A baleseti járadékról

K Küldés K Nyomtatás

Baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg. (A vonatkozó rendelkezéseket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet hatályos szövege tartalmazza.)

 

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset   8 %-a,

2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,

3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,

4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.

 

A baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi, míg a foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.

 

Nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset esetén a baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

 

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg.

 

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

 

Bármely okból bekövetkező állapotváltozás (rosszabbodás vagy javulás) esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni).

 

A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a 13 százalékot.

 

Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.

 

A baleseti járadékra való jogosultság feléled, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja.

 

Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb legalább három hónapon át a 20 százalékot meghaladja.

 

Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – ismételten jár.

 

Vagyis a főszabály az, hogy ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár (így a nyugdíj mellett is folyósítandó ellátás a 20 százalékot meghaladó egészségkárosodás fennállása idejére).

 

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

 

A baleseti járadék iránti igényt az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához. A nyomtatványt itt találja meg.

Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz folyósítására jogosult szerv (foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve) üzemi baleset, foglalkozási betegség tényét megállapító határozatát.

 

A baleseti járadékra való jogosultság elbírálásához – a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megkeresésére – a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv mint rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalást ad ki, amelyhez eljárása során a nyugdíjbiztosítási igazgatóság kötve van. Az igazgatóság felhívására az igénylőnek a szakértői szerv felülvizsgálatán személyesen kell megjelenni.

 

A balesti járadékot a nyugdíjmegállapító szerv határozatban állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

 

(A képen Alex Bernasconi IPA-díjnyertes fotója.)

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...