A szolgálati idő arányosítása

A szolgálati idő arányosítása

A szolgálati idő arányosítására vonatkozó, sokakat érintő szabályokat ismertetem ebben az összefoglalómban.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzanak föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy ne maradjanak le a nyugdíjakat érintő fejleményelről!

 

A szolgálati idő arányosítását vezérlő elvek

 

A nyugdíjSZÁMÍTÁS szempontjából a szolgálati időt általános szabályként azokban az esetekben kell arányosítani, amikor a megszerzett és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset kisebb, mint a mindenkori minimálbér.

A nyugdíjJOGOSULTSÁG szempontjából (ideértve természetesen a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot is) a szolgálati időt általános szabályként NEM kell arányosítani.

 

Szolgálati idő arányosítása a nyugdíjjogosultság szempontjából

 

2003. december 31-éig volt hatályban az a szabály, amely szerint ha az 1996. december 31-ét követő időszakban a biztosított – nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – keresete a minimálbérnél kevesebb volt, akkor olyan arányban csökkent - a nyugdíjjogosultság szempontjából is - a szolgálati idő, ahogyan a kereset aránylott a minimálbérhez. (Így például ha a kereset a minimálbér fele volt, akkor egy napi keresettel csak félnapi szolgálati idő volt szerezhető.)

2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.

(Két kivétel azonban akad: az őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, illetőleg a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell az arányosítást, vagyis az ő esetükben a nyugdíjjogosultság megítélése tekintetében is érvényesül az arányosítás, ha a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmük nem éri el a minimálbér összegét.)

Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 20 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami  után fizette a járulékokat). 

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő szempontjából is előnyös ez a rendelkezés, hiszen a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idő (amelynek a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító 40 évből legalább 32 évet kell kitennie alapesetben) akkor is teljes értékű szolgálati időnek minősül, ha az érintett hölgy csak részmunkaidőben dolgozott.

 

Szolgálati idő arányosítása a nyugdíj összegének számítása szempontjából

 

Amint említettem, 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni (kivéve az őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, illetőleg a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevételét).  

Továbbra sincs arányos szolgálati idő csökkentés

- a Munka Törvénykönyve alapján teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében,

- azoknál a személyeknél, akik a munkakörükre irányadó meghatározott (az általánosnál rövidebb) munkaidőben dolgoznak (ilyen például az egészségre ártalmas munkakörülmény miatt csökkentett idejű foglalkoztatás). 

Nem az arányosításra vonatkozó, mégis szorosan idetartozó szabály: azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér összegét meghaladja.

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következőképpen rendelkezik a szolgálati idő arányosításáról:

 

39. § (1) Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (azaz keresőtevékenysége) keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának (ez szól a nyugdíjszámításról) alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) hivatkozott rendelkezései:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a)a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott79 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet tartalmazza a részletszabályokat:

 

56. § (1) Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) - a biztosítási jogviszony időtartamára - úgy kell kiszámítani, hogy

a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet (jövedelmet) és az erre az időszakra - a (2) bekezdés szerint - számított minimálbér összegét,

b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd

c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az eredmény nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszakok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál - ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt - naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).

Őszintén remélem, sikerült tisztáznom a szolgálati idő arányosításával kapcsolatos kérdéseket.

Kérem, lájkolják ezt a posztot itt az oldalon, ha érdekesnek vagy fontosnak találták!

Iratkozzanak föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy ne maradjanak le a nyugdíjakat érintő fejleményelről!

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...