Szülőtartás, turbófokozatban

Szülőtartás, turbófokozatban

2016. 07. 01.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A Polgári Törvénykönyv július 1-jétől hatályos módosítása szerint keményednek a szülőtartásra vonatkozó rendelkezések. Mivel jár a szülőtartási kötelezettség a gyermekek és unokák nemzedékeire? Talán mégis veszélyben van az állami nyugdíjrendszer?

K Küldés K Nyomtatás

 

Az Alaptörvény, majd annak nyomán a Ptk. rendelkezései előírják, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

A Ptk új módosítási javaslata kifejezetten, szó szerint előírja ezt a kötelezettséget a gyermekek számára.

Miért meglepő ez a jogalkotási fejlemény? Azért, mert felülír egy százéves hallgatólagos társadalmi megállapodást az egymást követő generációk között,  és visszarepíti a kötelezett gyermekeket a 19. századba, a társadalombiztosítás létrehozása előtti történelmi korszakba. (A társadalombiztosítás ugyanis éppen azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye az egyes családok válláról és közös társadalmi kötelezettséggé tegye. Ez a felosztó-kirovó rendszer, a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer lényege: a mindenkori aktív dolgozók fizetik a járulékot, amelyet szétosztanak a mindenkori nyugdíjasok között.) 

A mai fiatal és középkorú nemzedékek emiatt rettenetes szorításba kerülhetnek, hiszen a központosított járulékfizetési kötelezettségük változatlanul fennmarad, így egyrészt fizetik a keresetük után a nyugdíjjárulékot, azaz teljesítik a társadalmasított eltartási kötelezettségüket, másrészt a jogalkotó szándéka szerint majd külön eltartják a rászoruló idős szüleiket, azaz teljesítik a gyermeki eltartási kötelezettségüket is.

 

Emiatt egyre mélyebben harapó eltartási harapófogóba szorulhatnak, különösen, ha még a saját kiskorú - sőt, a mamahotel elharapózó jelensége miatt akár már nagykorú - gyermekeiket is változatlanul el kell tartaniuk.

Lássunk tisztán:

1) aktív dolgozóként fizetem a nyugdíjjárulékot, ezzel hozzájárulok nyugdíjas szüleim nyugdíja fedezetének megteremtéséhez a társadalombiztosítás keretében, emellett mostantól

2) alkotmányos és polgári jogi kötelezettségemként külön eltartom nyugdíjas szüleimet, ha rászorulnak erre a tartásra (meg ne kérdezzék, mi az a rászorultság, egy jó ügyvéd biztosan bebizonyítja, hogy ha pl. a nyugdíjam 20%-kal elmarad az aktív koromban megszokott jövedelmemtől, az már súlyos rászorultsági helyzetet eredményezhet), sőt

3) el kell tartanom nyugdíjas mostohaszülőmet (vagy ha például több apa is nevelt gyermekkoromban, akkor az összes mostohaszülőmet) akkor, ha rászorulnak a tartásra és engem a gyerekkoromban hosszabb ideig neveltek (meg ne kérdezzék, mi az a hosszabb időtartam, egy jó ügyvéd biztosan bebizonyítja, hogy akár pár hónapos nevelés is hosszabb ideig tartott), ráadásul nem csak a mostohaszülő, hanem (ingyenes gyermekkori nevelés esetén) a nevelőszülő is tartási igénnyel léphet föl ellenem, miközben természetesen

4) ellátom a gyermekeimet is, ha vannak, mégpedig mindaddig, amíg önálló életüket meg nem kezdik, ami akár harmincéves korukig is elhúzódhat (ma a harmincéves férfiak fele, a harmincéves nők negyede még mindig a szüleivel él - ez az a bizonyos mamahotel)!

Vagyis nemzedéki tekintetben fölülről szorít a társadalmasított és a családi  kötelezettség (járulékfizetés, szülőtartás), alulról szorít a családi kötelezettség (gyermeknevelés, gyermektartás). Miután 10 évente 2 évvel nő a várható élettartam, egyre több olyan eset is előfordul, amikor nekem mint aktív dolgozónak már nem csak a rászoruló szüleimet kell eltartanom mint nagykorú gyermeknek, hanem a nagyszüleimet is, hiszen ők már hiába fordulnak a maguk is eltartásra szoruló gyermekeikhez (a szüleimhez), így átugrik rám a szüleim szülőtartási kötelezettsége, vagyis a szülőtartás mellett a  nagyszülőtartás is engem terhel - miközben még a gyermekeim is otthon vannak, az én eltartásomra, támogatásomra szorulnak.

S persze fizetnem kell a közterheket változatlanul, ebben a tekintetben meg oldalról harap belém az a ragadozó tény, hogy százezrek dolgoznak külföldön (közvetve helyettük is én fizetem itthon az adót), másik százezrek meg itthon sem dolgoznak, így őket is el kell közvetve tartanom az adómmal, járulékaimmal. 

