Mikor kell visszafizetni a felvett nyugdíjat?

Mikor kell visszafizetni a felvett nyugdíjat?

A nők kedvezményes nyugdíja, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, valamint az öregségi nyugdíj melletti közszférás munkavégzés, továbbá a nyugdíjas elhalálozása bejelentésének elmulasztása súlyos következményekkel járhat.

K Küldés K Nyomtatás
A nyugellátás jogalap nélküli folyósítására a nyugellátás téves megállapítása esetén kerülhet sor.

 

Vagyis akkor, ha

a) a  nyugellátás annak felvevőjét egyáltalán nem illette meg,

b) a nyugellátás a jogosultat csak kisebb összegben illette volna meg,

c) a nyugellátás a jogosultat későbbi kezdő időponttól illette volna meg.

 

A jogalap nélküli folyósításhoz vezető tévedések és egyéb okok

 

A téves megálapítást - akár a nyugellátás összegére, akár annak kezdő időpontjára vonatkozóan, továbbá annak a szüneteltetésével vagy megszüntetésével összefüggő esetekben -  a nyugellátást igénylő személy, a foglalkoztató vagy egyéb szerv, illetőleg a nyugdíjat megállapító hatóság részéről elkövetett tévedés okozhatja.

Ilyen tévedést különösen az okozhat, ha

a) az igénylő vagy a jogosult személy (vagy örököse) szándékos vagy gondatlan módon hibásan közöl adatokat vagy kötelezettsége ellenére elmulasztja az adatközlést,  illetve

b) a  nyugdíjhatóság hibásan rögzíti vagy elmulasztja rögzíteni az adatokat.

Tévedés hiányában is előfordulhat jogalap nélküli folyósítás, ha az egyéb nyugellátásban (vagy nyugdíjszerű ellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, korhatár előtti ellátásban, szociális ellátásokban stb.) részesülő személy részére olyan nyugellátást állapítanak meg visszamenőleges hatállyal,  amely a megállapítás időpontjáig folyósított másik ellátással történő egyidejű folyósítást kizárja.

A főszabály szerint ilyen esetben a már kiutalt és felvett egyéb ellátás összegét beszámítják az új határozattal megállapított visszamenőleges ellátás összegébe, vagyis az új ellátás visszamenőleges összegéből csak annyit folyósítanak, amennyivel az új ellátás viszamenőlegesen járó összege a korábbi folyósított ellátások összegét meghaladja.

Viszont ha az új ellátás összege kevesebb, mint a korábban folyósított ellátás összege, akkor a visszamenőlegesen megállapított ellátás idejére a különbözet összegéig jogalap nélküli folyósítás keletkezik, amelynek megtérítésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátásban részesülőt kötelezi. (Amint alább megmagyarázom, a 90 napon belüli különbözetet a nyugellátásban részesülőnek minden esetben, a 90 napon túli ellátást pedig csak felróhatóság esetén kell visszafizetnie.)

A nyugellátásban részesülő bejelentési kötelezettségének törvényi alapja

 

A nyugellátásban részesülő bejelentési kötelezettségének törvényi alapja a Tny. következő rendelkezéseiben található:

(a hatóság felhívására kell adatot közölni:)

97. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(e törvény erejénél fogva, felhívás nélkül kell adatot közölni:)

97. § (5) A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

(a nyugdíjas elhalálozása esetén:)

97.§ (5) folytatás: A 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek (lásd alább) vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

Az adatközlés elmulasztásának tipikus esetei

 

a) A nyugdíjas elhalálozása bejelentésének elmulasztása

A Tny. 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

A 83.§ (2) bekezdése szerint  a jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

Noha a Tny. e rendelkezése még nem módosult, 2014. július 1-jén megkezdte működését az EAK, vagyis az Elektronikus AnyaKönyvi rendszer.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/D. § (1) bekezdése szerint az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat  a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.

Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V.19.) KIM rendelet 28. § (1) bekezdése szerint az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzését követően teljesíti a jogszabályban előírt adatszolgáltatást (vagyis esetünkben értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot).

Vagyis 2014. július 1. előtt előfordulhatott, hogy a nyugdíjas elhalálozását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére nem jelentették be (és a halál bekövetkeztéről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egyéb módon sem szerzett tudomást), s emiatt a nyugellátást a jogosult halálának időpontját követő hónaptól is tovább folyósították. Ilyenkor a nyugdíjas elhalálozásának hónapját követő hónaptól tovább folyósított nyugellátás jogalap nélküli folyósításnak minősült. Ma már a gyakorlatban (elvileg...) nem merülhet fel ez a verzió, miután az elektronikus anyakönyvi rendszer révén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból azonnal tudomást szerez a nyugdíjas elhalálozásáról.

b) A nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugellátásban vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban részesülő személy versenyszférában történő foglalkoztatása és keresete bejelentésének elmulasztása

A Tny. 83/B. §  (1) bekezdése szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,

- a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított (ez a nők kedvezményes öregségi nyugdíja), vagy

- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy (ez szintén a nők kedvezményes nyugdíja a korábban korhatár előtti nyugdíjban részesült és legalább 40 évi jogosult idővel rendelkező hölgyek esetében)

a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll (azaz lényegében: keresőtevékenységet folytat), illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és

az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget, ami idén 18 x 111.000 Ft = 1.998.000 Ft), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. E rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem (vagyis az a kereset, jövedelem, amit az esetleges közszférában történő alkalmazása révén szerzett).

