Lesz-e nyugdíjunk? - cikkem a Lokál hetilapban

Lesz-e nyugdíjunk?

Az öregek eltartása az egész emberi történelem folyamán éppen úgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át 130 évvel ezelőtt történelmi kényszerek hatására az állam. A korábbi családi kötelezettséget központosították, így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített társadalombiztosítás.

Nagyon egyszerű a nyugdíjrendszer működése: az állam kirója a mindenkori dolgozó nemzedékekre a járulékokat, s az ebből befolyó bevételt szétosztja az idősek között. A rendszer a nemzedékek közötti hallgatólagos bizalmi szerződésre épül és akkor működik jól, ha sokan fizetnek járulékot és kevés idősnek kell nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán. Azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, ami komolyan veszélyteti a nyugdíjrendszer jövőjét. 

A népesedési folyamatok megfordultak: öregszik a társadalom mindenütt Európában, nálunk is. Ezekben az években vonul nyugdíjba a Ratkó-korszakban született nagyon nagy létszámú generáció, majd 2040-től az ő gyermekeik, a "gyes-nemzedék" tömege. Utánuk demográfiai sivatag következik... Ha viszont sokkal kevesebb a járulékfizető és sokkal több a hosszú ideig élő nyugdíjas, mint korábban, vagyis a drámaian lecsökkent bevételt többfelé kell szétosztani, akkor a nyugdíjak értéke zuhanni fog.

További gondot okoz, hogy az aktív korúak külföldre költözése tömeges méretűvé vált, az európai centrum országaiban több százezer magyar dolgozik. Miért jelent ez gondot? Azért, mert ez a rengeteg honfitásunk nem itthon fizeti a járulékait, hanem külföldön. Fájóan hiányzik a tőlük származó bevétel, hiszen a mai nyugdíjasokat ki kell fizetni, de ehhez a külföldre költöző százezrek nem járulnak hozzá. Az erős demográfiai szivattyú így óriási pénzügyi gondot okoz itthon (miközben tovább gazdagítja az egyébként is gazdag nyugati államokat). 

A nyugdíjak finanszírozását veszélyeztető másik tényező, hogy a gazdasági túlélési kényszerek miatt a több, mint egymillió egyéni vállalkozó és az 588 ezer társas vállalkozás majdnem mindegyike a lehető legnagyobb mértékben próbálja optimalizálni a közterheit, amelynek egyik bevett módja a minimálbér utáni nyugdíjjárulék-fizetés.

A nyugdíjakat azonban ki kell fizetni, ezért a csökkenő járulékbevételeket az adók terhére ki kell egészítenie az államnak - amíg van miből. Ez a kényszer a jövőben tovább erősödik. Ez jelenti a nyugdíjrendszerre leselkedő legnagyobb pénzügyi veszélyt.

A hozzám mint az ingyenes nyugdíj-jogi tanácsokat nyújtó NyugdíjGuru honlap alapítójához ömlő kérdések szerint a magyarok sejtik, hogy aggasztó a nyugdíjrendszer jövője, egyúttal viszont fogalmuk sincs, mit lehetne tenniük a veszélyek elhárítása érdekében. A nyugdíjba készülők jogairól és lehetőségeiről szól majd az a sorozatom, amely most indul e hasábokon.

Dr.Farkas András

www.nyugdijguru.hu, www.facebook.com/nyugdijguru