A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő újabb kedvező módosítása

K Küldés K Nyomtatás

Ez a rendelkezés nem csupán azért fontos, mert egyértelműsíti néhány részletszabály alkalmazási feltételeit, hanem azért is, mert eloszlatja azokat a félelmeket, hogy a kormányzat esetleg fontolgatná a nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségének megszüntetését. Erről szó sincs, a lehetőség továbbra is nyitva áll a hölgyek előtt 2015-ben is. 

 

Az említett pontosításokat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek 3. fejezete szól "a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a TnyR.) módosításáról".

 

A rendelet 23. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(3) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.”

 

Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy ez a tavaly márciusi kormányrendelethez képest aprónak látszó módosítás előnyös változást jelent elsősorban

- a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg kiskorú gyermeket nevelő (vér szerinti vagy örökbefogadó) anyák, illetve

- a legalább öt kiskorú gyermeket nevelő anyák számára.

 

Nézzük sorban a hivatkozásokat. Először is a módosított alaprendelet 29.§ (5) bekezdés a) pontja a következőképpen rendelkezik:

"(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

a) a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg."

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§-a hivatkozott (2a)-(2d) bekezdései szabályozzák a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának alapfeltételeit, a következőképpen:

(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül

- a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint

- a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

E feltételeket itt a NyugdíjGuru honlapomon és a Nyugdíjguru Facebook-oldalamon már sokszor elemeztem - legutóbb ebben a bejegyzésben: http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz-beszamithato-szolgalati-ido-kategoriai, érdemes azonban 2015-re még egyszer összefoglalni a legfőbb elemeket.

A nők kedvezményes nyugdíjának 3 alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának - munkaszerződés, megbízási szerződés, stb.).

A legtöbb félreértést az első két feltétel okozza.

E két feltételnek ugyanis együtt kell érvényesülnie.

Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.

Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.

32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő + 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő = 40 évi jogosultsági idő.

Ez az alapeset, amelytől két különleges esetben lehet csak eltérni, vagyis 8 évnél hosszabb időszakot figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán szerzett szolgálati időből:

a) ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) súlyosan fogyatékos a gyermeke - ilyen esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként, ha e gyermekére tekintettel ápolási díjat kap. Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem csak 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie. Az ápolással megszerezhető 10 évi jogosultsági időbe számítható be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

b) ha egy édesanya (örökbefogadó anya) a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt föl, akkor szintén csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás, a következők szerint:

5 gyermek esetén 1 évvel, azaz 31 évre

6 gyermek esetén 2 évvel, azaz 30 évre

7 gyermek esetén 3 évvel, azaz 29 évre

8 gyermek esetén 4 évvel, azaz 28 évre

9 gyermek esetén 5 évvel, azaz 27 évre

10 gyermek esetén 6 évvel, azaz 26 évre

11 és több gyermek esetén 7 évvel, azaz 25 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye.

Ha esetleg a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékos lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával elérjük az abszolút minimum követelményt a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében, ami 23 év.

A sokgyermekes édesanyák esetében is a gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a módosítás szerint a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Gondolhatnánk, milyen méltánytalan egy ennyire sok gyermekes édesanyától vagy egy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyától elvárni az ilyen hosszú munkaviszonyt, de kérem, ne felejtsék el, hogy a nyugdíjrendszer nem segélyrendszer, nem is a gyermekekkel kapcsolatos szociális ellátásokat biztosító rendszer, hanem az élet során elvégzett munka és az 1988 óta befizetett járulékok alapján nyugdíjjogosultságot biztosító rendszer, amelyet még ilyen keménynek látszó feltételek esetén is súlyosan megterhel a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának biztosítása.

De térjünk vissza kiindulópontunkhoz, a gyermekneveléssel kapcsolatban szerezhető jogosultsági időket pontosító kormányrendelethez! Az új rendelkezés látszólag csak a hivatkozásokban tér el a tavaly márciusi módosítással bevezetett rendelkezéstől, amely így szólt:

(3) A Tny. 18. § (2b) bekezdésének alkalmazása során gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett jogosultsági időnek minősül a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő is. A Tny. 18. § (2b) és (2c) bekezdésének alkalmazása során súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett jogosultsági időnek minősül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő is.

Látszólag ugyanaz a szöveg, mégis van egy fontos eltérés: e két speciális jogosultságiidő-számítási szabályt az új módosítás a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot meghatározó összes feltételre - vagyis a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdéseire - alkalmazni rendeli.

Összességében egyértelműbb és kedvezőbb lett így a szabályozás.

Ha hasznosnak találták ezt az összefoglalómat, kérem, osszák meg hölgyismerőseikkel, hiszen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának feltételeivel minden hölgynek tisztában kell lennie. És persze kérjék meg őket is, hogy szeressék a NyugdjGurut :-)

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...