Változások a nyugdíjrendszerben 2019-ben

Változások a nyugdíjrendszerben 2019-ben

2019. 01. 11.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Idén egy sor jogszabályi változás lépett hatályba, amely érinti a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat. A legfontosabb változásokat ebben az összefoglalómban ismertetem.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha nem akar lemaradni a nyugellátásokat érintő fejleményekről, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

 

 

A nyugdíjakat érintő, részben már 2018. július 27-én, többségében azonban 2019. január 1-jén hatályba lépett változásokról

 

A nyugdíjakat érintő három új törvény:

(1)  a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény,

(2) az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény,

(3) a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.

 

A három törvénnyel bevezetett módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik.

 

Nők kedvezményes nyugdíja: marad a 40 év

 

Hivatalosan is megnyugodhatnak azok a hölgyek, akik idén, 2019-ben teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény nem szigorodott.

Annak ellenére sem, hogy idén már 64 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, így sok felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, mert esélyük van a korhatáruk betöltése előtt megszerezni a 40 évet.

 

A nyugdíj feltételei közül kikerült

a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége

 

Az öregségi nyugdíj korábban csak akkor volt megállapítható, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi - szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kérte a nyugdíja megállapítását, nem állt biztosítási jogviszonyban.

Ez utóbbi feltétel 2008-ban azért került be a nyugdíjtörvénybe, hogy csak az igényeljen nyugdíjat, aki valóban nem kíván tovább ténykedni a munka világában. Lehet, hogy akkoriban ez volt a jogalkotó szándéka, de semmit sem ért el vele a nyugdíjba készülők adminisztratív terheinek növelésén kívül, hiszen a nyugdíj megállapításához lényegében egyetlen egy napon volt tilos társadalombiztosítási jogviszonyban állni. Így a nyugdíja mellett tovább dolgozni óhajtó személy kénytelen volt megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyát a nyugdíjfolyósítás kért kezdőnapja előtti napra, amit aztán csak új szerződéssel  indíthatott újra – immár nyugdíjasként – a kezdőnapot követő nappal.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy vállalkozókat nyilván nem lehetett arra kényszeríteni, hogy egyetlen napra megszüntessék a vállalkozásukat, így ők a nyugdíjuk kezdő napjától a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak minősülnek. 

Ráadásul a jogalkotó előírta a nyugdíjat igénylőknek azt is, hogy a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyaikat is szüntessék meg arra az ominózus egyetlen napra.

Az új szabályozás nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így már nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.

A korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is.

 

A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell SEMMILYEN járulékot,

a munkáltatójának pedig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie

 

A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek 2019. január 1-jétől nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie.

Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást).

Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14%-kal emelkedik idén. Így például 100 ezer Ft bruttó bérre vetítve a tavalyi 71 ezer Ft helyett idén 85 ezer Ft-ra emelkedik a nettó keresete. (Cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.)

A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szociális hozzájárulási adóról szóló új törvény szerint. 

Vagyis a Munka Törvnykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után  a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.

Emellett a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a munkáltató mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól is.

Összességében a nyugdíjas munkavállaló 14%-kal, a munkáltatója pedig 21%-kal jár jobban idén, mint tavaly.

Nem is beszélve arról, hogy a munkáját a nyugdíja mellett folytatni kívánó nyugdíjas a munkaviszonya megszüntetése nélkül, pillanatnyi megszakítás nélkül folytathatja - immron nyugdíjasként - a munkáját a kedvező feltételek mellett. A munkáltatnak természetesen a dolgozói státus változását be kell jelentenie a NAV részére.

 

2019-ben már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató munkáltató szocho-mentessége:

- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra,
- az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
- a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára, valamint
- új kategóriaként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre.

 

Persze annyit tudnunk kell, hogy az a kereset, jövedelem, amely után a nyugdíjas nem fizet nyugdíjjárulékot, nem jogosít nyugdíjnövelésre sem. Az elérhető magasabb nettó kereset – amit a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék megspórolása eredményez - viszont nyilván vonzóbb, mint a nyugdíjnövelés (amelynek mértéke az éves bruttó – azaz nyugdíjjárulék alapját is képező – kereset 1/2400-ad része lenne).

