Mindent a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről (a nyes-ről) 2016-ban

Mindent a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről (a nyes-ről) 2016-ban

A nyugdíj előtti álláskeresési segély feltételeiről, összegéről, igényléséről szóló szabályok összefoglalása.

K Küldés K Nyomtatás

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes)

Általános összefoglaló

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, és az álláskeresési járadékuk folyósításának időtartama elérte a törvényben meghatározott időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig már legfeljebb 5 évük van hátra.

A nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik sokkal rosszabbak, mint a fiatalabb korú álláskeresőké. Az ellátás segítséget nyújt számukra a megélhetéshez addig az időpontig, amíg a nyugdíjjogosultságot el nem érik.

Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka, időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Abban az esetben, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló járadékalap a minimálbérnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a tényleges járadékalap alapul vételével kell megállapítani.

Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó álláskeresési segély összegét.

Amennyiben az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény az álláskeresési segély megállapítását részére kizárja.

Az álláskeresési segély folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani az álláskereső részére. Hamarabb kell megszüntetni az álláskeresési segélyt, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot.

A nyes-t a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül lehet igényelni. Az ellátás nettó összegét pénzben kapja meg a jogosult. Miután a nyes-ből nyugdíjjárulékot is vonnak, az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra (a pénzbeliekre nem, így táppénzre nem jogosult) és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.

Csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. Az álláskeresési segély megállapítása esetén az ügyfélnek az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.

Jogosultak köre

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyre azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig már legfeljebb 5 év van hátra. Nyes-ben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes nyugdíj: 20 év, résznyugdíj: 15 év) rendelkezzenek.

A nyes igénylése

Az igénylő személyesen igényelheti a nyes-t a munkaügyi kirendeltségen, ahol a kérelem nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják a részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti az ellátás megállapítását. Az eljárás költség- és illetékmentes.

Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbodhat.

A kirendeltség elsőfokú döntése ellen - a döntés közlésétől számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet az ügyfél.

A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.

A nyes igényléséhez szükséges iratok: igazolólap az álláskeresési segély megállapításához; nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálatiidő-igazolás.

 

Főbb elemek részletesebben

Jogosultság a nyes-re

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki

•          álláskereső,                                

•          munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,

•          a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik (megállapításhoz szükséges életkor), és

•          legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerez jogosultságot, és

•          az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kimerítette, és

•          az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy az előzőekben részletezett megszűnést követően három éven belül betölti a megállapításhoz szükséges életkort, és

•          rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

•          korhatár előtt ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.  

(Az az álláskereső, aki cselekvőképtelen, vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban cselekvőképességében részlegesen korlátozott  személy, az eljárásban törvényes képviselője útján vesz részt. Cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő jár el, ami azt jelenti, hogy az ellátással kapcsolatos dokumentumokat a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője írja alá. Korlátozottan cselekvőképes személy ügyében a törvényes képviselő írásos hozzájárulása szükséges. Ez az ellátással kapcsolatos eljárásban azt jelenti, hogy valamennyi eljárást érintő dokumentumot el kell látni a törvényes képviselő hozzájáruló aláírásával.)

A nyes összege

A nyes összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 111 000 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 44 400 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik (vagy ezt megelőző időpontban megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosulttá válik).

Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - ezt rövidítik Flt.-nek - 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap (a munkaerőpiaci-járulék alapja) a minimálbérnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapul vételével kell megállapítani (annak a 40%-a lesz). Ilyen esetben tehát a nyes kevesebb is lehet, mint a minimálbér 40%-a.

Mivel a nyes összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó nyes összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó nyes összegét.

Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a nyes megállapítását a részére kizárja.

A nyes-ből nyugdíjjárulékot vonnak, így  az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül. Emellett a nyes-ben részesülőt megilletik az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai (táppénz viszont nem).

A nyes az Szja. törvény szempontjából nyugdíjnak minősül, így azt adóbevallásban bevallani nem kell.

Tartozás címén gyermektartásdíj és a korábban jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátás levonására kerülhet sor a nyes nettó összegének 33 %-ig.

A nyes időtartama

A nyes folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtásának napja.  Ha az álláskereső a nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti igényét – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének napja. (2013. január 1-től az álláskeresési ellátás iránti igényt, az ellátást érintő körülményekben bekövetkezett változást elektronikus levélben is be lehet jelenteni.)

A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra - vagy a korhatára betöltése előtt megváltozott munkaképességű személyek ellátására - nem szerez jogosultságot.   

A nyes szünetelése

Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

•    terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

•   előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,

•   keresőtevékenységet folytat, annak teljes időtartamára, függetlenül az időtartam hosszától,

•   keresetpótló juttatásban részesül,

•   az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatot teljesít, annak  teljes időtartamára                                 

• az álláskeresési járadék folyósításának időtartamára, amennyiben a szünetelés alatt folytatott, illetve alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot,

• 90 napra, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét a tudomására jutástól számított 15 napon belül elmulasztja.

 

A nyes megszűnése

A nyes folyósítása megszűnik, ha a nyes-ben részesülő:

•          kéri,

•         megváltozott munkaképességű személyek ellátására (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra) válik jogosulttá,

•      olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,

•          oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

•          meghal.

