Mit kell tennie a nyugdíjkorhatár közeledtével annak, aki dolgozik?

Mit kell tennie a nyugdíjkorhatár közeledtével annak, aki dolgozik?

2017. 06. 06.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nyugdíjkorhatár közeledtével elvégzendő teendőket foglalja össze ez az írásom.

K Küldés K Nyomtatás
Iratkozzon föl IDE KATTINTVA az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugellátásokat érintő fejleményekről időben értesüljön!

 

 

Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak hármas előfeltétel-rendszere van:

1) a korhatár betöltése,

2) a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint

3) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

 

Teljes nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

b) legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és

c) biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron kilencedik éve változatlanul havi 28.500 Ft maradt 2017-ben is).

 

Résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és

b) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

c) biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum.

 

Biztosítással járó jogviszony megszüntetése

A korhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő megszerzése mellett a harmadik előfeltétel:

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban:

- sem Magyarországon,

- sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

- sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

Vagyis kizárólag az egyéni és a társas vállalkozó nem köteles a vállalkozási tevékenységének a megszüntetésére, minden más esetben meg kell szüntetni a keresőtevékenységet (munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat).

 

A nyugdíj első napja (kezdőnap):

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

A nyugdíjigényt legkorábban e nap előtt egy hónappal lehet benyújtani.

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést - a megszerzett és elismert szolgálati idő, továbbá az 1988 óta elért, nyugdíjalapot képező keresetek tisztázását - célszerű jóval korábban elkezdeni.

Az adategyeztetést  az 1955-59 között született évjáratokkal hivatalból megkezdte és hamarosan befejezi az ONYF, az 1960-1964 között születettekkel idén kezdik az adategyeztetést, a korábban vagy később születettek pedig bármikor kérhetik az adategyeztetést.

 

A saját kérésre történő nyugdíjbiztosítási adategyeztetés lehetséges módjai:

1.  elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül. Ha az elektronikus úton történő indítás után mégis papíralapon kívánná folytatni az adategyeztetési eljárást, ezt a kérelmet nyújthatja be.

2.  hatósági bizonyítvány kérése révén.

Célszerű a kérelem beadását megelőzően összegyűjteni és a kérelemhez becsatolni eredetiben a szolgálati időnkre vonatkozó személyes dokumentumainkat (az eredeti példányokat a hatóság az elbírálást követően visszajuttatja nekünk, miután illetékmentesen szükség szerint fénymásolatot készít róluk a TB nyilvántartás számára). A legfontosabb dokumentumok felsorolását ebben az összefoglalómban megtalálja.

Ha nem ért egyet a hatósági adategyeztetés során az ONYF által közölt adatokkal, ezen a nyomtatványon teheti meg az észrevételeit.

Ha egyetért a kimutatásban szereplő adatokkal, ezt a nyilatkozatot teheti meg.

Ha meg kívánja fellebbezni az adategyeztetést lezáró határozatot, ezen a nyomtatványon teheti meg.

 

Vagyis a nyugdíjkorhatár közeledtével a teendők időrendben összefoglalva a következők:

 

1) nyugdíjbiztosítási adategyeztetés (legalább egy évvel a korhatár betöltése előtt célszerű megtenni, de a nyugdíjigény beadásának ez nem előfeltétele)

2) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése a nyugdíj kezdőnapját - a nyugdíjkorhatár betöltésének napját - megelőző napra. Az erre irányuló eljárást a felmondási/felmentési idők függvényében a korhatár betöltése előtt 6-8 hónappal érdemes elkezdeni.

3) a nyugdíjigény benyújtása (legfeljebb egy hónappal a korhatár betöltésének napja előtt).

Minden 1954. első felében született, illetőleg a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesítő kedves Olvasómnak sikeres ügyintézést és boldog, egészséges nyugdíjas éveket kívánok!

 

Ha még nem tette meg, IDE KATTINTVA iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy ne maradjon le a nyugdíjakat érintő semmilyen fejleményről!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...