Cikkek

Választási időszakokban talán jobb lenne megtiltani, hogy a nagy társadalmi elosztórendszerek kérdései szóba kerülhessenek a politikai vitákban. A félperces média-csetepatékban ugyanis óhatatlanul demagógiába hajlik a legjobb szándékú okfejtés is, és ez oktalanul korlátozza a későbbi értelmes intézkedések lehetőségét, bárki kerüljön a kormányrúdhoz. A szavazatszerzés reményében felhangosított választási nyugdíjvagdalkozásról mindannyian eleget hallottunk, ezért a politikai szócséplés helyett inkább néhány alapvetés tisztázására érdemes kísérletet tennünk.     Bármely modern öregségi nyugdíjrendszer kapcsán a társadalomnak mindenekelőtt három kérdést kell megválaszolnia:  (1) Mi a cél? Az aktív korban elért életszínvonal legalább egy részének megőrzése nyugdíjasként (ez a járulékfizetéstől függő munkanyugdíj-verzió) vagy az időskori elnyomorodás megakadályozása (ez az adóból... Tovább

Ha a nyugdíjakat Európa-szerte oroszlánrészben biztosító felosztó-kirovó rendszerekben az éppen aktív generáció befizetései nem fedezik az éppen nyugdíjas generációnak a részükre megígért – és általuk az előző generációt eltartó járulékfizetésükkel megszolgált  – nyugdíjukat, akkor mit tehet az állam? Első választási lehetőség: az általános adóbevételeiből pótolja a hiányzó összeget. Ezt Magyarországon mintha tiltaná az Alaptörvény (nyugdíjat csak nyugdíjcélú bevételből lehet kifizetni).  Második választási lehetőség: kölcsönt vesz fel a nyugdíjak kifizetésének finanszírozására. Magyarországon mintha ezt is tiltaná az Alaptörvény (az államadósság nem haladhat meg egy meghatározott mértéket, amelyet pillanatnyilag persze messze meghalad, így szóbe se jöhet újabb kölcsön felvétele). Harmadik választási lehetőség: kevesebb nyugdíjat fizet. Sokféle módon megteheti ezt az állam. Csak... Tovább

1. A nyugdíj forrása nem a munkajövedelemre, hanem a fogyasztásra kivetett speciális európai nyugdíj forgalmi adó. 2. Ez a fogyasztási adónem minden árut és szolgáltatást egységes kulccsal terhel Európa minden államában. Az ebből fakadó mérsékelt inflációs nyomást a tagállamok európai gazdaságélénkítésre használhatják, egyúttal csökkenthetik költségvetési kitettségüket. 3. Ez a speciális forgalmi adó nem igényelhető vissza (eltérően az ÁFA-típusú hozzáadott-érték adóktól). Így a bevallása és nyilvántartása is rendkívül egyszerűvé és visszaélés-mentessé válik. 4. A forgalmi adó mint finanszírozási forrás jellege miatt a páneurópai öregségi nyugdíj nem munkanyugdíj (nem az aktívkori életszínvonal valamelyes nyugdíjaskori megőrzésére tesz kétségbeesett és reménytelen kísérletet), hanem európai polgári alapnyugdíj (a minimális életszínvonal fedezésére elegendő összegben). 5. Az... Tovább

Az Európai Bizottság szerint Európában 2020-ra a növekedés egyetlen forrása a munkatermelékenységből fog származni. Miért okoz gondot ez a logikus kijelentés? Sőt, nyíltabban fogalmazva: miért vetítheti ez előre az Európai Unió világgazdasági vereségének beismerését? Nagyon leegyszerűsítve azért, mert öregedő társadalomban a termelékenység növekedése is lelassul (öreg kutyának nehezebb új kunsztokat tanítani). A világ ázsiai és dél-amerikai feltörekvő térségeiben viszont éppen munkaképes korba érnek a fiatalok százmilliós tömegei, akik közül nagyságrendekkel többen szereznek felsőfokú képesítést, mint eddig bármelyik generáció a világtörténelemben. A termelékenység növekedését hajtó technológia- és tudásintenzív iparágak tejesítménye megugrik, ha a fiatal humán tőke tömegesen a munkaerőpiacra lép. Ezzel csak az lehet a problémánk, hogy ez nem az európai munkaerőpiac lesz… Az öregedés... Tovább

