Nyugdíj melletti munkavégzés és közteher-viselés

Nyugdíj melletti munkavégzés és közteher-viselés

Az öregségi nyugdíj, illetve a nők kedvezményes nyugdíja és a korhatár előtti ellátások mellett végzett munka esetén az ellátott személyt és foglalkoztatóját terhelő közterhekről szól ez az összefoglaló.

K Küldés K Nyomtatás

 

Két alapvető csoport nyugellátás melletti munkavégzéséről lehet szó:

a) saját jogú nyugdíjasok

b) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők (a munkavégzés szempontjából ide tartoznak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek mindaddig, amíg be nem töltik a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt)

Ezen felül el kell különíteni a munkaviszonyban, illetve hasonló jogviszonyokban történő foglalkoztatás és a vállalkozási jogviszonyban végzett keresőtevékenység szabályait.

 

Munkaviszony

 

a) Saját jogú nyugdíjasok

 

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki

  • öregségi nyugdíjat vagy
  • rehabilitációs járadékot kap, illetve
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy
  • növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor a versenyszférában semmilyen korlátozás (korhatár, jövedelemhatár, munkaidő-korlát) nincs.

A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását azonban mindaddig szüneteltetik, amíg e jogviszonya fennáll.

Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas

  • közalkalmazotti jogviszonyban,
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban,
  • állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
  • közszolgálati jogviszonyban,
  • bírói szolgálati viszonyban,
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
  • ügyészségi szolgálati viszonyban,
  • fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,
  • vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonya esetén fizetendő közterhek

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén

  • a munkáltatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást,
  • a nyugdíjasnak munkabére alapján le kell rónia 15% személyi jövedelemadót, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot.

Ha a nyugdíj folyósítása szünetel (például azért, mert a közszférában kezd el dolgozni), a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.

A saját jogú nyugdíjasnak semmilyen esetben sem kell megfizetnie a 1,5% munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

  • a munkáltató közteher-költsége: 28,5%,
  • a nyugdíjas munkavállaló közteher-költsége: 29% (illetve 32%, ha a nyugdíj folyósítása szünetel).

 

b) Nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők munkavégzése esetén fizetendő közterhek

 

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

- Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 111.000 Ft x 18 = 1.998.000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

- Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást.

Az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27% - 14,5% = 12,5%). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti:

  • a munkáltatót terheli: 27% szociális hozzájárulási adó, 1,5% szakképzési hozzájárulás,
  • a munkavállalót terheli: 15% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék. Kedvezményt csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik - a saját jogú öregségi nyugdíjashoz hasonlóan -  szintén nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

  • a munkáltató közteher-költsége: 28,5%
  • a munkavállaló közteher-költsége: 33,5% (kivéve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeket, az ő esetükben a közteher 29%)

 

Vállalkozási jogviszony

 

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet

  • saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá
  • az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját maga, illetve társas vállalkozó után a társas vállalkozás idén havi 7.050 Ft (napi 235 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot fizet (a nyugdíjjárulék alapját képező vállalkozói jövedelme alapján).

Ez a katás vállalkozóra nem vonatkozik, ő kiegészítő tevékenysége után 25 ezer Ft tételes adót fizet.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a ’T1011-es adatlap kitöltésével. Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról. A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a nyomtatványon kívül):

- személyazonosításra alkalmas igazolvány [személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély],
- lakcímkártya,
- adóigazolvány,
- TAJ kártya,
- meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni.


Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, e tekintetben nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (addig, amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Ha az ilyen vállalkozó nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a közterheket.

A nők kedvezményes nyugdíja viszont saját jogú teljes öregségi nyugdíj, így a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó hölgyek is kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek.

A kiegészítő tevékenység alapján a nyugdíjjárulékot

  • a társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
  • az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét,
  • átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem,
  • az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pedig az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka

után fizeti meg.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózók tételes adóját (kata) választja, akkor kisadózóként havi 25.000 Ft tételes adót kell lerónia, amivel eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségének is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a kivett jövedelemtől független.

Ha egy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonyban is dolgozik – amely több munkaviszonyból is összeadódhat –, akkor a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha a kiegészítő tevékenységet egyidejűleg több jogviszonyban is folytatja a vállalkozó, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyben kisadózó vállalkozóként is dolgozik, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásából kivett jövedelmet csak 10% nyugdíjjárulék terheli. (Az egészségügyi szolgáltatási járulékot azért nem kell megfizetni, mivel a kisadózó vállalkozás tételes adója mentesít a járulékok, így az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége alól.)

 

Nyugdíjnövelés

 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Figyelem! A növelést a nyugdíjbiztosító nem intézi hivatalból! A nyugdíjasnak kell írásban benyújtott kérelemben igényelnie!

A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz.

A kérelemhez csatolni kell a naptári évben elért nyugdíjjárulék köteles keresetre, jövedelemre vonatkozó igazolásokat.

Jó munkát kívánok!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...