hasonló ellátásokat illetően!

 

A Trend FM rádió Közeljövő című műsorának augusztus 3-i adásában Érczfalvi András szerkesztővel beszélgettem arról, hogy miért ennyire könnyű manipulálni minket és miért működünk oly készségesen együtt bárkivel annak érdekében, hogy becsaphassuk magunkat.

Az adást első részét IDE KATTINTVA hallgathatja meg (az augusztus 3-i adás hangfájlját nyissa meg).

A beszélgetésben elhangzott legfontosabb elemek:

1) Horgony-illúzió avagy rögzítési tévparancsolat:  az ismert információk megzavarnak minket


Példa: ha 5 gép 5 perc alatt 5 ketyerét állít elő, akkor mennyi idő alatt állít elő 100 gép 100 ketyerét? 
100 emberből 99 rávágja: 100 perc
A megoldás azonban: 5 perc (hiszen ha 5 gép 5 ketyerét 5 perc alatt állít elő, akkor 1 gépnek 1 ketyeréhez 5 percre van szüksége, vagyis 100 gép 100 ketyerét szintén 5 perc alatt állít elő :-)

Másik példa:  egy ütő és egy labda együtt 1100 Ft-ba kerül. Az ütő ezer forinttal drágább, mint a labda. Kérdés:  mennyibe kerül a labda?
100 emberből 99 rávágja: 100 forintba
a valóság: 50 Ft-ba (hiszen az ütő ennél ezer forinttal drágább, azaz 1050 Ft :-)


2) Spektákulum-illúzió avagy visszaidézhetőségi tévparancsolat: a könnyen felidézhető információk megzavarnak minket: azt hisszük, hogy nagyobb az esélye annak, amit könnyű felidéznünk


Mit könnyű felidézni? 
a) Amire állandóan emlékeztetnek minket: médiafelhajtás, reklámkampány, közösségimédia-burok visszhangzása
b) Ami térben vagy időben közelebb történt: a diszkontálási hajlamunk nem tud felerősödni
c) Amitől könnyű rettegnünk: terrortámadás, migránshadjárat, repülőgépkatasztrófa, cápatámadás


Azért könnyű a felidézés, mert erős (bár hamis) érzelmeket kelt


A cápát rettenetes állatnak tekintjük, az őzet szelíd kis simogatnivaló Bambinak.

A valóság: az őz minden évben 300-szor annyi embert öl meg, mint a cápa (az őz által okozott közlekedési balesetek miatt).


Olyan ez, mint a patkány és mókus viszonya: a két állat gyakorlatilag ugyanolyan, csak a mókusnak jobb a marketingje...


Az emberek jobban félnek attól, hogy terrortámadásban vagy repülőgépszerencsétlenségben halnak meg, mint attól, hogy szívinfarktusban. Pedig az utóbbi esélye több tízmilliószor nagyobb…

De nehéz kalkulálni azzal, amit nehéz elképzelnünk (vagy amit nem akarunk elképzelni).

Ráadásul mennyivel unalmasabb magányosan meghalni a szőnyegen otthon, mint percekig zuhanni a repülővel tíz kilométer magasról. A szőnyegről a haláltusát a kutya sem közvetíti, a gépzuhanásról viszont napokig beszél az egész világsajtó.


3) Hasonlóság-illúzió avagy képviseltségi tévparancsolat: a felületes hasonlóság megzavar minket: összekeverjük a véletlen hasonlóságot a valósággal, így mintha a látszat “képviselné” a valódit: innen buzog az előítéletek feketén habzó áradata


Éljünk USA-példával: egy afro-amerikainak ugyanazon feltételek mellett sokkal nagyobb esélye van börtönbe kerülni, mint egy fehér embernek - ez aztán pozitív visszacsatolásként erősíti a folyamatot. 


A korrelációban is kauzalitást látunk: életveszélyes hiba a gondolkodásunkban. 


Egyszerű nyári példa: nyáron sokkal több fagyit adnak el és sokkan többen fulladnak vízbe, mint télen. 
Vagyis a vízbefulladás oka a fagyinyalás. Pedig nem :-) 
(Megfejtés: mindkettő oka a hőség.)
 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...