 

Ha a nyugdíj melletti munkavégzés olyan jogviszonyban történik, amely esetében a kereset, jövedelem után fizetni kell a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjnövelésre való jogosultság változatlanul fennáll. Ilyen pl. a vállalkozói kivét vagy a megbízási szerződés alapján szerzett jövedelem.

 

A közszférában változatlanul fennmaradnak

a nyugdíj melletti munkavégzést érintő korlátozások

 

A nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő munkavégzést érintő kedvező módosítások továbbra sem szüntetik meg azt a korlátozást, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló köszszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt. Ideje lenne már megszüntetni ezt a korlátozást is!

 

Nem törölték el az éves összeghatárt a nyugdíjkorhatár betöltése előtt kapott ellátások melletti munkavégzés tekintetében - de a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeknek már nem kell vele törődniük, ha munkaviszonyban dolgoznak a nyugdíjuk mellett

 

A nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget nem törölték el. E korlátozás alapján a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható a kereset mellett, amíg ez utóbbi éves bruttó összege meg nem haladja a mindenkori minimálbér 18-szorosát (idén 149.000 x 18 = 2.682.000 forintot), mert ha valamelyik hónapban az éves öszesített kereset meghaladná ezt az összeget, akkor a következő hónaptól az év végéig felfüggesztenék a nyugdíj folyósítását. 

Csakhogy az éves keretösszegbe kizárólag azokat a kereseteket kell beszámítani, amelyek után a dolgozó nyugdíjas hölgynek meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot.

Az új szabályok szerint viszont  járulékmentes a munkaviszonyban saját jogú öregsági nyugdíjasként szerzett kereset, így a jövőben azt már nem kell beszámítani az éves összeghatárba.

Vagyis az éves összeghatár lényegében elveszítette a jelentőségét – legalábbis a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő és mellette munkaviszonyban dolgozó hölgyek számára. 

A szolgálati járadékosnak és a korhatár előtti ellátásokban részesülőknek változatlanul figyelemmel kell lenniük erre a korlátozásra. Amit szintén el kellene már törölni, hiszen értelmét vesztette (ha volt valaha is bármi értelme).

 

 

Az új törvények vonatkozó rendelkezései:

 

2018. évi XL. törvény

 

Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról

 

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

6.§

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.”

 

12. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

22.§

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a születési évének megfelelő – az (1) bekezdésben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és

b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági

idővel rendelkezik.”

(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép:

„(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.”

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 67. § b) pontjában az „európai uniós rendelet” szövegrész helyébe az „európai uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek)” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

a) 18. § (4) bekezdése, és

b) 102/E. §-a.

 

24. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

49.§

Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

1.         7. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll,” szövegrész, és

2.         9. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll,” szövegrész.

 

30. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

81.§

(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;”

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”

 

135.§

(1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(a fenti rendelkezések nem tartalmaznak a kivételek közé)

Hatályba lépés napja: 2018. július 27.

 

  

2018. évi XLI. törvény

 

az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról

 

 

22. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

149.§

(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

„a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban:  munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”

152.§

A Tbj. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint – a biztosítottakon túl – az, aki saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.”

154.§

A Tbj. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.”

156.§

A Tbj. 37/A. § f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó)

„f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát.”

166.§

A Tbj.

1.         6. § (2) bekezdésében a „az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában” szövegrész helyébe a „az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő

személyt)” szöveg;

2.         19. § (4) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint)” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint)”

szöveg;

3.         34. § (1) bekezdésében a „34 százalék” szövegrész helyébe a „24 százalék” szöveg;

4.         34. § (5) bekezdésében a „34 százalék” szövegrész helyébe a „24 százalék” szöveg;

5.         47. § (1) bekezdésében az „Art.-ban” szövegrész helyébe az „az Art-ban” szöveg

lép.

 

Hatálybalépés: 2019. január 1.

 

A Tbj. hivatkozott rendelkezései:

 

34. §

(1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy

b) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni.

 

Ezekben az esetekben tehát 2019. január 1-jétől már nem 34% lesz a járulék mértéke, hanem csak 24%.

 

 

2018. évi LII. törvény

 

a szociális hozzájárulási adóról

 

5. Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés esetei 

5. § (1) Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -

a) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozónak;

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozónak, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; ...

f) a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel;

g) a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel.

 

 

(Az összefoglaló frissítésének időpontja: 2019. január 11.)

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...