Mit kell tennünk a nyugdíjkorhatár közeledtével?

Mit kell tennünk a nyugdíjkorhatár közeledtével?

2015. 12. 16.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

1953-ban született Olvasóim figyelmébe! 2016-ban mehet nyugdíjba az az 1953-ban született személy, aki még nem nyugdíjas. Ideje felkészülni, hogyan kell benyújtani a nyugdíjigénylést, mit kell előzetesen tenni, mire kell figyelni!

K Küldés K Nyomtatás

 

 Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki

 

a) keresőtevékenységet folytat (dolgozik)

 

a1) álláskeresési járadékban részesül

a2) magánnyugdíjpénztári tag

a3) tovább akar dolgozni (nem öregségi nyugdíjasként)

 

b) korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül

 

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban) részesül

 

d) a nők kedvezményes nyugdíjában részesül

 

e) özvegy?

 

Hogyan változnak a munkavégzés feltételei korbetöltött öregségi nyugdíj mellett?

 

Ezekről a kérdésekről szól a következő összefoglalóm.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak,
aki keresőtevékenyéget folytat?

 

Először is tisztáznia kell, hogy a korhatár betöltése napján fennállnak-e az öregségi nyugdíj előfeltételei: megszerezte-e a szükséges szolgálati időt, illetve megszüntette-e a TB biztosítási jogviszonyát.

Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak hármas előfeltétel-rendszere van:

- a korhatár betöltése,

- a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint

- a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Teljes nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron sokadik éve változatlanul havi 28.500 Ft)

Résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum.

A korhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő megszerzése mellett a harmadik előfeltétel:

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban:

- sem Magyarországon,

- sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

- sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

Vagyis kizárólag az egyéni és a társas vállalkozó nem köteles a vállalkozási tevékenységének a megszüntetésére, minden más esetben meg kell szüntetni a keresőtevékenységet (munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat).

A nyugdíj első napja (kezdőnap):

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

A nyugdíjigényt legkorábban e nap előtt egy hónappal lehet benyújtani.

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést - a megszerzett és elismert szolgálati idő, továbbá az 1988 óta elért, nyugdíjalapot képező keresetek tisztázását - célszerű jóval korábban elkezdeni.

Az adategyeztetést  az 1955-59 között született évjáratokkal hivatalból megkezdte az ONYF, a korábban vagy később születettek pedig bármikor kérhetik az adategyeztetést.

A saját kérésre történő nyugdíjbiztosítási adategyeztetés lehetséges módjai:

1.  elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül. Ennek mikéntjéről szól a következő összefoglalóm:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/hogyan-egyeztessunk-szolgalati-idot

Ha az elektronikus úton történő indítás után mégis papíralapon kívánná folytatni az adategyeztetési eljárást, ezt a kérelmet nyújthatja be:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/krelem%20-%20kapcsolattarts%20mdjnak%20megvltoztatsa.pdf

2.  hatósági bizonyítvány kérése révén:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Krelem%20-%20hatsgi%20bizonytvny%20kiadsra.pdf

Ha nem ért egyet a hatósági adategyeztetés során az ONYF által közölt adatokkal, ezen a nyomtatványon teheti meg az észrevételeit:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/szrevtelez%20nyilatkozat.pdf

Ha egyetért a kimutatásban szereplő adatokkal, ezt a nyilatkozatot teheti meg:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Elfogad%20nyilatkozat.pdf

Ha meg kívánja fellebbezni az adategyeztetést lezáró határozatot, ezen a nyomtatványon teheti meg:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/fellebbezs.pdf

A mellékelt részletes összefoglalómban  megtalálják a nyugdíj előfeltételeiről, az adategyeztetésről, a szolgálati idő igazolásáról, a nyugdíjigény benyújtásáról szóló összes szükséges információt a szükséges nyomtatványok elérhetőségével együtt (a szabályok a jelen állapot szerint 2016-ban is változatlanok):

http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/az-oregsegi-nyugdij-megallapitasarol-2015-ben

 

Vagyis a nyugdíjkorhatár közeledtével a teendők időrendben összefoglalva a következők:

 

1) nyugdíjbiztosítási adategyeztetés (legalább egy évvel a korhatár betöltése előtt célszerű megtenni)

2) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése a nyugdíj kezdőnapját - a nyugdíjkorhatár betöltésének napját - megelőző napra. Az erre irányuló eljárást a felmondási/felmentési idők függvényében a korhatár betöltése előtt 6-8 hónappal érdemes elkezdeni.

