Nóra végleg elhagyja a babaházat

K Küldés K Nyomtatás

Vajon hogyan emlékeznek majd kései leszármazottaink a 21. századra? Az Internet századaként? A globális mobilmánia nyitányaként? Vagy az első emberlakta Mars-kolónia megjelenése nyomja majd rá e századra a bélyegét? Bizonyosan nem. A 21. század mindenekelőtt a nők évszázada lesz. Mégpedig azért, mert az ezredkezdet legnagyobb horderejű változása, ami az emberi történelem következő korszakait a leginkább meghatározza majd, a nők szerepét alakítja át.

A 19. és a 20. század előkészítette a nők szerepének gyökeres változását. Ez a forradalmi átalakulás pár szóban összefoglalható: fölszabadulás a reprodukciós rabszolgaság alól.

A társadalom fennmaradásához szükséges folyamatos önreprodukció terhét a nők viselték, s ez a teher a legutóbbi időkig megakadályozta, hogy a hölgyek maradéktalanul ki tudják bontakoztatni csodálatos képességeiket.

A reprodukciós röghözkötöttség azonban néhány zseniális orvos világraszóló fölfedezései nyomán a 19. századtól kezdve lassan oldódni kezdett. A szolgaságot ugyanis elsősorban az okozta, hogy a járványok és a gyermekbetegségek még azelőtt sorozatosan megtizedelték a korábbi évszázadok gyermekeit, hogy termékeny életkorba érhettek volna. A sorra fölfedezett vakcinákkal megfékezhettük azt a gyötrelmes pazarlást, ami a reprodukciós energiamérlegben mutatkozott.

 image-gallery

Ha sokkal kevesebb ember hal meg fiatalon, mint korábban, akkor egy idő után sokkal kevesebb gyermek születése is elegendő lesz a népesség fennmaradásához és növekedéséhez. A nőknek elegendő lesz később is férjhez menniük, hiszen hosszabb ideig élnek majd, így később is megszülhetik az első gyermeküket. Emellett a középkorú és idősebb nők is jóval tovább élhetnek, mint korábban, következésképpen sokkal több idejük marad az életben arra, hogy mással is foglalkozhassanak, ne csak a gyermekek szülésével és nevelésével.

Henrik Ibsen örökbecsű drámájának lázadó asszonya, a szimbólummá légiesült Nóra valójában ezért hagyhatja el a babaházat: a halandóság csökkenése, a várható élettartam növekedése teszi lehetővé a számára, hogy a függetlenséget választhassa.

 image-gallery

Az újonnan meglelt szabadságban azonban Nórának új feladatai is támadtak, egyebek között a pénzügyekkel kapcsolatban, és ennek nyomán a 21. század elejére legalább hét olyan tételt állíthatott föl, amelyek egyenként is képesek az egekig korbácsolni a férfiak indulatait, együttesen pedig egyszerűen alapjaiban változtathatják meg a nők helyzetéről kialakult közfelfogást.

Első tétel: A nők jobban átlátják a hosszútávú összefüggéseket

A férfiak analitikus látásmódjával szemben a nők holisztikus módon képesek szemlélni a világot. A nő a képet látja, a férfi a mozaikdarabkákat. A nők emiatt jobban érzékelik az időt - mintha távolabb látnának -, mint a férfiak. S minél távolabb lát valaki az időben, annál nagyobb biztonságra törekszik, hogy épségben odaérhessen. A nők emiatt jóval óvatosabbak, mint a férfiak: több veszélyt érzékelnek, mert tágabb időtérben mozognak. 

Második tétel: A nőknek nagyobb szükségük van vagyonra

A nők elsöprő többsége nyilván egyetért ezzel a megállapítással. Miért is van inkább szükségük vagyonra a nőknek, mint a férfiaknak? Mert hosszabb ideig élnek, mint a férfiak. Mert kevesebb lesz a nyugdíjuk, mint a férfiaknak.

