A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos kérdés
„Mikor vehetem igénybe a "Nők 40" nyugdíjamat. Abban az évben amikor megszerzem a 40 év jogosultsági időt? Vagy csak azon a napon amelyen megszereztem? Vagy később is, pl.Ha szerzek 42 év jogviszonyt, ezt követően kérhetem a "Nők 40" megállapítását, vagy "lekéstem" a lehetőséget. A jogszabály "legalább" 40 évet ír. Ezt hogyan kell értelmezni? ”
Kedves Ildikó,
a törvény úgy fogalmaz, hogy "öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik" (Tny. 18.§ (2a) bekezdés a) pont).
A "legalább" szó használatából következik, hogy a napra pontosan 40 évi jogosultsági idő megléte az alapfeltétel, ha ezt megszerezte, utána bármikor igényelheti a kedvezményes nyugdíjat (amíg be nem tölti a nyugdíjkorhatárát). A nyugdíjat csak azt a napot követően igényelheti, hogy megszerezte a 40 évi jogosultsági időt - és azon belül az alapesetben legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időt.
A részleteket olvassa el itt:
http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
Kérem, iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre is, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Nyugdíj Guru! A nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásával kapcsolatban érdeklődnék. A Nyugdíj Intézettől a következő adatokat kaptam, ami 2013. 08. 31-ig terjedő időről szól. A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz figyelembe vehető idő: 36 év 142 nap Ebből kereső tev. járó jogviszonyban szerzett idő: 35 év 81 nap Figyelembe nem vehető idő: 2 év 154 nap Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idő 1969. 06. 16-tól 2013. 08. 31-ig 38 év 296 nap Az a kérdésem, hogy leghamarabb mikor mehetnék nyugdíjba, a nők kedvezményes nyugdíja alapján? Egy általános iskolában tanítok, és különböző véleményeket hallottam a felmentési idővel kapcsolatban. Várom válaszát. Köszönettel és üdvözlettel: Pappné Fekete Ildikó”
Kedves Ildikó,
2013. szeptember 1-től kellett Önnek szereznie még 3 év 223 nap szolgálati időt, hogy meglegyen a 40 évi jogosultsági ideje a kedvezményes nyugdíjhoz. Ha azóta folyamatos a keresőtevékenysége, és így is marad, akkor 2017. április 12-én éri el a szükséges 40 évet. (A másik feltételt - a legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időt - már teljesítette.)
A kedvezményes nyugdíj folyósításának kezdő napját 2017. április 13-ától kérheti.
A közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban olvassa el az erről írt összefoglalómat (a közalkalmazottakra vonatkozó fejezetet):
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves Farkas András! Köszönet, hogy lehetőséget biztosít a kérdezésre! A felmentési idővel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogyha pedagógusként félévkor mennék el (a 8 hónap felmentési időből 4 hónap ledolgozása után), a fenntartó elenged-e, vagy kötelezhet, hogy év végéig maradjak? Ebben az esetben úgy tudom, a nyári szünet nem számít bele a felmentési időbe, így a 4 hónap "nem dolgozás" a következő tanév elejére esne? Válaszát előre is köszönöm! Üdv.Czihat Ibolya, pedagógus”
Kedves Ibolya,
ha az Ö közalkalmazotti jogviszonya munkáltatói felmentéssel szűnik meg, akkor a 8 hónap felmentési idő nem szakítható meg.
A felmentési idő legalább felére a munkáltatója köteles Önt a munkavégzési kötelezettsége alól is mentesíteni, ennek semmi köze a nyári iskolai szünethez, de ha pont arra az időszakra esik, akkor is telik a felmentési ideje.
A felmentési idő kezdetéig járó időarányos szabadságot is ki kell adni a felmentési idő kezdetéig vagy el kell számolni vele a jogviszony megszűnésekor.
