A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos kérdés
„Tisztelt Dr. Farkas András! Rokkantsági ellátásban (előbb: rokkantnyugdíj) II. csop. vagyok 2003 óta. 2016 márciusában esedékes a korhatáros öregségi nyugdíjba való átlépésem és 2016 április végén jár le a közgyógyellátási kártyám hatálya. Eddig sehol nem találtam utalást arra, hogy a rokkantsági ellátás megszűnése - mert öregségi nyugdíj lesz - magával vonja-e a közgyógyellátásra való jogosultságom megszűnését is. Vajon érdemesebb-e rokikantsági ellátottként megvárni a közgyógyellátásai kártyám megújítását és csak azutáni dátumra kérni az öregségi nyugdíjba való átállást a rokkantságiból? Jogértelmezésem szerint a közgyógy mint II. csop. rokkantnak alanyi jogon jár a nyugdíjellátás formájától függetlenül. Nem vagyok bizonyos abban, hogy jól értelmezem-e? Adekvát választ erre nézve sehol nem találtam. Jelenleg már egy idősotthonban élek a mozgásbeli állapotromlásom miatt. Köszönettel: dr.univ.Drobinoha Angéla”
Kedves Ang
alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult az, aki rokkantsági ellátásban részesül, az alábbi esetekben:
1) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket
2) aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
3) aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a az 1-2 pontban említettek közé, és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,
4 ) aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult
5) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült az 1) illetve 2) pontban ismertettek szerint.
A leírása szerint a 2) pontban foglalt feltételek alapján továbbra is alanyi jogon jogosult marad a közgyógyellátásra.
Iratkozzon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat illető fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Üdv. Kérdezni szeretném,hogy c2-és megváltozott munkaképessėgü vagyok 4-órában dolgozom jár e táppénz ?”
Kedves Erika,
C2 minősítéssel Ön rokkantsági ellátásra jogosult.
Ha mellette dolgozik és keresőképtelen lesz, akkor jogosult a táppénzre és az ellátást sem szüntetik meg.
A rokkantsági ellátás melletti munkavégzésnek nincs munkaidőkorlátja, viszont van kereseti korlátja: három egymást követő naptári hónapban a bruttó keresete nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150%-át (jelenleg a 166.500 Ft-ot), illetve egyéni és társas vállalkozás esetén, ha a főtevékenységhez legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges, a garantált bérminimum 150%-át (jelenleg a 193.500Ft-ot).
A részleteket olvassa el az erről írt összefoglalómban:
Iratkozon föl az ingyenes hírlevelemre, hogy az ellátásokat érintő fejleményekről időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Kedves Farkas Úr! Érdeklődni szeretnék, hogy a rokkant ellátás összege összevonódik-e a rendszeres havi jövedelem bruttó összegével? A másik kérdésem az lenne, hogy ha 4 vagy 6 órában dolgozom mennyire befolyásolja a nyugdíjhoz szükséges éveket? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Tóth Eszter”
Kedves Eszter,
ha a jövedelmi korlát miatt kérdezi, akkor megnyugtathatom, hogy nem kell a bruttó havi keresete összegéhez hozzáadnia a rokkantsági ellátása összegét.
Részletesebben:
A rokkantsági ellátásban részesülő személyekre vonatkozó, 2014. január 1-jétől hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2016-ban a 166 500 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2016-ban ez az összegkorlát 193 500 forint).
Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.
A részmunkaidő teljes értékű szolgálati időt eredményez a nyugdíjJOGOSULTSÁG szempontjából, viszont ha nem éri el a keresete a mindenkori minimálbér összegét, akkor a nyugdíjSZÁMÍTÁS során arányosítani fogják a szolgálati időt a keresete és a minimálbér arányának megfelelően.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Tisztelt cím ! Azt szeretném megkérdezni Önöktől , hogy olvastam hogy aki 70 % alatt van az egészségkárosodása attól elveszik a rokkantnyugdíjat, sajnos én pszihiátriai , beteg vagyok , cukorbeteg , és magas vérnyomásos . A kérdésem akkor az lenne hogy akkor ellátás nélkül maradok mert én csak 67 %-os egészzségkárosult vagyok? és nincs meg a 70 % ? a másik kérdésem az lenne hogy írták önök hogy régebbi időben aki ellátott volt kap utazási kedvezményt is nos mikor megkaptam a határozatot és fölhívtam ,tavaly a Ngyufi-t , azt mondta a hölgy hogy mivel nem érem el a 70 százalékot így nem jár így akkor nem fog járni május után sem? Ezt azért is kérdezem mert sokat járok vizsgálatokra , és nehezen vagy egyálltalán nem tudom kiszorítani az utiköltséget úgy hogy a másik hónapban vissza ne kellene adnom , + még ott vannak a pszhiátriai gyógyszereim is , de nem panaszkodni szeretnék , hanem a kérdéseimre választ kapni , hogy én értelmeztem -e félre vagy valójában megszűnik az ellátásom? C2-es kategóriában vagyok és jövő áprilisban kell mennem ujra a Bizottság elé Szolnokra Válaszukat előre is köszönöm Tisztelettel Bokor Zoltán”
Kedves Zoltán,
a 70%-os korlát nem a rokkantsági ellátásban részesülőkre vonatkozik. (Ez a korábbinál enyhébb korlát a rokkantsági járadékban részesülőkre vonatkozik, amely teljesen más ellátás.)
A rokkantsági nyugdíj már 2011 végén megszűnt, Ön a C2 minősítés alapján jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. (A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai - ameilyen a rokkantsági ellátás is - egyébként 40% egészségkárosodástól járhatnak.)