Mert több a családi kötelezettségük: nemcsak a gyerekeket kell fölnevelniük, hanem idős szüleiket és nagyszüleiket is ők ápolják inkább, mint a férfiak.

Mára több mint 800 ezer özvegy nő él közöttünk, s közülük majdnem 640 ezer asszony már betöltötte a 60. életévét. Vagyis ennyi asszonynak gyakorlatilag esélye sincs arra, hogy új partnert találjon. A 21. század a magányos nagymamák, dédimamák és üknagyik kora lesz. Márpedig ha egy nő hosszabban él és közben többet betegeskedik, nyilván sokkal több pénzre lesz szüksége, mint annak a férfinak, aki jellemzően nem él meg magas kort.

Pénzügyi szüfrazsett mozgalom

Éppen itt az ideje, hogy a nők megindítsák pénzügyi szüfrazsett mozgalmukat: harcukat az önálló vagyon megteremtésének jogáért. A mozgalom elsődleges célja azonban nem abban áll, hogy a nők meggyőzzék a férfiakat az önálló vagyonteremtéshez való jog szükségességéről – mint tették ezt a szüfrazsettek a választójog kapcsán -, hanem abban, hogy saját magukat győzzék meg erről.

Harmadik tétel: A nők kezében több gazdagság összpontosulhat 

Talán ezt a legnehezebb elhinnie egy nőnek. Pedig egyre több nő épít föl sikeres karriert magának, sőt! Mintha női karrier-tornádó söpörne végig Magyarországon is. A vállalkozóknak már egyharmada, a dolgozó emberek között felsősokú végzettséggel rendelkezőknek a fele nő.

Tekintettel arra, hogy a megbecsült, magas presztízsű vagy jól fizető állások többségéhez elengedhetetlen a felsőfokú végzettség, nem túlságosan merész következtetés kijelenteni, hogy a nők közül egyre többen szereznek majd maguknak elsőrangú állásokat. Ha egy férfi egy ilyen állásból nyugdíjba megy, esetleg belerokkan vagy belehal, akkor egyre nagyobb eséllyel lép a helyébe nő.

Minél több nőben tudatosul majd, hogy nagyobb szükségük lesz életük sok szakaszában saját vagyonra, mint a történelemben eddig bármikor, s döbben rá arra is, hogy ezt a vagyont képes megteremteni, annál sikeresebb lehet a pénzügyi szüfrazsett mozgalom, s a mozgalom sikere pozitív visszacsatolásként újabb lökést adhat nők ezrei és tízezrei számára, hogy elgondolkodjanak életük anyagi alapjain és biztonságán.

Ma a nők túlnyomó többsége ráhagyja a befektetési ügyek intézését a férjére, élettársára, barátjára. Ha nincs férfi a közelükben, akkor meg jellemzően nem foglalkoznak ilyen ügyekkel. Így aztán nem is érvényesülnek a nők sajátos szempontjai a felhalmozási stratégiák kidolgozása során.

Ez a női hozzáállás pillanatnyilag kódolja a hölgyek időskori pénzügyi összeomlását.

E pénzügyi összeomlás elkerülésének vágya teheti majd elképzelhetetlenül sikeressé a pénzügyi szüfrazsett mozgalmat.

A női vagyonteremtés klasszikus módja is erősödni fog ebben az évszázadban. Az okot már ismerjük: a nők tovább élnek, mint a férfiak, következésképpen örökölni fogják férjük vagyonát akár örökösi, akár haszonélvezői minőségben. (A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv öröklési jogi rendelkezései szerint a túlélő házastárs egy gyermekrésznyi vagyont örököl is a hagyatékból, miközben a haszonélvezeti joga is megmarad.)

Minél több nő éli túl a férjét, annál több gazdagság halmozódhat föl a nők kezében, amelyek egyre nagyobb hányadát fordíthatják újabb vagyonok megteremtésére mind saját maguk, mind gyermekeik számára. Gyermekeik közül azonban a lányok életük során fokozatosan többségbe kerülnek a fiúkkal szemben, így végül a gyermekek számára teremtett vagyon nagyobb hányada is a nők kezébe kerül. 