Ha Ön a nők kedvezményes nyugdíját igényli és ezért kívánja megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor a munkáltatója köteles Önt felmenteni. A nők kedvezményes nyugdíjáról írt összefoglalómban megtalálja a közalkalmazotti felmentésre vonatkozó rendelkezéseket:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-nok-kedvezmenyes-nyugdija-2015-ben
Ha a nyugdíjkorhatára betöltése miatt kéri a rendes öregségi nyugdíját, akkor nincs ilyen törvényi kötelezettsége a munkáltatójának, közvetve azonban mégis fennáll ez a kötelezettsége, olvassa el az erről is írt összefoglalómat:
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Ügyvéd Úr! A Kormányhivatal Társadalombiztosítási Főosztálya igénybejelentésem alapján kiszámolta munkaviszonyomat. 2016.május 8-án lesz meg a 40 éves munkaviszonyom. A szolgálati időm több, mint 43 év. Pedagógusként dolgozom egy egyházi fenntartású iskolában. A tanévet szeretném végig dolgozni és utána a nők kedvezményes nyugdíjával nyugdíjba menni. A munkáltatóm azt mondja, hogy ilyenkor közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonyom. Kérdésem az, hogy ebben az esetben jár-e felmentési idő és mennyi? Az iskolát, amelyben tanítok 4 éve vette át az egyház, addig közalkalmazott voltam. 36 év 1 hónap közalkalmazotti jogviszonyom van.Az egyház nem fizet 40 éves jubileumi jutalmat. Kérdésem, hogy jár-e nekem ez a jutalom? Ha igen, ki fogja azt nekem kifizetni? Előre is köszönöm tájékoztatását! Tisztelettel: André Róbertné”
Kedves André Róbertné,
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, esetükben az Mt. munkaviszonyra vonatkozó általános szabályait együtt kell alkalmazni a közoktatási, köznevelési jogszabályok ágazati munkajogi előírásaival.
Az Nkt. vonatkozó főbb rendelkezései a következők:
61. § (1) Nevelő-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
64. § (1) A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
65.§ (10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász pótszabadságának meghatározására a pedagógusmunkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A korábbi közalkalmazotti jogviszonya révén megszerzett jogosultságaira a következő rendelkezések vonatkoznak:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) részletesen rendelkezik arról az esetről, amikor a munkáltató költségvetési szervből a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezet lesz:
25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról és
c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(5) A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.
(7) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.
25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(3) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
A fentiek alapján tehát Önnek felmentési idő és jubileumi jutalom nem jár, hiszen a munkaviszonyban ezek a fogalmak nem értelmezhetőek, emellett a jogviszonya változása esetében Önt a munkáltatója köteles volt tájékoztatni a közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonnyá alakulás következményeiről, amelyeket Ön a munkaviszony elfogadásával tudomásul vett. Ami jár, az a Munka Törvénykönyve szerinti jogosultsági kör, a Kjt. 24/B.§ (4)-(5) bekezdései figyelembe vételével.
Természetesen a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ez lenne a legcélszerűbb megoldás, hiszen a megegyezésben megállapodhatnak a munkaviszony megszűnésének időpontjáról, a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról, az időarányos szabadság kivételéről vagy elszámolásáról, illetve bármely olyan juttatásról - pl. a jubileumi jutalomnak megfelelő összegű juttatás -, amelyet ki tud alkudni a munkáltatójával folytatott tárgyalások során.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt Dr Farkas András ! Kb. 1 hónappal ezelőtt kértem Öntől ezen az úton személyes tanácsot, mert a "Nők 40 éves"-sével készülök nyugdíjba.Nagyon-nagyon vártam levelét, de sajnos hiába iratkoztam föl a Hírlevélre, eddig még nem kaptam választ. Pedagógusként az utolsó tanévemben éltem a munkaidő csökkentés lehetőségével és 50 %-os munkaidőben dolgozom, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyik héten 2 nap, másik héten 3 nap dolgozom. A 40 évem a Nyufig igazolás alapján 2016.július 15-én lesz meg Szeretném tudni, hogy legkorábban mikor mentesülhetek a munkavégzés alól, ha a 4 hónap munkavégzés alóli felmentést és a kiadandó alap- és pótszabadságot (21 +25 nap időarányos része) összeadjuk. Hogyan kell kiadni a szabadságomat, mivel nem dolgozom minden nap.? Kérem, segítsen, mert nagyon tanácstalan vagyok és a munkáltató részéről is bizonytalanságot érzek. Válaszát nagyon várom és előre is nagyon köszönöm! Boldog és sikeres új évet kívánok Önnek! Tisztelettel: Pongóné Irén (5 unokás nagymama)”