Az ilyen nyugellátásban részesülő személynek a biztosítási jogviszonya/kiegészítő vállalkozói tevékenysége létesítését/fennállását és az ellátás folyósítása alatt e keresőtevékenysége révén elért keresetét be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.  

Ha e nyugellátásban részesülő személy keresete meghaladja a törvényi határértéket (éves keretet), amelynek átlépését követően a nyugellátás folyósítását szüneteltetni kellene, de ez a tényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére nem jelentette be, akkor jogalap nélküli folyósítás keletkezik, amelynek összegét a felvevőnek vissza kell fizetnie.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátás, valamint a szolgálati járandóság mellett a versenyszférában végzett keresőtevékenységre is.

c) Az öregségi nyugdíjban részesülő személy közszférában történő foglalkoztatása bejelentésének elmulasztása

A Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ha e közszolgálati jogviszonyok létesítésének, fennállásának bejelentését a nyugellátásban részesülő személy elmulasztja, akkor a közszolgálati jogviszonyok tartama alatt felvett - a bejelentés hiányában nem szüneteltetett - öregségi nyugellátás teljes egészében jogalap nélkülinek minősül.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátás, valamint a szolgálati járandóság mellett a közszférában végzett keresőtevékenységre is.

d) A nyugdíjas várhatóan 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása bejelentésének elmulasztása

Ha a nyugdíjas külföldi tartózkodásának várható időtartama meghaladja a 90 napot, a nyugellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

A Nyugdíjfolyósító minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve adategyeztetést végez.

A bejelentési kötelezettség a nyugdíjas érdekeit szolgálja!

A jogosult kérésére ugyanis az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak területén élő személy nyugellátását, baleseti járadékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is utalhatja. A külföldi számlára történő utalás külön költséggel nem jár. A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

A bejelentési kötelezettség másik oka, hogy az öregségi nyugdíj (ideértve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) folyósítását ugyan nem akadályozza meg a tartós vagy végleges külföldön tartózkodás, ellenben egyes nyugdíjszerű ellátásokra – például a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára - való jogosultság megszűnik, ha az érintett személy három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra pedig nem jogosult az, akinek az állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.

A bejelentési kötelezettségek kapcsán olvassa el az erről szóló összefoglalómat is:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/bejelentesi-kotelezettsegek-nyugdijas-korban

  

A határozat módosítása vagy visszavonása

 

Ha a nyugellátás jogalap nélküli folyósítását megállapítják, akkor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátást megállapító határozatát a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 95. §-a alapján módosítja vagy visszavonja.

A módosítás vagy visszavonás tipikus fajtái a következők:

a) Ha a határozatot a meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal visszavonják, akkor az addig kiutalt teljes nyugellátás jogalapját veszti, vagyis a teljes addig felvett ellátást vissza kell fizetni.

b) Ha a határozatot csak módosítják - viszont a határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal -, akkor természetesen csak a korábban és az újonnan megállapított ellátás közötti különbözet minősül jogalap nélküli ellátásnak, így ezen a jogcímen a két ellátás összege közötti különbözetet kell visszafizetni.

c) Ha a határozatot módosítják - de nem visszamenőleges hatállyal -, akkor az csak a módosítás utáni időpontra vonatkozik, vagyis nem keletkezik jogalap nélküli ellátás, így visszafizetési kötelezettség sem.

d) Ha az új határozat alapján a folyósítás kezdő időpontja változik (későbbi időpontra esik), akkor a korábbi határozatban megállapított kezdő időponttól az újabb határozatban megállapított kezdő időpontig kifizetett ellátás minősül jogalap nélküli nyugellátásnak, így annak összegét kell visszafizetni.

 

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelezett személy

 

Főszabály

A Tny. 84. § rendelkezései alapján:

(1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálat keretében úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása nem volt jogszerű.

 

90 napon belül

A 90 napon belül jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésére a Tny. szigorú szabályt határoz meg. Az ellátást ilyen esetben a felróhatóság vizsgálata nélkül az ellátás felvevőjének gyakorlatilag minden esetben teljes összegben vissza kell fizetnie.

A visszafizetési kötelezettségnek mindössze két feltétele van:

1) bizonyítsák, hogy az ellátás a nyugdíjast nem illette meg, valamint

2) a visszafizetésre az ellátás felvevőjét írásban kötelezzék.

 

Az ilyen határozat eredménnyel csak akkor támadható, ha a visszafizetésre kötelezett bizonyítani tudja, hogy

- a nyugellátást nem ő vette fel, vagy

- a felvételre az első fokú visszafizetésre kötelező határozat meghozatalát megelőző 90 napon túli időpontban került sor.