Negyedik tétel: A társadalom jobban függ a nőktől

Ez a következtetés kézenfekvő. Ha a két csoportból – nőkből és férfiakból – álló társadalom egyik csoportja több pénzzel rendelkezhet, több tagja van és minden tagja nagy eséllyel hosszabb ideig él, akkor egy idő után törvényszerű, hogy ez a csoport egyre nagyobb befolyást gyakorol. Nem is igazán érthető, mi akadályozza olyan politikai mozgalmak megjelenését, amelyek egyértelműen a nők érdekeinek képviseletére és érvényesítésére jönnek létre.

Az idősebb korosztályokban egyre több női generáció torlódhat össze e század folyamán, s e különös és korábban még soha nem tapasztalt demográfiai jelenség nők millióinak életét forgathatja föl.

Egyre nagyobb valószínűsége lesz annak, hogy öt generáció élhet egyidejűleg – a csecsemőtől az üknagyiig -, s közülük a három legidősebb generáció – nagyi, dédi, üknagyi - elsöprő többsége nő lesz (méghozzá egyedülálló és egyre inkább betegeskedő nő), így csak rövid idő kérdése, hogy e fölismerések elterjedjenek – ez viszont egyre több nőben lobbanthatja föl a politikusi tehetség tüzét.

Ötödik tétel: A nők jobb befektetők 

A férfiakétól eltérő női befektetési mentalitás vizsgálata alapján tudjuk, hogy a nők kockázatkerülőbbek, aminek végső okát holisztikus világszemléletükben lelhetjük meg. Összességében és hosszabb távon a nők által kezelt portfóliók biztonságosabbak, hiszen kevesebb szerencse elemet tartalmaznak.

Hatodik tétel: A nők nem lehetnek egyenjogúak

Talán furcsának tűnik az eddigiek tükrében, noha pénzügyi szempontból cáfolhatatlanul igaz. A nők sohasem lehetnek egyenlőek a férfiakkal. Ugyanis egyenlőbbek náluk. A nők több jogot kaptak az élettől, mint a férfiak. Az evolúció szigorú szeszélye folytán az emberi faj fennmaradása szempontjából előnyösebbnek bizonyult, ha a gyermek- és unokanevelésért felelős asszonyok tovább élnek, mint a szimpla nemzésért felelős férfiak.

A nagyon idős hölgyek esetében ráadásul csökken az elhalálozás kockázata! (Ezt az összefüggést minden férfi ismeri, akinek nagyon öreg az anyósa:-) Gompertz híres tétele szerint az ember elhalálozási esélye 30 és 80 éves kora között 7 évente megduplázódik, 80 éves kora fölött viszont újra csökkenni kezd! Nem véletlen, hogy a biztosítási matematikával foglalkozó aktuáriusok szerint az ember voltaképpen halhatatlan, csak az első 100 évet nehéz végigélni. Százévesnél öregebben ugyanis már nagyon kevés ember hal meg…

Az is közismert azonban, hogy minél idősebbek vagyunk, annál inkább támadnak minket az öregkori nyavalyák: ezek fékentartásához is sok pénzre lesz szüksége a nőknek, hiszen ők azok, akik tovább élnek - vagyis sokkal inkább veszélyeztetettek, mint a férfiak.

 

Hetedik tétel: Nóra kitörését a pénzügyi babaházból főként Nóra gátolja

A legnagyobb veszélyt a nők pénzügyeire maguk a nők jelentik, ha ragaszkodnak múlt századi pénzügyi beidegződéseikhez. A nők gondolkodásának követnie kell a női életciklusok és életmodellek gyökeres változásait, amelyek az utóbbi évtizedekben alapvetően fölforgatták a nők helyzetét és megváltoztatták a klasszikus női szerepeket.