Kedves Pongóné Móré Irén,
a kérdéseire a válaszokat ebben az összefoglalómban találja (a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szóló részt olvassa el figyelmesen):
A felmentés tekintetében nem számít a csökkentett munkaidő, ugyanúgy kell eljárni, mintha minden nap dolgozna. A felmentési idő felére köteles a munkáltatója felmenteni a munkavégzés alól. A felmentési idő azon része terhére, amely alatt nem mentesül a munkavégzés alól, a szabadság időarányos része kiadható. A szabadság mértékét is a Kjt. szabályozza, a törvény nem a munkaidő hosszától teszi függővé a szabadságot, hanem a fizetési osztálytól.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelettel fordulok önhöz ,kedves Dr Farkas András!BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK ELSŐSORBAN! :) 1959 05 31. születtem .1974 09 01-folyamatosan dolgoztam. 2007 -ig. akkor asztmás betegségem ,és sok apróbb miatt le százalékoltattam magam ,mivel szociális beteg otthonban dolgoztam. /Nem tudtam már sietni/ :) le is százalékoltak 50% akkori ellátásom 93000Ft volt aztán két év múlva 40% ra minősítettek. 28700Ft ellátás :-)Addig a pillanatig,volt durván.35 évem . Ja és 3 gyermek anyukája vagyok. Azóta állás keresőn vagyok ,az az minden olyan tanfolyamon részt vettem amit az álláskeresőknek kellet. Közben szakmunkás vizsgát is tettem.Személy vagyonőrit. :) Kérdezni szeretném,MIKOR MEHETEK MÁR NYUGDÍJBA?Hogyan szedjem össze az éveimet? Hova írjak, hol kérdezzek rá mikor mehetek nyugiba? Tisztelettel köszönöm a válaszát.Üdvözlettel :Rózsa Szabadi Istvánné”
Kedves Rózsa,
a leírtak alapján nem valószínű, hogy megszerezte volna a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt és azon belül a legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati időt. A jogosító időbe ugyanis nem számítható be a rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági vagy rehab ellátásban részesülés ideje. Nem számítható be az álláskeresési, munkanélküli ellátások folyósításának ideje sem. Nem számítható be a tanulmányi idő sem (csak a szakmunkásképzés és hasonló szakképzés kötelező nyári szakmai gyakorlatainak a tartama).
A részletekről olvassa el az erről írt összefoglalómat: http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idejéről kérjen egy hatósági bizonyítványt a kormányhivatalban (járási hivatalban, kormányablaknál) a következő nyomtatványon:
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre is, hogy ne maradjon le a nyugdíjakat érintő fontos hírekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„A kérdésem a következő lenne. 2016. májusában töltöm a 60. életévemet. Most januárban lesz meg a 40 éves munkaviszonyom. Vállalkozóként dolgozom. Érdemes-e igénybe vennem a nők kedvezményes nyugdíjazását. Szeretnék tovább dolgozni, de nem tudom, hogy adózás, illetve járulékfizetés szempontjából melyik esetben járok jobban? Ha kivárom a 64,5 évet, vagy ha igénybe veszem a kedvezményes nyugdíjat? Köszönettel Metzger Lajosné ”
Kedves Metzger Lajosné,
ha igénybe venné a nők kedvezményes nyugdíját, akkor az amellett végzett vállalkozói tevékenységéből eredő, nyugdíjalapot képező bruttó jövedelme tekintetében érvényesülne az ún. éves keretösszeg, ami a minden január 1-jén érvényes minimálbér 18-szorosával egyező (idén 18x111.000=1.998.000 Ft) összeg. Ha ezt meghaladja a jövedelem, akkor a kedvezményes nyugdíj folyósítását az év végéig felfüggesztik.
A másik tényező, amit figyelembe kell vennie a döntéséhez, hogy a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy is nyugdíjasnak minősül, így annyiban kedvezőbb a vállalkozói adóterhe, hogy nem kell fizetnie a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3%) és a munkaerőpiaci járulékot (1,5%), de a többi adó- és járulékterhet igen.
