Szolgálati idő és jogosultsági idő

K Küldés K Nyomtatás

A szolgálati időről szóló összefoglalóm második része az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időről szóló tudnivalókat tartalmazza, először a legfőbb rendelkezések szerint, majd időrendi bontásban, hogy minden Olvasóm nyomon követhesse, melyik időszakban milyen jogcímen szerezhetett szolgálati időt.

Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időkre vonatkozó rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet hatályos szövege tartalmazza, e rendelet §-aira hivatkozom majd a szövegben.

A szolgálati időről szóló összefoglalóm harmadik része tartalmazza az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.

Elmélyült olvasást kívánok! Kérem, ne felejtsék el a NyugdíjGuru oldalt lájkolni és osztani minden olyan ismerősük körében, aki még nem nyugdíjas - és aki igen... :-)

 

Általános szabályok

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha TB biztosítási jogviszonyban álltunk és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot levonták tőlünk vagy ez alól jogszabály mentességet biztosított.

Hölgy olvasóimnak emellett tudniuk kell, hogy a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).

 image-gallery

 


A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beleszámít

- elsősorban a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő,  

- a terhességi-gyermekágyi segély,  a gyes, a gyed és a gyet folyósításának ideje, valamint a vér szerinti és örökbefogadott súlyosan fogyatékos gyermek ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósításának időtartama.

A szabályozás más szolgálati időt –  így például a tanulmányi időt, a munkanélküli/álláskeresési ellátás vagy a rehabilitációs ellátás folyósításának az időtartamát, a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának az időtartamát vagy a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett időt (amelyek egyébként az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősülhetnek) – a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem vesz figyelembe.

A tanulmányi idők közül beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a TB nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

A felsőoktatásban eltöltött, szolgálati időként elismerhető éveket nem lehet figyelembe venni a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához előírt jogosultsági időben.

Nem számít be a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama sem.

A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből főszabályként 32 évet kell kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerezni.

Ha a hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 év feltétel 30 évre csökken.

Ennél kevesebb kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves tartama). E tekintetben fontos tudnunk, hogy saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.

 

A szolgálati idő

Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt

a) a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és

b1) az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy

b2) szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

A szolgálati idő az egész aktív életkor során szerzett időtartamokat felöleli - vagyis nem egyezik meg az "életpálya"-átlagkereset számítása során figyelembe vett időtartammal, amely az 1988. január elsejét követően szerzett jövedelmekre és keresetekre terjed ki.

Meg kell azonban különböztetnünk az 1997. december 31-ét követő időszakot az 1998. január 1-jét megelőző időszaktól, miután eltérő szabályok vonatkoznak a szolgálatiidő-szerzésre a jelenleg hatályos TB törvények hatályba lépése előtti és utáni időszakok tekintetében. Minderről az összefoglalóm második és harmadik részében írok részletesen.

Nagyon gyakori probléma (elsősorban a számtalan vállalat-megszűnés és átalakulás miatt), hogy a nyugdíjjárulékot a dolgozótól a foglalkoztató ugyan levonta, de azt nem utalta át a társadalombiztosításnak.

Ilyen esetekre vonatkozik az a rendelkezés, hogy szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből (jövedelméből) a nyugdíjjárulékot levonta ugyan, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, viszont a biztosítás ténye és a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a TB nyilvántartásaiból megállapíthatók.

Ilyen esetben a nyugdíjjárulék levonását és megfizetését vélelmezni kell még akkor is, ha a nyugdíjjárulék befizetésének megtörténte a nyugdíjbiztosító által beszerzett okiratok alapján sem állapítható meg, vagy az iratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható.

Figyelem! Ez a rendelkezés csak az 1997. december 31. utáni időtartamokra vonatkozik!

A korábbi időszakokra vonatkozóan a TB nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket abban az esetben kell csak figyelembe venni, ha azokat az igénylő

- a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy

- a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy

- egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.

