Az özvegyi nyugdíj feléledése

K Küldés K Nyomtatás

HÁROM különböző szakaszt kell megkülönböztetni az özvegyi nyugdíj kapcsán.

 

ELSŐ szakasz: ideiglenes özvegyi nyugdíj

 

MÁSODIK szakasz: az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj

 

HARMADIK szakasz: a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj

 

A sok-sok kérdés nyilván amiatt merül fel az özvegyekben, hogy az elhunyt jogszerzése alapján járó mindhárom özvegyi ellátás neve ugyanaz, miközben a feltételekben ég és föld a különbség.

 

(1)

ELSŐ SZAKASZ: az ideiglenes özvegyi nyugdíj

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított legalább egy évig folyósítható.

 

Ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult

 

- másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított 1 év), illetőleg

 

- fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

 

A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek

- fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával,

- tartós betegségét a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával  szakorvosi igazolással

kell igazolni.

 

 

 

(2)

MÁSODIK SZAKASZ: "rendes" özvegyi nyugdíj, avagy "első feléledés"

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában

 

a) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, VAGY

 

b) megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), VAGY

 

c) házastársa jogán

 

- árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY

 

- legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

 

A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek

- fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával,

- tartós betegségét a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával  szakorvosi igazolással

kell igazolni.

 

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti a)-b)-c) feltételek valamelyike a házastárs/élettárs elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik. (A törvény különbséget tesz az 1993. március 1. előtt és az 1993. február 28. után elhunytak tekintetében, de az 1993. március 1. előtt elhunytakra vonatkozó 15 éves kitétel ma már okafogyottá vált.)

 

Itt meg kell állnunk egy pillanatra, mert a legtöbb félreértés azzal kapcsolatban keletkezik, ha az özvegy az elhunyt házastárs/élettárs halálától számított 10 éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

 

A zavart az okozza, hogy MÁSKÉNT kell értelmezni a nyugdíjkorhatár betöltését ebben az első feléledési szakaszban, mint majd a második feléledési szakaszban.

 

Ebben az első feléledési szakaszban ugyanis a törvény NEM mondja ki, hogy az özvegynek a rá vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt az elhunyt halála időpontjában hatályos szabályok szerint kell betöltenie. Azt mondja ki a törvény, hogy ha a házastárs/élettárs elhalálozásától számított tíz éven belül az özvegy betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, akkor jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra.

 

Ebből viszont az következik, hogy az özvegynek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint rá vonatkozóan megállapított korhatárt kell betöltenie még akkor is, ha a férje/élettársa halálától már akár majdnem 10 év is eltelt, ami alatt - mint jelenünkben is - lényegesen emelkedhetett a nyugdíjkorhatár!

 

Így az özvegyi nyugdíj első feléledése csak akkor következik be, ha az özvegy az AKTUÁLISAN HATÁLYOS szabályok szerint tölti be a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt.

 

Ennek ellenére több olyan esetet ismerek, amikor a nyugdíjhatóság az özvegyre az elhunyt házastársa/élettársa halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt alkalmazta az özvegyi nyugdíjra való joga első feléledése tekintetében, ezért mindenképpen adja be az ilyen helyzetbe került özvegy az özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét az elhunyt párja halála időpontjában rá érvényes nyugdíjkorhatára betöltését követően is!! Veszítenivalója nincs, az eljárás költség- és illetékmentes.

 

További számtalan kérdést kaptam azzal kapcsolatban, hogy miért nem éled föl az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után az özvegyi nyugdíjra való jogosultság, ha egy özvegy hölgy igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját a korhatára betöltése előtt.

A kérdés teljesen jogos, de a törvény szövege is teljesen egyértelmű: az özvegy hölgynek be kell töltenie a férje/élettársa halálának időpontjától számított 10 éven belül a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíjra való joga feléledjen. Ha a korhatára előtt bármilyen jogcímen nyugdíjba megy vagy korhatár előtti ellátást vesz igénybe, az sajnos nem alapozza meg az özvegyi nyugdíja feléledését.

 

Sok kérdést kaptam azzal kapcsolatban is, hogy ez a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnhet-e? Sajnos, igen! (Ezért nem lehet "állandó" vagy "végleges" özvegyi nyugdíjnak nevezni.)

 

A "rendes" özvegyi nyugdíjra jogosultság három esetben szünhet meg:

 

a) Ha az özvegy a rá (a MINDENKORI HATÁLYOS szabályok szerint) irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

FIGYELEM! Élettársi kapcsolatot - ha az nem bejegyzett - létesíthet, a "sima" élettársi kapcsolat nem ok a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésére!

Vagyis abban az esetben, ha az özvegy az újabb házasságkötéskor/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az özvegyi nyugdíját megszüntetik.

Ha viszont az özvegy az újabb házasságkötés/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés időpontjában már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a házasságkötés következtében nem szűnik meg.

 

b) Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, vagyis az egészségkárosodása mértéke kisebb, mint 50%), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

 

c) Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

E tekintetben fontos tudnunk, hogy meddig jár az árvaellátás:

- Az árvaellátás alapesetben a gyermek 16. életévének betöltéséig jár.

- Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható.

- Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.

Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.

 

 

 

 

(3)

HARMADIK SZAKASZ: "megint rendes" özvegyi nyugdíj, avagy "második feléledés"

 

A hozzám ömlő kérdés-áradatból ítélve ez a legnehezebben értelmezhető része az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozó szabályhalmaznak.