3) a nyugdíjigény benyújtása (1 hónappal a korhatár betöltésének napja előtt).

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki munkanélküliség esetére járó ellátásban (pl. álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesül?

 

Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Egyebekben az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki magánnyugdíjpénztár tagja maradt?

 

Az igénylőnek ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia.

 

Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.)  1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

A Tny. 1. számú melléklete szerint  a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell meghatározni:

Szorzószám =  h + (1-h) * 0,75,

ahol:

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva)

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: a TB-től a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag. 

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

Ezt akkor célszerű eldönteni, ha a megállapított nyugdíj összege alacsonyabb, mint amekkora akkor lehetne, ha sosem lett volna magánnyugdíjpénztári tag.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki tovább akar dolgozni és még nem kívánja igénybe venni a nyugellátást?

 

Ez esetben kérhető a nyugdíj rögzítése (az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása). A nyugdíj rögzítését csak az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátást még igénybe venni nem kívánó személy kérheti, aki legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.

A rögzített nyugdíj megállapítását az általános igényérvényesítési szabályok szerint, de legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni (ha az érintett azon a napon még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól teheti ezt meg).

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett - ha az számára kedvezőbb - választhatja a rögzített nyugdíj időközi esedékes emelésekkel növelt összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.)

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli elbírálásához az általános nyugdíjigénylési nyomtatványt kell benyújtani:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K02.pdf?rnd=0.25051349494606256

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül?

 

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. fejezete szól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíjáról.

Eszerint:

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás ... összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Vagyis a nyugdíjkorhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá úgy, hogy a törvényben elrendelt csökkentések megszűnnek (nincs többé szja levonás a szolgálati járandóság, illetve az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása tekintetében. A többi korhatár előtti ellátást nem terheli csökkentés, így azok változatlan összegben alakulnak át  öregségi nyugdíjjá).

Teendője az érintett személynek csak akkor van, ha az ellátása/járandósága folyósítási ideje alatt összesen legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ilyenkor ugyanis kérheti az öregségi nyugdíj összegének megállapítását (nyilván abban reménykedve, hogy az újonnan megállapított nyugdíj összege magasabb lesz, mint az ellátása/járandósága csökkentések nélküli összege).

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

Miután a korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően a törvény erejénél fogva automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni. Így ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében a jogviszonyát nem kell megszüntetnie.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére lehetőség van.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti vagy munkaidőt illető korlátozások is megszűnnek.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül?

 

E tekintetben különbséget kell tennünk az igénylő születési éve és az ellátás típusa alapján.

Az öregségi nyugdíjat főszabályként minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie (nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben).

Viszont egy részbeni kivétel mégis akad, amelyről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdése rendelkezik:

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

Az itt hivatkozott (1) bekezdés a) és b) pontja azokra a személyekre vonatkozik, akik  a 2011. december 31-én

a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek.  E b) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

Vagyis az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.

Ehhez ezt a kérelmet kell benyújtaniuk:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K37.pdf?rnd=0.28457547491416335

A rokkantsági ellátás változatlan összegben, öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása természetesen nem zárja ki azt, hogy az ellátott inkább az öregségi nyugdíj megállapítását kérje az általános szabályok szerint (többnyire ezt célszerű megtenni abban az esetben, ha a rokkantosítása előtti aktív életében az illető ellátott legalább 20 évi szolgálati időt szerzett).

A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül.

A nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg,  ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a megváltozott munkaképességűek ellátásának megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást is kapni).

Ha a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj összege kedvezőtlenebb a rokkantsági ellátás összegénél, akkor az 1955. január 1. előtt született igénylők esetében az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – a határozat jogerőre emelkedéséig – vissza kell vonni, és az igénylőnek kezdeményeznie kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását.

Azok számára, akik 1955. január 1. után születtek, ez a lehetőség már nem áll fenn, viszont az ő esetükben a 2012. január 1. után megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összege jellemzően olyan alacsony, hogy az általános szabályok szerint számított nyugdíjuk valószínűleg magasabb lesz, mint az ellátásuk összege. Az ilyen személyeknek tehát mindenképpen be kell adniuk az általános szabályok szerint a nyugdíjigényüket.

Hasonlóképpen annak a személynek, aki rehabilitációs ellátásban részesül, az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésével.

Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként.

Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti vagy munkaidőt illető korlátozások is megszűnnek.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?

 

Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül. Előnye azonban van a korhatár betöltésének: megszűnik a versenyszférában a nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység kereseti korlátja.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy?