A harmadik tényező, hogy ha igényli a nők kedvezményes nyugdíját, akkor annak összegét a megszerzett szolgálati idejének hossza is meghatározza, vagyis nyilván kisebb lesz, mintha még rádolgozna négy évet (pl. 40 év után 80%, 44 év után már 88% az ún. nyugdíjszorzó, amellyel az 1988 óta elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó átlagkeresete összegét kell megszorozni, hogy megállapítsák a nyugdíja induló összegét).
További tényező, hogy a nyugdíjak összege fokozatosan elmaradhat a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől (idén pl. 1,6%-kal nőnek a nyugdíjak, miközben 5-6%-kal nőhetnek a reálbérek). Ez is arra ösztönözhet, hogy minél később igényelje a nyugdíját.
A fentiek függvényében érdemes döntenie.
Kérem, iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2012. december 29. én menten nyugdíjba 40 éves szolgálati idővel. 2012. november 23-án kaptam meg a 40 éves k özalkalmazotti jubileumi jutalmamat. 2013. január 07-én adtam be a nyugdíjigénylésemet amit hamar el is bíráltak. A mai napon kezembe kerültek a papirjaim és ahogy nézem a nyugdíjszámításnál szerintem nem számolták bele az 5 havi jubileumi jutalmamat. Nem tudom hogy bele kellett volna- e számolni vagy sem , azóta eltelt 4 év , de az az érzésem, hogy a számításból kimaradt. Megnyugtató válaszát várom .”
Kedves Manger Róbertné,
a számított nettó átlagkeresete összegébe minden olyan - keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyból származó - keresete, jövedelme beszámít, ami után fizette a nyugdíjjárulékot.
Ha a jubileumi jutalmát - ami után fizette a járulékot - nem számították be a nyugdíja alapjául szolgáló nettó átlagkeresetébe, akkor írjon egy kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak ennek kivizsgálását kérve.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (1) bekezdése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedését követően kérelemre vagy hivatalból a tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár.
Kérem, iratkozzon fel az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy ne maradjon le a nyugdíjakkal kapcsolatos fejleményekről.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2016-ban szeptemberében 40 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkezem. A nyugdíj rögzítését szeretném kérni folyósítás mellőzésével. Ebben az esetben kb 2 év múlva, amikor igénybe kívánom venni a nyugdíjat , a nyugdíj növelésre a havi 0.5 % jogosult leszek-e? ”
Kedves Viola,
nem lesz jogosult a 30 naponkénti 0,5%-os növelésre, miután a nyugdíjrögzítés esetén más szabályok érvényesülnek.
A nyugdíj kérelemre történt rögzítését követően - amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni -, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett - ha az számára kedvezőbb - választhatja a rögzített nyugdíj időközi esedékes emelésekkel növelt összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.)
Vagyis a nyugdíj rögzítése nem más, mint egyfajta "nyugdíj-shortolás", amikor arra számít valaki, hogy a jövőben rosszabbodnak a nyugdíjmegállapítás feltételei, így kisebb nyugdíjra számíthat, mint az aktuálisan hatályos szabályok alapján.
Ha a 30 naponkénti 0,5%-os emelést tartja vonzóbbnak, akkor ne kérje a nyugdíj rögzítését és ne igényelje a nyugdíját sem, amikor betölti a nyugdíjkorhatárát.
A részleteket olvassa el az erről szóló összefoglalómban:
Kérem, iratkozzon föl az ingyenes NyugdíjGuru News hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdvözlöm ! 1974-1977-ig nappali főiskolai tanulmányom alatt ösztöndíjas szerződést kötöttem az egyik nagy állami vállalattal.Feltételezem, hogy befizették a különböző járulékokat. Kérdésem: Beleszámít-e ez az időszak az ösztöndíj szempontjából a 40 éves munkaviszonyba. Köszönettel: Rottek Anikó”
Kedves Anikó,
a jogosultsági időbe nem számítható be, sajnos. A részleteket olvassa el az erről írt összefoglalómban: http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre is, hogy a nyugdíjakat illető fejleményekről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