  

A nyes megszüntetése                              

A nyes folyósítását a hatóság megszünteti, ha

- a nyes-ben részesülőt törlik az álláskeresők nyilvántartásából,

- a nyes-ben részesülő kereső tevékenységet folytat, és ennek kapcsán a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

 

A nyes-ben részesülő öregségi nyugdíja

A nyugdíj előtti álláskeresési segély mindaddig kizárja az öregségi nyugdíj megállapítását, amíg az arra való jogosultság fennáll. Vagyis ha az öregségi nyugdíjat igénylő nyes-ben részesül, a nyugellátást legkorábban az álláskeresési segély folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani, feltéve hogy a támogatás megszűnését követő napon az igénylő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

A nyes összege csak akkor számít bele a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetbe, ha azt pozitív irányban befolyásolja. Ha a segély csökkentené a nyugdíj összegét, akkor a számítás során nem veszik figyelembe. A gyakorlatban a nyugdíjbiztosító kettős számítást végez, vagyis kiszámítja, mennyi lenne a nyugdíj összege, ha figyelembe vennék a nyes összegét, és mennyi lenne, ha nem. A kedvezőbb eredményt veszik figyelembe.

 

Mit tehet az az álláskereső, aki nem jogosult a nyes-re?

Ha az álláskereső (az álláskeresési járadék kimerítése után) nem jogosult nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, akkor a lakóhely szerinti illetékes járási hivatalnál az ellátás kimerítését követően 12 hónapon belül igényelheti az aktív korúak ellátását (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetőleg egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás).

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, jelenleg 22800 Ft. (A legkisebb öregségi nyugdíj összege 2008 óta változatlan, 28 500 Ft/hó.)

Ha az álláskereső az aktív korúak ellátására sem jogosult, települési támogatásért folyamodhat az önkormányzatnál.

 

Nyes-kisokos: 10 pontban a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről

1) A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) folyósításának a kormányzat által megfogalmazott célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra.

A nyes-re azért van valóban nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik.

A nyes összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 111 000 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 44 400 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra (vagy előtte megváltozott munkaképességű személyek ellátására) jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a.

Mivel a nyes összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó nyes összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó nyes összegét.

Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a nyes megállapítását a részére kizárja.

2) A nyes folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Mint említettem, az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani, viszont ennél hamarabb kell megszüntetni a nyes-t, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot (vagyis nem lehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett nyes-ben is részesülni).

3) A nyes iránti kérelmet a munkaügyi központok kirendeltségein kell személyesen benyújtani. Ezt a szándékot előzetesen e-mail-ben is lehet jelezni (így az e-mail dátuma lehet majd az ellátás kezdő időpontja).

4) A nyes alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.

5) A nyes-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A nyes megállapítása esetén az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.

6) Nyes-re azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig legfeljebb 5 év van hátra.

Álláskeresési segélyben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes öregségi nyugdíjhoz: minimum 20 év, résznyugdíjhoz: minimum 15 év) rendelkezzenek.

7) A nyes iránti kérelemhez mellékelni kell az igazolólapot az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához; valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálati idő igazolást (vagyis ez utóbbit előzetesen be kell szerezni, a legegyszerűbb, ha az igénylő kér egy hatósági bizonyítványt a szolgálati idejéről a következő nyomtatványon: http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf

8) A nyes iránti kérelmet az igénylőnek a kirendeltségen való személyes megjelenése alkalmával az ügyintéző tölti ki és rögzíti, vagyis a kérelem benyújtásához személyesen be kell fáradni a kirendeltségre, ahol a kérelemről szóló kirendeltségi nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják az igénylő részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti a nyes megállapítását. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbítható.

9) Az eljárás költségmentes, illetékmentes, vagyis nem kell érte fizetni semmit.

10) A kirendeltség elsőfokú döntése ellen - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül - fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.

 

Részletes jogszabályi rendelkezések

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény határozza meg (ennek a rendelkezéseit idétem a továbbiakban).

A nyes-re való jogosultság feltételei:

30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel (vagyis  munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani), és

b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

A nyes összege:

(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járadékalap (lásd alább) az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

A nyes időtartama:

(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

A nyes megszűnése:

(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában (lásd alább) meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében (lásd alább)  meghatározott esetben.

(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében (lásd alább) foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A nyes szünetelése:

(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a) a 29. § (1) bekezdésében (lásd alább) meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében (lásd alább) meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

A nyes ismételt folyósítása:

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

A kereső tevékenységről:

Az Flt. 30. §-ának (7) bekezdése b) pontja értelmében tehát szünetel a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása a keresőtevékenység teljes tartamára. Ugyanezen törvény 58. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési vagy munkavégzési kötelezettsége, illetve joga fel van tüntetve.

Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelem­adóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek.

A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek.

A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.

A nyes-ben részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozásban nem működhet közre, és minimális azoknak a tevékenységeknek a köre, amelyeket anélkül végezhet, hogy kockáztatná az ellátását.

A nyes-re is vonatkoznak a járadékalap meghatározását szabályozó rendelkezések:

26. § (1) Az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka (jelenleg 144.300 Ft).

Megszűnik a nyes folyósítása az alábbi esetekben:

28. § (1) Megszűnik az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától.

Meg kell szüntetni a nyes folyósítását az alábbi esetekben:

28. § (2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét (lásd alább) elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

Bejelentési kötelezettség:

36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

A nyes-re is alkalmazandó szabály:

28.§ (3) Ha az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik (vagyis kereső tevékenység folytatása miatt), az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Szünetel a nyes folyósítása az alábbi esetekben:

29. § (1) Szünetel az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítása, ha az álláskereső

a) terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d) rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,

e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

A kérelem benyújtásának helye:

A nyes iránti kérelmet változatlanul a munkaügyi központban (munkaügyi kirendeltségen) kell benyújtani.

 

Kérem, osszák meg ezt az összefoglalót rokonaikkal és barátaikkal is, hiszen mindenki családi és baráti körében akadhatnak érintett emberek.

Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyes-t, a nyugdíjakat és hasonló ellátásokat érintő fejéeményekről időben értesüljenek!

És persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják NyugdíjGurut, ha megbízható és ingyenes tájkoztatásra vágynak :-)

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...