A visszafizetési kötelezettség alól egyéb kimentő ok nem létezik, mivel ez a felelősség nem függ az ellátás felvevőjének felróható magatartásától.

Viszont ha ilyen esetben a visszafizetésre kötelezett személytől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be, akkor a foglalkoztató (egyéb szerv) is kötelezhető erre akkor, ha a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be.

 

90 napon túl

A 90 napon túli jogalap nélküli ellátást csak abban az esetben lehet visszakövetelni a nyugellátás felvevő személytől, ha annak felvétele a nyugellátásban részesülőnek felróható. A felróhatóságot - az adott esetben általában elvárható magatartástól való eltérést - minden esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.

A felróhatóság hiányában 90 napon túl egy esetben követelhető vissza a nyugellátást felvevő személytől a jogalap nélkül felvett ellátás: ha a Kúria a felülvizsgálat során úgy dönt, hogy a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátás megállapítása nem volt jogszerű.

Felróhatóság esetén sem követelhető annak a jogalap nélkül folyósított ellátásnak a visszafizetése, amelyet az öt éves követelhetőségi határidő letelte előtt folyósítottak.

A 90 napon túli jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetéséről szóló határozatok is megtámadhatóak, amelynek során az ellátását felvevő személy már nem csak arra hivatkozhat, hogy a kiutalt nyugellátást nem vette fel, hanem arra is, hogy annak felvétele számára nem volt felróható.

Ez utóbbira egy esetben nem hivatkozhat: ha a bírósági ítélettel megállapított nyugellátás a Kúria felülvizsgálati eljárásban meghozott döntése alapján mégsem volt jogszerű, ugyanis ilyen esetben a felróhatóság vizsgálata nélkül is fennáll az ellátást felvevő felelőssége, amint az imént említettem. (Ez a rendelkezés a hatóság szempontjából előnyös, az ellátást felvevő szempontjából viszont nagyon hátrányos is lehet, különösen, ha hosszú ideig tartottak a bírósági eljárások és ezalatt ő mindvégig felvette az utóbb a Kúria által jogszerűtlennek minősített nyugellátást.)

 

Foglalkoztató

Az előbb említett 90 napon túl abban az esetben, ha nyugellátás felvétele nem róható fel a nyugellátásban részesülő személynek (és az ügyben nem született kúriai határozat), akkor a következő rendelkezés lép életbe a Tny. 85. § (1) bekezdése alapján: 

A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye.

 

Többes felróhatóság

Abban az esetben, ha több érintett fél (a foglalkoztató, a nyugdíjas, a nyugdíjmegállapító szerv, egyéb szerv) közrehatott a jogalap nélküli folyósítás előidézésében , akkor a következő rendelkezések lépnek életbe a Tny. 85.§ (2) bekezdése alapján:

Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni.

Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

 

A jogalap nélküli nyugellátást felvevő elhalálozása esetén

Abban az esetben, ha a jogalap nélkül folyósított nyugellátás visszafizetésre kötelezett nyugdíjas elhalálozik, és őt még életében jogerős határozattal visszafizetésre kötelezték, de annak nem tett eleget az elhalálozás előtt, akkor

a) a Tny. 86. § (1) bekezdése szerint a jogalap nélkül folyósított nyugellátás felvételétől számított 90 napon belül a foglalkoztató és az egyéb szerv kötelezhető a megtérítésre,

b) e lehetőség hiányában a követelést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a hagyatékkal szembeni hitelezői igényként érvényesíti, és a visszafizetésre a hagyaték erejéig az örökösök válnak kötelezetté.

 

Abban az esetben, ha a jogalap nélkül folyósított nyugellátás visszafizetésre kötelezett nyugdíjas elhalálozik, de őt még életében nem kötelezték jogerős határozattal visszafizetésre, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak  nem áll a rendelkezésére olyan végrehajtható okirat, amellyel a hagyatéki eljárásban felléphetne. Így a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a polgári jogi jogérvényesítés lehetőségét veheti igénybe.  

 

Az elhalálozott nyugdíjas nyugellátásának jogalap nélküli felvétele esetén

A Tny. 86/A. § szerint az a személy, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték.

Ebben az esetben a jogalap nélkül kiutalt nyugellátást a felvevőnek minden esetben - 5 évre visszamenőleg - vissza kell fizetnie. Ennél a felelősségi alakzatnál nincs 90 napon belüli és 90 napon túli megosztás, és a felróhatóság vizsgálatára sem kerül sor.

Az EAK (Elektronikus AnyaKönyvi Rendszer) működésének 2014. július 1-jei  kezdete óta már valószínűtlen, hogy ilyen eset előfordulhat.

 

Őszintén remélem, hogy ennek az összefoglalónak a segítségével minden kedves Olvasóm sikeresen elkerülheti, megelőzheti, kivédheti a jogalap nélküli ellátás-folyósítás következményeit.

Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat illető fejleményekről mindig időben értesüljenek!

Kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel is - és persze kérjék meg őket is, hogy lájkolják a NyugdíjGuru oldalt :-)

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...