Sok megdöbbentő adat jelzi a nők életének hatalmas változásait akárcsak anyáikhoz és nagyanyáikhoz képest is. Az első változás a házasságkötések számának gyors csökkenésében ölt testet.

A házasságkötések 30 év alatt kevesebb, mint felére csökkent számának tükrében a válások számának növekedése még riasztóbbnak látszik: nem elég, hogy egyre több Nóra marad pártában, a férjezett Nórák közül is egyre többet hagynak el (vagy hagyják ott a férjüket, élettársukat). E két folyamat összesített hatása olyan, akár egy frontális karambolé: kő kövön nem marad a hagyományos családmodell szépre mázolt kúriájában.

 image-gallery

S aki egyszer magára maradt – akár azért, mert nem ment férjhez, vagy azért, mert megözvegyült vagy elvált -, az riasztóan nagy valószínűséggel magányos is marad: az újraházasodási esélyek 40 éves kor felett közelítenek a nullához.

Különösen akkor kaphat a szívéhez az ember, ha a nem házasságban élő felnőtt női korosztályok létszámát a házasságban élő nőkéhez viszonyítja. Összesen majdnem másfél millió nő él férj vagy élettárs nélkül, miközben házasságban kétmilliónál is kevesebben élnek. Vagyis az érett nőknek mindössze 57 százaléka él házasságban. A többiek férj, sőt nagy eséllyel férfi nélkül élnek.

Ezek a folyamatok nyilvánvalóan átalakítják a társadalom finomszerkezetét. Az adatok tükrében a hagyományos családmodell Magyarországon egyáltalán nem látszik már vonzónak, s különösen nem az egy házasság és három gyerek múlt századi eszményképe.

Nóra hét új tételének tükrében egy másik társadalom látszik kirajzolódni, mint amit eddig ismerni véltünk.

Ebben a társadalomban a nők szerepe tökéletesen megváltozott: egyrészt jóval erősebbek és befolyásosabbak, másrészt jóval törékenyebbek és kiszolgáltatottabbak lettek.

Pénzügyi szempontból ebben az új társadalomban egy dolog bizonyossá vált: a nőknek új szemléletmódra van szükségük. Mindenképpen meg kell teremteniük a saját vagyonukat, amely biztosítja számukra hosszú életük legutolsó napjáig az emberhez méltó életet. A megteremtett, megszerzett és örökölt vagyont azonban gondozni kell, különben tönkremehet, mint a gondozatlan pázsit.

A nőknek egyre inkább el kell gondolkodniuk a vagyonmenedzselés összetett kérdésein. Pénzügyi programra van szükségük, amelynek révén tudatosan irányítják vagyonteremtési folyamataikat, nehogy előbb fogyjon el a pénz, mint az élet.

 

Plusz egy tétel

Az eddigiekből egyenesen következik, hogy a nőknek nagyobb szükségük van pénzügyi tervre, mint a férfiaknak. Semmiképpen sem ücsöröghetnek tovább múlt századi illúziók foglyaként virtuális babaházakban. Kibontakozó tehetségük és hosszabb életük miatt mind több a vesztenivalójuk, amelynek veszélyét csak tudatos tervezéssel és a vagyonteremtési program következetes végrehajtásával háríthatják el.

Amit a nők igazán akartak, azt mindig meg tudták szerezni. Amit igazán meg szerettek volna venni, arra mindig kerítettek pénzt. A nők évszázadában csak annyi változott, hogy mostantól a nőknek igazán akarniuk kell saját vagyonuk megteremtését is.

Zárótétel

Új korszak nyitányát éljük mindannyian. A nők évszázada kezdetét vette. Minden megváltozott a hölgyek körül: a jogaik, a kötelezettségeik, az esélyeik, az állásaik, a keresetük, a vagyonuk, a szerepeik, a társadalmi közeg, a kultúra, a politika – talán még a férfiak is. Egyetlen dolog bizonyosan nem változott, sőt. A nőknek továbbra is okosabbnak kell lenniük a pénzügyekben. 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...