Dr Farkas András ( www.facebook.com/NyugdijGuru ) a Gazdasági Rádió nyugdíjsorozatában. A nyolc részes sorozat hangfelvételei:  GR1 FA.mp3  GR2 FA.mp3 GR3 FA.mp3 GR4 FA.mp3 GR5 FA.mp3 GR6 FA.mp3  GR7 FA.mp3  GR8 FA.mp3                Tovább

A világgazdaság résztvevői számára egyre kevésbé látható át, mi miért történik. Azt pedig még kevésbé lehet előre jelezni, hogy mikor mi fog történni. Ezért a legtöbb játékos sötéten látja a világot, hiszen aki katasztrófát jósol, az valószínűleg a legnagyobb pontossággal jelzi előre az eseményeket - csak éppen az időtávot nem tudja megmondani.  A sötét próféciák természetesen valóra válhatnak, különösen akkor, ha eleve olyan világra vonatkoznak, amely maga is színtiszta elvonatkoztatás: a pénz világára. A pénz, a tőke, az értékpapírok piacain a jóslatok minden fajtája önbeteljesítő. Ha farkast kiáltunk, jön a farkas. Ha a bárányok hallgatnak, mindenkit meg is esznek a farkasok. Ha nem marad más, akkor a farkasok egymást falják föl. Aztán minden kezdődik elölről. Mindez legjobb szándékaink ellenére azért történhet meg, mert a globalitás játszmáit nem vagyunk képesek kívülről szemlélni: benne... Tovább

Dr. Farkas András (www.facebook.com/NyugdijGuru) nyugdíjsorozatának záró adása a Gazdasági Rádióban. A záró (nyolcadik) adás hangfelvétele:  GR8 FA.mp3 Tovább

Dr. Farkas András (www.facebook.com/NyugdijGuru) nyugdíjsorozata a Gazdasági Rádióban csütörtökönként a délután négy órai hírek után. A hetedik adás hangfelvétele: GR7 FA.mp3     Tovább

Nemzedékek közötti bizalmatlanság? Az öregori nyugellátást biztosítani hivatott felosztó-kirovó rendszer a generációközi bizalomra épül. Így ha elegendően sok ember bizalma illan el e rendszer tekintetében, akkor a redisztribúció fenntarthatósága alapjaiban kérdőjeleződik meg. Az aktív dolgozók jövedelmére kivetett járulékokból finanszírozott nyugdíjrendszer hamarosan alkalmatlanná válik az időskori nyugellátás elfogadható szintű biztosítására. Ennek okai többé-kevésbé ismertek: (1) demográfiai átrendeződés (a nagy létszámú magyar baby boomer generáció nyugdíjba vonulása, az aktív korba lépő generáció drámaian alacsony létszáma, a Ratkó-unokák meg nem született generációja); (2) foglalkoztatási átrendeződés (finanszírozási részvételben való ellenérdekeltség, adó- és járulékkötelezettség tömeges és tartós minimalizálása, nem tradicionális foglalkoztatási formák térnyerése); (3) globális... Tovább

Fizessen, aki még meg sem született? A Európai Unió minden tagállamát feszítő gond, hogy mennyiben terhelhető az egyre több nyugdíjas eltartásának egyre nagyobb terhe az egyre kisebb létszámú és egyre több globális kihívással küszködő aktív korosztályokra – különösen azokra, akik még meg sem születtek. A kérdés valójában kettős:  - mekkora terhet és meddig képes elviselni a szülők és nagyszülők érdekében a gyermekek generációja, s ha gyöngül ez a képesség, akkor  - milyen jogon terheljük és mennyi jelzáloggal az unokáink (dédunokáink, ükunokáink) jövőjét?  Ha az éppen aktív generáció befizetései nem fedezik az éppen nyugdíjas generációnak a részükre megígért nyugdíjakat, akkor az állam előtt három választás nyílik: - az adóbevételekből kénytelen pótolni a hiányzó összeget, vagy  - kölcsönt kell felvennie – vagy  - egyszerűen kevesebb nyugdíjat kényszerül fizetni.  A 2008 óta... Tovább