Cikkek a következő címkével: 'nyugdíjrendszer'

Lesz-e nyugdíjunk? Az öregek eltartása az egész emberi történelem folyamán éppen úgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át 130 évvel ezelőtt történelmi kényszerek hatására az állam. A korábbi családi kötelezettséget központosították, így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített társadalombiztosítás. Nagyon egyszerű a nyugdíjrendszer működése: az állam kirója a mindenkori dolgozó nemzedékekre a járulékokat, s az ebből befolyó bevételt szétosztja az idősek között. A rendszer a nemzedékek közötti hallgatólagos bizalmi szerződésre épül és akkor működik jól, ha sokan fizetnek járulékot és kevés idősnek kell nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán. Azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, ami komolyan veszélyteti a nyugdíjrendszer jövőjét.  A népesedési folyamatok megfordultak: öregszik a társadalom mindenütt Európában,... Tovább

A folyó finanszírozású nyugdíjrendszer fenntarthatósága attól függ, hányan vannak a járulékfizetők és az általuk befizetett járulékot hány nyugdíjas között kell a jogosultságuk arányában szétosztani. A várható jövőt elemzi ez az írás. Tovább

Ideálisan akkor működhet egy ilyen rendszer, ha nagyon sok az aktív járulékfizető, akiknek viszonylag kevés járulékot kell fizetniük (így nem alakul ki fizetési ellenérdekeltség), s az így befolyt bevételt viszonylag kevés nyugdíjas között kell felosztani (mert a várható élettartam nem túl magas), akik így egyénenként magas ellátást kaphatnak, amíg csak - nem túl sokáig - élnek. Alig százhúsz évvel ezelőtt, ennek a Bismarck nevével fémjelzett megoldásnak az európai terjedése idején pont ilyen volt a helyzet. Azóta azonban a feje tetejére állt a világ - Magyarországon is. Látszólag nincs semmi baj, hiszen jelenleg egy magyar átlagnyugdíjas 1,6-szer annyi elkölthető jövedelemmel rendelkezik, mint egy minimálbéres aktív dolgozó. (A jelenleg kétmillió negyvenezer magyar öregségi nyugdíjas ellátásaiból számított átlagos nyugdíj összege havi 115.786 Ft. Az idén 105.000 Ft minimálbér nettó összege viszont csak... Tovább

 Kezdjük azzal, hogy a magyar társadalom elöregedése drámai hatással lesz a magyar költségvetésre, mindenekelőtt azonban mindennapjainkra. Az öregedés ugyanis több, pénzügyileg egymást negatívan gerjesztő folyamatot vált ki. Egyrészt nyugdíjkorúvá érik a Ratkó-generáció – sokkal több lesz a nyugdíjas (döbbenetes, de a magyar társadalom közel egyharmada már ma is valamilyen társadalombiztosítási ellátásban részesül a nyugdíjfolyósítótól, s közülük közel kétmillió ember öregségi nyugdíjas). Másrészt a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam nálunk is sokkal hosszabb, mint az átlagember gondolná – közel 20 év a hölgyek és majdnem 15 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik. Harmadrészt történelmi mélypontra zuhan az ugyanekkor munkaképes korba lépő fiatalok száma – sokkal kevesebb lesz az eltartó, miután a... Tovább

Miért számíthatnak a negyvenes-ötvenes éveikben járók jelentősen kevesebb nyugdíjra, mint a mai nyugdíjba vonulók? Miért lesz a huszas-harmincas éveikben járók nyugdíja a mai nyugdíjak felénél is sokkal kevesebb, mire betöltik a nyugdíjkorhatárukat? Tovább

  Az Idősügyi Tanács legutóbbi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök, aki egyben e Tanács elnöke is, idézte az Alaptörvény azon cikkelyét, amely szerint a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. A miniszterelnök szerint szakítani kell azzal a hozzáállással, hogy az idősödés csak költséget jelent a társadalomnak: az idősekre nem teherként, hanem társadalmi erőforrásként kell tekinteni. Mint oly sok politikai megnyilatkozás esetén, most is egyet kell értenie minden jóérzésű embernek ezekkel a nemes gondolatokkal. Mélyebb értelmezésük után azonban súlyos ellentmondások kerülhetnek napvilágra a nyugdíjrendszer jövőjének alakítása tekintetében. Kezdjük azzal, hogy bármely modern öregségi nyugdíjrendszer kapcsán a társadalomnak mindenekelőtt három kérdést kell megválaszolnia:  (1) Mi a cél? Az aktív korban elért életszínvonal legalább egy részének megőrzése nyugdíjasként (ez a... Tovább

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az özvegyi nyugdíjnak két alapfeltétele van: 1) Az elhunytnak megfelelő szolgálati időt kellett szereznie, amelynek alapján részére megállapítható volt a) olyan saját jogú öregségi nyugellátás, amely a halála pillanatában megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy b) megállapítható lett volna olyan öregségi nyugdíj, amely a halála pillanatában megillette volna (ha még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát). 2) Az özvegy szempontjából is teljesülnie kell egy sor feltételnek ahhoz, hogy jogosult legyen benyújtani az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét.     Nézzük először az elhunyt szemponjából a kérdést.   Az elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában - ha akkor még nem részesült saját jogú nyugellátásban - rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel. Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum... Tovább

Európa Őszül.pdf Tovább

GR FA záró.mp3   Tovább

FA GR Nyugdíj.mp3 (a kép a New York-i MoMA Rain Room, azaz Esőszoba című kiállításán készült)   Tovább