 

Szolgálati időnek nem minősülő időszakok

Szolgálati időként főszabály szerint nem lehet figyelembe venni:

- azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt, ezt a következő pontban kifejtem,

- az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre 2011. december 31-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van, iletve 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van,

- társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van,

- a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tartozása van.

(Figyelem! Még a tartozás utólagos megfizetése esetén is a szolgálati időt legkorábban csak a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni. Nem érdemes tartozni!)

Nem túl sok embert érint Magyarországon, hogy szolgálati időként nem lehet figyelembe venni azt az időszakot sem, amelynek az alapjául szolgáló kereset vagy jövedelem járulék- és adóösszege az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló 2012. évi CXII. törvényben meghatározottak alapján az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet szerint átadásra került.

 image-gallery


A biztosítás szünetelése

Szünetel a biztosítás

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

- a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyed, gyes vagy gyet kerül folyósításra, vagy

- a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy

- a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,

b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,

c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére átlagkereset jár vagy munkabér, illetmény, átlagkereset, távolléti díj, táppénzfizetés történt,

d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy a büntetőeljárást megszüntették, illetve ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,

e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivőkamarai tagságának szüneteltetése alatt,

f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,

g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevlkenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,

h) a tanulószerződés szünteltetésének időtartama alatt,

i) az itt nem említett olyan esetekben, amikor jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

 

A szolgálati idő arányos elismerése

Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében  elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során.

A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatott személyekre.

A szolgálati idő arányosan történő elismerésére vonatkozó rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

 

A felsőfokú tanulmányok alapján elismerhető szolgálati idő

Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott (a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét szolgálati időként kell figyelembe venni:

- az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je előtt,

- hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül.

A ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.

Öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként az 1997. december 31-e után felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét csak akkor van lehetőség elismerni, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizeti.

 

A szolgálati idő igazolása

A szolgálati időt elsősorban a TB nyilvántartásai alapján lehet igazolni.

Ennek hiányában a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással lehet szolgálati időt igazolni.

Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra is (nem lesz egyszerű...).

 

A megszerzett szolgálati idő egyeztetése

2013. január 1-jétől a "szolgálati idő elismerés" jogintézménye megszűnt, helyette hatósági adategyeztetésre és hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást kezdeményezhet a biztosított.

Ennek során a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó adatok teljes körű nyilvántartásba vétele, illetve a biztosítottak (nyugdíjvárománnyal rendelkezők) biztosítási jogviszonyairól történő tájékoztatása, a megszerzett szolgálati idő, illetőleg jogosultsági idő összeszámítása, valamint az esetleg hiányos, téves adatok javítása, beszerzése történik meg.

Az eljárás a biztosított (volt biztosított) elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul.

Kérelemre az eljárás kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, a Központi Rendszer elektronikus felületén, a „Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési szolgáltatás” választása révén, az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) program alkalmazásával tett igénybejelentéssel indítható meg. (Erről a friss posztjaim között részletes leírást talál kedves Olvasóm.)

Hivatalból az egyeztetési eljárást az 1955. és 1959. között született személyek esetében 2014. december 31-éig indítja meg a nyugdíjbiztosító. Az 1960. évben vagy azt követően született biztosítottak (volt biztosítottak) esetében 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként indítják az egyeztetési eljárást hivatalból. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére két év áll a nyugdíjbiztosító rendelkezésre.

 

A szolgálati idő törvényben meghatározott főbb esetei

A szolgálati idő szabályozása eltér az 1997. december 31. utáni és  az 1998. január 1. előtti  időszakok vonatkozásában.

Az 1998. január 1-jét megelőző időszakra a TB nyugellátásról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete tartalmazza a hatályos szabályokat (erről szól az összefoglalóm második része).

Az 1997. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (különösen a biztosítottak meghatározásáról szóló) és

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (különösen a szolgálati időről szóló) rendelkezéseit kell figyelembe venni (erről szól az összefoglalóm befejező, harmadik része).

Ha hasznosnak találták ezt az összefoglalót, ne felejtsék el lájkolni és osztani a NyugdíjGuru oldalt sem... :-)

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...