Felsőfokú tanulmányok és szolgálati idő

Felsőfokú tanulmányok és szolgálati idő

A felsőfokú tanulmányok idejét mikor ismerik el szolgálati időként? Erről szól ez a sokakat érintő összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás

Felsőfokú végzettségű

vagy éppen egyetemre, főiskolára, doktorandusz-képzésre járó kedves Olvasóim figyelmébe!

 

Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugellátásokat érintő fejleményekről!

 

Számtalan kérdés érkezik hozzám arról, hogyan lehet az egyetemi, főiskolai képzés idejét szolgálati időként beszámítani.

Először is kétfelé kell osztanunk a nyugellátásokat, mert kétféle módon kell számba venni a felsőfokú oktatás idejét:

1) A "rendes" öregségi nyugdíj, amire az irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöltésével szerzünk jogosultságot.

2) A hölgyek kedvezményes nyugdíja, amelyre életkoruktól függetlenül akkor szerezhetnek jogosultságot, ha legalább 40 évi jogosultsági időt - és azon belül keresőtevékenységgel főszabályként legalább 32 évi szolgálati időt - szereztek.

(Korábban élt egy rendelkezés, amely a hozzátartozói nyugellátások - özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj - tekintetében elrendelte, hogy a felsőfokú nappali képzés időtartama e nyugellátások feltételei körében szolgálati időnek minősül, de e rendelkezést 2013. augusztus 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezték.)

 

Öregségi nyugdíj

 

A nyugdíjkorhatár betöltésével igényelhető öregségi nyugdíj esetén attól függ a felsőfokú tanulmányi idő beszámíthatósága, hogy mikor jártunk egyetemre vagy főiskolára.

 

a) Felsőfokú tanulmányok 1998. január 1-je előtt

 

A TB nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati időként kell figyelembe venni öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. A két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet ideje is szolgálati időnek számít.

Ha valaki több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatott, akkor legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe - nyilván azt a képesítést kell figyelembe venni, amelynek megszerzése a leghosszabb ideig tartott.

Külön szabályok vonatkoznak arra, aki külföldön folytatott felsőfokú tanulmányokat 1998. január 1-je előtt.

A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

A figyelembe vehető szolgálati idő tehát alapvetően a következő három tényezőtől függ:

- csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányi időszak vehető figyelembe,

- csak az egyetem, főiskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok vehetők figyelembe (az esti vagy levelező tagozaton folytatott tanulmányok ideje nem számítható be szolgálati időként),

- csak az a tanulmányi idő vehető figyelembe, amely az adott képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején hatályos rendelkezések szerint szükséges volt (évismétlés például nem vehető figyelembe).

 

b) Felsőfokú tanulmányok 1997. december 31-e után

 

Az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából, bármennyire is tiltakozik az igazságérzetünk e megkülönböztetés ellen.

Hogyan lehet mégis szolgálati időként elismertetni ezeket a felsőfokú tanulmányokat? (Gondoljunk csak arra, hogy a 3-4 főiskolai vagy az 5-6 egyetemi év mennyire hiányozhat majd szolgálati időként a nyugdíjba vonulásunk idején!)

Ilyen esetben megállapodás köthető a nyugdíjhatósággal arra, hogy a felsőfokú tanulmányok ideje is szolgálati időnek minősüljön.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. § (5) bekezdés a) pontja alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet – a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével – az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő (a hosszabb) vehető szolgálati időként figyelembe.

Az ilyen megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Megállapodás köthető a ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejére.

Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni,

- ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve

- a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, illetve

- a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ideértve a doktorandusz képzést is.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt a külföldi bizonyítvány elismerése, illetve a beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha

- a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy

- az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg, a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig.

 

A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően is.

A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni.

Utólag kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni.

A megállapodás megkötésénél a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 34 %-a. (A fizetendő járulék összege 2017. évben a 127.500 Ft összegű minimálbér figyelembevételével 43.350 Ft/hó.)

 

A megállapodáshoz a következő igazolások szükségesek:

- ha a hallgatói jogviszony fennállása alatt történik a megállapodás megkötése, akkor  a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének az oktatási intézmény által tanulmányi időszakonként (félévenként/évenként) kiállított igazolás,

- ha a hallgatói jogviszony megszűnését követően, utólag történik a megállapodás megkötése, akkor a leckekönyv (index).

A megállapodást megkötheti maga a hallgató/diplomás, de megkötheti az ő mint kedvezményezett javára más is (szülő, nagyszülő, munkáltató, stb.)

A megállapodás megkötését

- a megállapodást kötő személy lakóhelye szerint, vagy

- ha a hallgató/diplomás a kedvezményezett (vagyis akinek a javára vásárolják a felsőfokú tanulmányok idejét szolgálati időként), akkor a kedvezményezett személy lakóhelye szerint

illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni.

A Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő megállapodást kötő személy a megállapodás megkötését nem valamelyik nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, hanem kizárólag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kezdeményezheti.

 

Nők kedvezményes nyugdíja

 

a) Jogosultság

A hölgyek kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megszerzéséhez szükséges 40 évi jogosultsági időbe a felsőfokú tanulmányok ideje sajnos semmilyen esetben sem számítható be.

b) A nyugdíj összegének számítása

Természetesen a jogosultságot megszerző hölgy nyugdíjának kiszámítása során már figyelembe veszik - az öregségi nyugdíjra vonatkozó fenti szabályok szerint - a felsőfokú tanulmányok folytatásával szerzett szolgálati időt is.

 

Összefoglalásként ismételten hangsúlyozom, hogy a megszerzett szolgálati időnek kettős meghatározó szerepe van a nyugellátások megállapítása szempontjából:

 

(1) Befolyásolja

- az öregségi nyugdíjra való jogosultságot (teljes öregségi nyugdíjhoz minimum 20 év, résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szerzése szükséges), illetőleg

- a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot (40 évi jogosultsági idő szükséges, amiből főszabályként 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek kell lennie), továbbá

- a hozzátartozói nyugellátásokra való jogosultságot az elhunyt szempontjából (akinek külön szabályok szerint  meghatározott minimális szolgálati idővel kell a halála időpontjában rendelkeznie ahhoz, hogy a hozzátartozói nyugellátás az erre egyébként jogosult hozzátartozó - feleség, élettárs, szülő, gyermek - részére megállapítható legyen).

 

(2) Befolyásolja a megállapított nyugdíj mértékét, mivel nyugellátásként a nyugdíj alapjául szolgáló nettó "életpálya"-átlagkeresetnek (az átlagszámítási időszak alatt, azaz 1988. január 1-jét követően szerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmek, keresetek alapján számított nettó átlagkeresetnek) a szolgálati idő hosszától függő, a TB nyugellátásról szóló törvényben meghatározott százalékát állapítják meg. Minél hosszabb a szolgálati idő, annál magasabb lesz a nyugellátás az "életpálya"-átlagkereset százalékában kifejezve.

(Legfeljebb a számított nettó átlagkereset 100%-a lehet a megállapított nyugdíj, ezt csak akkor haladhatja meg, ha a legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező és a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltött személy a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt szerez, mert az így megszerezhető nyugdíjnövelés - persze csak nagyon hosszú szolgálati idő szerzése esetén - akár az átlagkereset 100%-a fölé is növelheti a később megállapított nyugdíj összegét.)

 

Kérem, osszák meg felsőfokú végzettségű, vagy éppen felsőfokú tanulmányaikat folytató baráraikkal is ezt az összefoglalót!

 

Iratkozzanak föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljenek a nyugellátásokat érintő fejleményekről!
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...