Időskorúak járadéka 2015-ben

Az időskorúak járadéka azoknak az idős személyeknek a részére biztosít ellátást, akik a nyugdíjkorhatáruk betöltése után a szükséges szolgálati idő (résznyugdíjhoz: legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz: legalább 20 év) hiányában saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, vagy jogosultak ugyan, de csak nagyon alacsony összegű ellátással rendelkeznek (ez a résznyugdíjra jogosultak esetében fordulhat elő).

A minimálisan szükségeshez hiányzó szolgálati idő pótlása persze utólagos járulékfizetéssel és legfeljebb 5 év tartamban ilyen esetben lehetséges, de nem olcsó, emiatt a nehéz helyzetben élő emberek óriási többsége képtelen erre. Akit a részletek érdekelnek, e posztomban a d) típusú megállapodás fejezetben elolvashatják: http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/megallapodas-szolgalati-ido-es-nyugdijalapot-kepezo-jovedelem-szerzesere

Az időskorúak járadékára az a személy jogosult, aki

A) nem egyedülálló, és

1) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és

2) a házastársával vagy élettársával együtt sincs nagyobb havi egy főre eső jövedelme, mint a teljes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a  nyugdíjminimumnak) 80 %-a (2015-ben: 22 800 forint), vagy

B) egyedülálló, és

1) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de 75 évesnél fiatalabb, és

2) a nyugdíjminimum 95%-ánál (2015-ben: 27 075 forintnál) kisebb a jövedelme, vagy

C) egyedülálló, és

1) 75 évesnél idősebb, és

2) a nyugdíjminimum összegének 130 %-ánál (2015-ben: 37 050 forintnál) alacsonyabb a jövedelme.

Egyedülállónak az a személy minősül, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Az időskorúak járadékának összege

A) esetben  a nyugdíjminimum 80 százaléka (2015-ben: 22 800 forint),

B) esetben a nyugdíjminimum 95 százaléka (2015-ben: 27 075 forint),

C) esetben a nyugdíjminimum 130%-a (2015-ben: 37 050 forint).

Annak az időskorúak járadékára jogosult személynek, aki rendelkezik egyéb jövedelemmel, az időskorúak járadékának összege a fenti kategóriák szerinti megfelelő összeg és a saját havi jövedelme összege különbözete. Ha ez a különbözet nem éri el az ezer forintot, akkor az időskorúak járadékát ezer forintban állapítják meg.

Az időskorúak járadékában részesülő személy a járadék folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

2015. február 28-áig ha valakinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a jegyző megszüntette, akkor a jegyző a megszüntetéséről hozott határozatot annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

2015. március 1-jétől ha valakinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a járási hivatal megszüntette, akkor a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja továbbra is az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

A megállapított időskorúak járadékát utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az időskorúak járadékára való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az időskorúak járadékát a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják - e határidő betartásával az ellátásban nem lesz szakadás, azaz folyamatosan, minden hónapban megkaphatja a jogosult annak ellenére, hogy más helyre költözött.

Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik - már a nyolcadik éve változatlan... -, akkor az időskorúak járadékának összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni, és ha

a) a nyugdíjminimum emelkedett, akkor az időskorúak járadéka új (magasabb) összegét a nyugdíjminimum  emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b) a nyugdíjminimum csökkent, akkor az időskorúak járadéka új (alacsonyabb) összegét a nyugdíjminimum csökkenésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani.

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a már megállapított időskorúak járadéka folyósítását meg kell szüntetni, ha az időskorúak járadékában részesülő személy

a) három hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, vagy

b) előzetes letartóztatásban van, vagy

c) elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti.

Az időskorúak járadékára jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (ilyen egymást követő sorrendben) veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Az időskorúak járadékában részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

A törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A kérelmező a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben köteles visszafizetni.

A kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, amely az igénylés helyén szerezhető be. (Mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat is!) A kérelem mintáját e posztom végén is megtalálják.

Hajléktalan személy is igényelheti az időskorúak járadékát! Az ilyen esetre vonatkozó további szabályokat az alább beidézett szociális törvény 32/D.§-a tartalmazza.