Vajon a szülőtartási kötelezettség felturbósítása nem annak a burkolt beismerése, hogy az állami nyugdíjrendszer nem lesz képes megfelelő összegű nyugdíjakat biztosítani, ezért ismét a családra kell terhelni a jövőben egyre kisebb várható nyugdíjak miatt egyre inkább rászoruló öregek eltartásának kötelezettségét?

Esetleg azzal kapcsolatos ez a nagyon hangsúlyos szülőtartási szigor, hogy a magyar aktív népesség egyre nagyobb része - egyes becslések szerint már 800 ezer fő, de a hivatalos statisztikák szerint is közel 400 ezer magyar - külföldön él és dolgozik, így csak külföldön fizeti a közterheket, itthon egy fillért sem? Vagyis NEM itthon teljesíti a társadalmasított ellátási kötelezettségét (a járulékfizetést), a szülőtartás elrendelésével viszont kötelezhető legalább a saját szülei eltartására? Pénzük biztosan lenne rá, gondolja a jogalkotó, hiszen az általuk hazautalt pénz nagyságrendje közelíti az évi ezer milliárd forintot...

Talán annak a szintén közel 800 ezer embernek a nyugellátását próbálja ilyen módon biztosítani a törvény, akik nem szereztek semmilyen nyugdíjra jogosultságot, mert nem szereztek még 15 év szolgálati időt sem? Ők a nyugdíj helyett csak a hihetetlenül alacsony összegű időskorúak járadékára mint szociális ellátásra tarthatnak igényt, amely önmagában garantálja, hogy rászoruló szülők lesznek időskorukban! Az ő ellátásukat kényszeríti ki a törvény a szülőtartással? 

Miután az alaptörvényi szülőtartási rendelkezést polgári bíróság előtt peresíthető kötelezettségre fordítja le a Polgári Törvénykönyv szülőtartási rendelkezéseinek sora, ez a harapófogó tényleg húsba vág.

Az eltartásra kötelezett nagykorú gyermek jövedelmének a felét is elérheti a szülőtartásdíj címén levonható összeg.

A szemérmes szülő felkérheti a járási hivatalt is, hogy indítson pert a gyereke ellen, ha az önszántából nem akarna segíteni.

Ha pedig valaki más segített a rászoruló szülőnek a gyereke helyett (ilyen például egy térítés ellenében ellátást nyújtó egyházi vagy önkormányzati idősotthon), akkor 2016. július 1-jétől ez a harmadik személy is beperelheti a gyereket a költségei megtérítése érdekében. Ez esetben már az 50%-os behajtási korlát sem szükségképpen érvényesül.

 

S ha mindez nem lenne elég, a magyar állam egy huszárvágással megoldja az öregedés világjelensége miatt az összes fejlett társadalomban hatalmas gondokat okozó egészségügyi ellátás és hosszútávú ápolás problémáját is, hiszen ezek költségeit is a gyermeknek – s ha ő kiesne vagy nem lenne, akkor a távolabbi leszármazónak – kell viselnie.

A gyermeket - sőt, kiesése esetén az unokákat - túlzás nélkül anyagi romlásba döntheti a szülőtartási kötelezettség.  

 

Ideidézem a vonatkozó rendelkezéseket, hogy lássák, nem babra megy a játék:

 

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

XVI. cikk

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

 

Ptk.

(2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről)

 

4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2)  Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani. (Unokák, figyelem! Lehet, hogy még meg sem születtetek, de már él e kötelezettségeteket! Távolabbi leszármazók, figyelem! Lehet, hogy fogalmatok sincs róla, de egyszercsak beidéznek a bíróságra, hogy a rokontartás keretében tartsátok el a talán soha nem is látott felmenőt!)

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.

 

4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása]

(1) A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (a továbbiakban: nevelőszülő).

 

4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban]

Tartásra jogosult

a) a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve

b) a vér szerinti szülő és - ha a jogi feltételek egyébként fennállnak - a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban.

 

4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása]

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.

 

4:205. § [A tartás mértéke]

(1) A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.

(2) A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni.

(3) A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.

(4) Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

(5) Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.

(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.(Vagyis a felét elérheti!!!)

 

4:208. § [Tartással kapcsolatos per]

(1) A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében - egyetértésével - a járási hivatal is indíthat pert.

(1a) Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.(Vagyis a gyereket beperelheti például az idősotthon a fedezetlen térítési díjért, az otthonápoló szolgálat a fedezetlen megbízási díjért, a szomszéd Pista bácsi a napi segítségnyújtás ellenértékéért, és így tovább...)

Az állami nyugdíjrendszer jövőjét fenyegető fejlemények és ezen új, felturbózott szülőtartási rendelkezések fényében elkerülhetetlenül el kell gondolkodnia minden aktív korú magyar dolgozónak, hogy valamilyen nyugdíj-előtakarékossággal kiváltsa a gyermekei szülőtartási kötelezettségét.

Ha ezt nem teszi meg - amire ezer indokot találhat -, akkor tudnia kell, hogy TÖRVÉNYSZERŰEN a gyermekeire terheli a saját időskori eltartásának élethossziglan tartó súlyos terhét.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...