Az ellátottak utazási utalványa annak a 65 évesnél fiatalabb, rokkantsági ellátásban részesülő személynek jár, aki
- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult,
- aki 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra volt jogosult, illetve akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű.
Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„ru Csevegés indítása 10:50 Kedves András! Kérdésem az lenne, hogy van arra lehetőség, hogy a Rokkantsági ellátás alapjául szolgáló referencia időszak újbóli megállapítását kérjem? Ugyanis 2014. november 15-től - 2015. március 29-ig, majd 2015. május 17-től - 2016. január 28-ig tartósan táppénzen voltam. A két táppénzes időszak között két hónapot dolgoztam napi4 órában, előtte mindig 8 órás voltam, de a két műtétem között az üzemorvosom már csak 4 órában engedett munkát vállalni. Az ellátásom megállapításánál a 180 nap biztosítási időbe beszámolták ezt a két havi 4 órás munkaidőt is ami jelentősen csökkenti az átlagbérem összegét. A törvényben azt látom, hogy ha azért nincs 180 nap biztosítási idő a referencia időben, mert részben, vagy egészben táppénzen volt valaki, akkor, ha előnyösebb az ellátott számára, akkor azt megelőző 180 napot kell figyelembe venni. Nos nálam nem ez történt. Tehát van-e módom ennek a felülvizsgálatát kérni? Ha igen, akkor milyen módon? Egy sima kérelmet kell írnom, vagy állapotváltozás formájában kell benyújtanom. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Mester Andrea”
Kedves Andrea,
az Mmtv. 1.§ (2) bekezdés 3. pontja szerint havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Amint a fenti szabályból következik, a táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelem figyelembe vételét valóban kérheti, ha a vizsgált időszakban táppénzen volt. Ennek érdekében az Ön részére hozott határozatot kiadó hatóság számára írjon egy kérelmet a fenti jogszabályhelyre hivatkozással. (Az eljárás költség- és illetékmentes, így vesztenivalója nincs...)
A fenti szabálynak a táppénzes időszakkal kapcsolatos rendelkezése nem módosul május 1-jétől sem.
Kérem, ha még nem tette meg, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy az ellátásokat érintő változásokról időben értesüljön!
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„2016. október 31-ig dolgoztam, rendelkezem 40 éves munkaviszonnyal. November 04-én adtam be az igényemet a nyugdíjra, de még a döntésről nem kaptam határozatot. Időközben beteg lettem, és egy vizsgálat alkalmával közölték velem, hogy a vizsgálat költségét ki fogja számlázni a terhemre a tb, mert nincs érvényes egészségbiztosításom. Valóban fizetnem kell a vizsgálat után? ”
Kedves Ágnes!
A leírása alapján a munkaviszonya megszűnését követően 45 napig fennállt a passzív jogon való egészségbiztosítási jogosultsága, így nem jogos, ha kiszámlázzák Önnek a vizsgálat költségeit, ha arra december 15-éig sor került.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz.
Abban az esetben, ha a vizsgálatra december 15-ét követően került sor, a passzív jogosultsága már nem állt fönn, de a társadalombiztosítás szabályai alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult a saját jogán nyugdíjban részesülő személy is, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül. Ez abban az esetben áll fenn, ha az Ön részére megállapítják a nyugdíját november 4-i kezdőnappal, mert ebben az esetben Ön november 4-étől saját jogú nyugdíjasnak minősül, vagyis attól a naptól fogva jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Így emiatt nem számlázhatnak vizsgálati költséget az Ön részére a december 15-ét követően igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokért sem, feltéve, hogy a nyugdíját december 15-ét megelőző kezdőnappal állapítják meg.
A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) végrehajtási rendelete (197/1997. (XI.5.) Korm.rendelet) 4/B. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában meghatározott tájékoztató keretében a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK, a volt OEP) bejelentette.
A nyugdíjbiztosítónak egyébként már kellett volna nyugdíjelőleget folyósítania, ugyanis a Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 73. § alapján ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.
Mindenképpen hívja föl az ügyintézőjét és sürgesse meg a nyugdíjigénye elbírálását és a NEAK részére történő bejelentését!
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
„Saját jogú nyugdíjam mellett egyéni vállalkozóként dolgoztam.--évi 300000 Ft max. Minden hónapban 6000-7000 Ft-ot fizettem eü. hozzájárulás, Tb címen.----a havi keresettől függetlenül. Ezt nagyon igazságtalannak tartom, hiszen 41 évi munkaviszonyom alatt, már bőven kifizettem azt az összeget amiért most eü ellátást kaphatok. ( az orvosírnok kinyomtatja a receptet ) 2016-os évben nincs bevételem, a vállalkozóit nem függesztetem fel, mert új tevékenységet szeretnék kezdeni és annak az előkészítésén dolgozgattam, és többször beteg is voltam. Mit tehetek ? Kérelmezhető a havi díj elengedése? Segítő tanácsát előre is köszönöm: Huszkáné Erzsébet”
Kedves Erzsébet,
a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó után mindenképpen meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ez alól nincs mentesítési lehetőség.
A Tbj. - 1997. évi LXXX. törvény - 18.§ (1) bekezdés c) pontja írja elő ezt a kötelezettséget.
A Tbj. 19.§ (4) bekezdése szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017-ben 7110 forint (napi összege 237 forint).
Olvassa el a NEAK (a volt OEP) tájékoztatóját ez ügyben.
Ha segített a válaszom, nagyra értékelném, ha jelképes adományával - persze csak akkor, ha teheti és szeretné - támogatná a NyugdíjGuru szolgáltatásai ingyenességének fennmaradását: https://www.nyugdijguru.hu/meg-tobb/tamogassa-a-nyugdijgurut
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András