Az ügyfél az időskorúak járadéka iránti kérelme kapcsán hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

Vonatkozó jogszabályok:

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B-32/D §-ai,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 16. § h) pontja,

- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14.§-a,

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

Ezek közül a legfontosabb rendelkezéseket a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza, ezeket ide is idézem:

32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt

a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(2) (2015. március 1-től hatályos:)  Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetése esetén a járási hivatal a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

(2) (jelenleg - 2015. február 28-áig - hatályos:) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

(3) A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;

b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;

c) a 3. § (3) vagy (4) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. (Ez más EU tagállamok állampolgáraira vagy EU Kék Kártyával rendelkező speciális munkavállalókra vonatkozik csak.)

32/C. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező

aa) 32/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a,

ab) 32/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a,

ac) 32/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

32/D. § (1) A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal külön jogszabályban kijelölt fővárosi kerületi hivatalával (a továbbiakban: kijelölt kerületi hivatal).

(2) A kijelölt kerületi hivatal az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti, és erről szóló végzését a járadékot megállapító járási hivatallal közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt kerületi hivatal közli a járadékot korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről hozott határozatát.

A kérelem mintája:

KÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására

(2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez)

1. Személyes adatok

1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1.1. Neve:

1.1.2.Születési neve:

1.1.3. Anyja neve:

1.1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap):

1.1.5. Lakóhely

1.1.6. Tartózkodási hely:

1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

1.1.8. Telefonszám (nem kötelező megadni):

1.1.9. Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri):

1.1.10. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve:

1.2. A kérelmező családi állapota:

1.2.1. □ egyedülálló

1.2.2. □ házastársával/élettársával él együtt

1.3. A kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok:

1.3.1. Neve:

1.3.2. Születési neve:

1.3.3. Lakóhely:

1.3.4. Tartózkodási hely:

1.3.5. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

2. Jövedelmi adatok:

2.1.      Jövedelem típusa  Kérelmező / Házastárs/élettárs (forint)

             havi jövedelme

 2.2.     Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás               

 2.3.     Keresőtevékenységből származó jövedelem           

 2.4.     Egyéb jövedelem           

 2.5.     Összesen             

3. Nyilatkozatok:

3.1. Tudomásul veszem, hogy

3.1.1. a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján - ellenőrizheti,

3.1.2. a feltüntetett adatokban bekövetkezett változást köteles vagyok 15 napon belül az eljáró hatóságnak bejelenteni.

3.2. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

3.3. (A kérelmező részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

3.3.1. életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és

3.3.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

3.4. (A kérelmező házastársának/élettársának részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

3.4.1. életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és

3.4.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt:

kérelmező aláírása   

kérelmező házastársának/élettársának aláírása

4. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ

Kérjük, hogy szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni.

4.1. A személyi adatok kitöltéséhez

4.1.1. „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

4.2. A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez

4.2.1. „Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásként” kell feltüntetni az öregségi nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat, a hozzátartozói baleseti nyugellátást, a mezőgazdasági járadékot, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a rokkantsági járadékot, a rehabilitációs járadékot, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásait és egyéb hasonló jellegű juttatásokat.

4.2.2. „Keresőtevékenységből származó jövedelemnek” minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik (például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem).

4.2.3. „Egyéb jövedelmek” között kell feltüntetni a táppénzt, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a munkaügyi szervek, a járási hivatal vagy az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátásokat (például: álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj), valamint azon jövedelmeket, amelyek az előző két rovatban nem tüntethetők fel.

4.2.4. Ha a jövedelemből munkavállalói járulékot, személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek, akkor a jövedelemnek e befizetésekkel csökkentett összegét kell a kérelemben szerepeltetni.

4.2.5. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és az a melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást.

4.2.6. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

4.2.7. A havi jövedelem kiszámításakor

4.2.7.1. a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, és

4.2.7.2. a nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

4.2.8. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.

Őszintén remélem, hogy minden információt megtalálnak az időskorúak járadékával kapcsolatban. Kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel is, hiszen nagyon-nagyon sok embert érintenek vagy a jövőben érinthetnek ezek a rendelkezések - és persze kérjék meg őket is, hogy osszák és lájkolják a NyugdíjGurut :-)