 

Az a "rendes" özvegyi nyugdíj, amelyre az özvegy a MÁSODIK szakaszban ismertetett módon jogosulttá vált, meg is szűnhet: ezt is áttekintettük a második szakasz végén.

 

A "rendes" özvegyi nyugdíj a leggyakrabban amiatt szűnik meg, hogy az özvegy új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

 

Emellett a megváltozott munkaképességű minősítés megszűnése, illetve az árvaellátásra jogosult gyermekek árvaellátásra való jogosultságának megszűnése lehet a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésének másik két oka akkor, ha ezekre tekintettel éledt fel először a "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság.

 

Nézzük akkor a "második feléledés" lehetőségét!

 

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

 

- a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

 

- házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

 

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

 

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

 

Itt van szükség a leginkább magyarázatra a száz és száz hozzám érkezett kérdés szerint.

 

 

 

Vegyük sorra a feltételeket:

 

1. Melyek az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek?

 

A választ már ismerjük a második szakasz elején leírt ismertetésből:

 

Az az özvegy lehet jogosult a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra, aki egy bizonyos időpontban (mindjárt kivesézzük, mikor)

 

a) betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt,

 

b) megváltozott munkaképességűvé válik (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos).

 

(Az árvaellátás mint jogcím ilyen esetben már kizárt, hiszen a második szakaszban az árvaellátásra jogosult gyermekek miatt kaphatta a "rendes" özvegyi nyugdíjat, amely a legutolsó árvaellátási jogosultság kifutásával szűnt meg.)

 

2. Mikor kell bekövetkeznie a fenti két feltétel valamelyikének?

 

Már láttuk a törvényi rendelkezést, miszerint

 

- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

 

- a házastárs/élettárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül

 

kell bekövetkeznie VAGY az özvegyre vonatkozó öregséginyugdíj-korhatár betöltésének, VAGY a megváltozott munkaképességűvé válásának.

 

Vagyis a "megint rendes" özvegyi nyugdíj szempontjából már nem a házastárs/élettárs halálának időpontja számít (csak annyiban, hogy 15 év vagy 10 év lesz-e az az időszak, amit figyelembe kell venni a jogosító feltétel bekövetkezése esetén), HANEM az az időpont számít, amikor a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnt.

 

3. Milyen korhatárt kell figyelembe venni?

 

Ebből fakad a legtöbb félreértés.

 

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való feléledés szempontjából ugyanis (szerencsére) nem az özvegyre a mindenkori hatályos szabályok szerint aktuálisan vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt kell figyelembe venni, hanem azt a korhatárt, amely AZ ÖZVEGYRE AZ ELHUNYT HALÁLA IDŐPONTJÁBAN VONATKOZOTT.

 

A jogalkotót e tekintetben nyilván az vezette, hogy a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való "második feléledés" időpontjáig nagyon hosszú idő telhet el a jogszerző házastárs/élettárs halálától, így méltánytalan helyzetbe hoznák az özvegyeket, miután az eléggé nyilvánvaló, hogy évtizedes távlatokban a nyugdíjkorhatár folyamatosan nő.

 

Más kérdés, hogy az utóbbi években már sokkal rövidebb távon is megbolygatták a korhatárok szabályait, így már az "első feléledés" során is indokolt lenne beemelni azt a szabályt, hogy az elhunyt halála időpontjában hatályos szabályok szerint kell megállapítani az özvegyre irányadó öregséginyugdíj-korhatárt.

 

Még egy lehetőség a "második feléledésre":

 

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságot a főszabály szerint kizárja az, ha az özvegy a rá AKTUÁLISAN irányadó öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt új házasságot köt (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít). Mégis van egy kivétel, ugyanis az új házasságkötés (vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése) miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság ezen új házasság (vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat) MEGSZŰNÉSE után feléledhet, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. (A végkielégítés ebből a szempontból egy régi, már hatályon kívül helyezett megoldás, tudomásom szerint nagyon keveseket érint, gyakorlatilag az özvegyi nyugdíjat "váltotta meg" a bíróság ilyen esetekben.)

 

Néhányan azt is megkérdezték, hogy a mindennapi életben milyen tipikus esetek merülnek föl a "megint rendes" özvegyi nyugdíj feléledésére?

 

 A leggyakoribb ilyen eset, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj azért szűnik meg, mert az árvaellátásra jogosult gyermekek felnőnek és megszűnik az árvaellátásuk, majd ezt követően az özvegy betölti a rá (az elhunyt férje/élettársa halálának időpontjában hatályos jogszabályok szerint) irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, így feléled a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága.

 

Bizonyára egyetértünk abban, hogy az özvegyi nyugdíjak szabályozása nem egyszerű. Nagyon sok özvegy érezheti méltánytalannak a rendelkezéseket, különösen azok, akik fiatalon özvegyültek meg és nem következett be az életükben időben olyan esemény, amely az özvegyi nyugdíjra való jogosultságuk feléledését megalapozta volna.

A NyugdíjGuru oldalam megosztásával és lájkolásával minden kedves Olvasóm hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan kritikus tömeget érjünk el együtt, amelynek a hangjára már oda kell figyelnie a kormányzatnak. Több százezer támogató véleménye a nyugdíjrendszer javítása érdekében már nem hagyható figyelmen kívül. Ezért kérem, hogy ossza és lájkolja a NyugdíjGuru oldalt :-)

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...