 

Két fontos esetet kell megvizsgálnunk:

1) az özvegy a házastárs/élettárs halálát követően részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, de az megszűnt a főszabályként egy év elteltével, illetve

2) az özvegy már részesült "rendes" - az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő - özvegyi nyugdíjban, de az időközben megszűnt.

Az első esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában

a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY

b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY

c) házastársa jogán

- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike

- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül (ez a rendelkezés ma már nem releváns az időmúlás következtében), VAGY

- a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Ez a "rendes" özvegyi nyugdíj is megszűnhet a következő esetekben:

A "rendes" özvegyi nyugdíjra jogosultság három esetben szünhet meg:

a) Ha az özvegy a rá (a MINDENKORI HATÁLYOS szabályok szerint) irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. (FIGYELEM! Élettársi kapcsolatot - ha az nem bejegyzett - létesíthet, az nem ok a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésére!)

b) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, vagyis az össz-szervezeti egészségkárosodása mértéke kisebb, mint 50%), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

 

A "rendes" öregségi nyugdíj megszűnése után újból feléledhet az özvegyi nyugdíjra való jogosultság - nevezzük ezt "megint rendes" öregségi nyugdíjnak. Ez a második eset, amit vizsgálnunk kell.

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

- a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül (ez már nem releváns az időmúlás miatt),

- házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

A részletes szabályokat az erre vonatkozó összefoglalómban találják meg:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/az-ozvegyi-nyugdij-feleledeserol-diohejban-es-egyszeruen

Vagyis mit kell tennie az özvegynek, ha betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt?

Először is az özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie:

- a házastárs/élettárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt (ezt az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálni)

- az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (ezt a saját öregségi nyugdíja szempontjából szükséges vizsgálni).

Ha özvegy hölgyről van szó, akkor még egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt (és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett legalább 32 évi szolgálati időt), mivel ha igen, akkor kérheti a nők kedvezményes nyugdíját - viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja miatt nem éled föl, ahhoz - korbetöltés jogcímén - mindenképpen be kell tölteni az előírt nyugdíjkorhatárt).

Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor igényelnie kell a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint.

Ha az özvegy a házastárs/élettárs elhunyta időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor

a) igényelnie kell a "rendes" özvegyi nyugdíját, az első esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén - vagyis a) részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt és b) a házastárs/élettárs halálától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a nyugdíjkorhatárát, VAGY

b) igényelnie kell a "megint rendes" özvegyi nyugdíját, a második esetben meghatározott feltételek teljesülése esetén - vagyis a) az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után részesült "rendes" özvegyi nyugdíjban, ami már megszűnt (de nem egy új házasság kötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése miatt) és b) e "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnése napjától NAPRA pontosan számított 10 év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a házastársa/élettársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

 

A nyugdíjkorhatár betöltésével megállapított öregségi nyugdíj esetén megváltoznak a nyugdíj mellett végezhető munka feltételei is.

 

Alapvetően két esetet kell megkülönböztetnünk:

a) versenyszférában folytatott keresőtevékenység

b) közszférában folytatott keresőtevékenység

Az öregségi nyugdíj mellett a versenyszférában folytatott keresőtevékenységnek semmilyen korlátozása nincs.

Minden korábbi korlát megszűnik: nem kell többé figyelni arra, hogy ne haladja meg a bruttó kereset a mindenkori minimálbér 18-szorosát (ez a korlát érvényes a nők kedvezményes nyugdíjára a korhatár betöltése előtt, illetve a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra), vagy három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a mindenkori minimálbér 150%-át (ez a korlát érvényes a rokkantsági ellátásra), vagy ne haladja meg a munkavégzés időtartama a heti 20 órát (ez a korlát érvényes a rehabilitációs ellátásra).

Az öregségi nyugdíj mellett a közszférában folytatott keresőtevékenység azonban az öregségi nyugdíj szüneteltetésével jár.

A Tny. alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

közalkalmazotti jogviszonyban,

kormányzati szolgálati jogviszonyban,

állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

közszolgálati jogviszonyban,

bírói szolgálati viszonyban,

igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

ügyészségi szolgálati viszonyban,

fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

 

Remélem, ez az összefoglaló hasznos segítséget nyújt minden nyugdíjra készülő kedves Olvasóm számára.

Kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel, hiszen mindannyiunkat húsbavágó módon érintő kérdésekről van szó. És persze kérjék meg őket is, ha hasznosnak találták az összefoglalóimat, akkor osszák tovább és lájkolják a NyugdíjGurut :-)

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...