Megszűnik a nyugdíj előtti álláskeresési segély, a nyes?!

K Küldés K Nyomtatás

Szeretném megnyugtatni Önöket, hogy a hír nem igaz, a nyes szabályai idén nem változnak.

Annál fájdalmasabban érintheti a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtti öt évben a rendszeres szociális segélyben részesülő embereket az a hír, ami viszont igaz, hogy ez a segély megszűnik és a korábbi jogosultságuk automatikusan nem terjed ki semmilyen további támogatásukra.

A híradásokban e két ellátást keverték össze. Ebben az összefoglalómban tisztázom a helyzetet, kérem, osszák meg barátaikkal is, mindenki családi és baráti körében akadnak érintettek. És persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják NyugdíjGurut, ha megbízható és ingyenes tájékoztatásra vágynak :-)

A nyugdíjkorhatárukat öt éven belül betöltő személyek részére az álláskeresési helyzetük és szándékuk függvényében kétféle támogatás lehetséges:

a) a megszűnő rendszeres szociális segély helyébe lépő foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht), vagy

b) a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes).

A két ellátás feltételei teljesen eltérőek és más ellátórendszer körébe tartoznak. Az fht a szociális ellátórendszer által nyújtott támogatás, a nyes viszont az álláskeresők támogatási lehetősége.

I. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásról

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakul, miután ezen a napon hatályba lépnek a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény új rendelkezései.

E rendelkezések az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatait élesen elválasztják egymástól. A jogalkotó szándéka szerint a helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek nyújtásában - noha erre egyáltalán nem minden esetben áll elegendő forrás a rendelkezésükre.

A témánk szempontjából legnagyobb horderejű változás az aktív korúak ellátásában következik be. Ezt az ellátást 2015. március 1-jétől a járási hivatalok állapítják meg (2015. február 28-áig ez jegyzői hatáskörbe tartozott. Az ezirányú kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére.)

Aktív korúak ellátása

Az aktív korúak ellátása az aktív korú (a nyugdíjkorhatárát még be nem töltött), nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan kérelmezőknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre (figyelem: nem az egy főre!) jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum (idén: 28.500 Ft) 90%-a (idén: 25.650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona.

Az aktív korúak ellátása keretében a rendszeres szociális segély megszűnése következtében kétféle támogatás állapítható meg:

- a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint

- az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (ezt most nem elemezzük, mert  közvetlenül nem érinti a témánkat: a nyugdíjkorhatárukat öt éven belül betöltő személyek lehetséges ellátásait).

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nincs változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege idén változatlanul 22.800 Ft.

Annál inkább változik a jogosultak köre: a korábban rendszeres szociális segélyben részesült és a nyugdíjkorhatárát öt éven belül betöltő személyeknek választaniuk kell:

1) vagy vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), és ez esetben foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak,

2) vagy nem vállalják ezt az együttműködést, és ez esetben megszűnik az ellátásra való jogosultságuk (vagyis a megszűnő rendszeres szociális segélyük helyett semmit sem kaphatnak).

Ezt a rendelkezést értelmezték egyes hírforrások tévesen, és a nyes megszűnéséről tudósítottak - de amint látni fogjuk, erről szó sincs.  

II. A nyugdíj előtti álláskeresési segélyről

A nyes szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény határozza meg (ennek a rendelkezéseit idétem a továbbiakban).

A nyes-re való jogosultság feltételrendszere sokkal bonyolultabb, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás feltételrendszere, ezért sorra veszem a törvény rendelkezéseit.

A nyes-re való jogosultság feltételei:

30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel (vagyis  munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani), és

b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,

c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járadékalap (lásd alább) az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában (lásd alább) meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében (lásd alább)  meghatározott esetben.

(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében (lásd alább) foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a) a 29. § (1) bekezdésében (lásd alább) meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében (lásd alább) meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

A nyes-re is vonatkoznak a járadékalap meghatározását szabályozó rendelkezések:

26. § (1) Az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes)összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka (jelenleg 136.500 Ft).

Megszűnik a nyes folyósítása az alábbi esetekben:

28. § (1) Megszűnik az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától.

Meg kell szüntetni a nyes folyósítását az alábbi esetben:

28. § (2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét (lásd alább) elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

Bejelentési kötelezettség:

36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

A nyes-re is alkalmazandó szabály:

28.§ (3) Ha az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik (vagyis kereső tevékenység folytatása miatt), az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Szünetel a nyes folyósítása az alábbi esetekben:

29. § (1) Szünetel az álláskeresési járadék (esetünkben: nyes) folyósítása, ha az álláskereső

a) terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,

e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül (amelynek összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét), a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

A nyes iránti kérelmet változatlanukl a munkaügyi központban (munkaügyi kirendeltségen) kell benyújtani. 

Őszintén remélem, ebben az összefoglalómban sikerült tisztáznom a nyugdíjkorhatáruk előtt legfeljebb öt évvel álló álláskeresők, illetve korábban rendszeres szociális segélyben részesülők jelenlegi támogatási lehetőségeit és azok feltételeit.

Kérem, osszák meg ezt az összefoglalót rokonaikkal és barátaikkal is, hiszen mindenki családi és baráti körében akadhatnak érintett emberek.

És persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják NyugdíjGurut, ha megbízható és ingyenes tájékoztatásra vágynak :-)

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...