Tartós ápolást végzők időskori támogatása 2019. augusztustól

Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezések, valamint alkotmányjogi panasz tárgyában (III/1716/2018.) a következő 25/2019. (VII.23.) AB határozatot hozta:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 44/A. § (1) bekezdés a) és b) pontját összekötő „és” szövegrésze, valamint b) pontjának „ugyanazon gyermekre tekintettel” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdése a megsemmisítést követően a következő szöveggel marad hatályban:

„Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a személy, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha

a) azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják – ide nem értve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását –, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét,

b) az a) pontban foglaltakra figyelemmel az érintett időszakban

ba) az e törvény alapján megállapított gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesült és az ápolási díj esetében azt részére a vizsgált időszakon belül legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt ápolási díjként folyósították, illetve

bb) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése vagy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült.”…

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. §- ának alkalmazása során az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el akkor, ha az 1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások igénybevétele hiányában is megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket teljesíti. …

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek az indítványok elbírálásakor hatályos, indítványokkal érintett rendelkezése:

„44/A. § (1) Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a személy, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha

a) azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják – ide nem értve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását –, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, és (az "és" kitétel megsemmisítve)

b) az a) pontban foglaltakra figyelemmel az érintett időszakban ugyanazon gyermekre tekintettel (az "ugyanazon gyermekre tekintettel kitétel megsemmisítve)

ba) az e törvény alapján megállapított gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesült és az ápolási díj esetében azt részére a vizsgált időszakon belül legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt ápolási díjként folyósították, illetve

bb) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése vagy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: a tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetésére azért került sor, hogy az állam az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítve, a XVI. cikk (3) bekezdése szerinti gondoskodási kötelezettséget külön is elismerje azokban az esetekben, amikor a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket hosszú időn keresztül ápoló szülők nem, vagy csak korlátozott mértékben végeznek keresőtevékenységet, ami miatt az öregségi nyugdíjuk mértéke is számottevően alacsonyabbá válik.

Ezen jogalkotói céllal összefüggésben nyilvánvalóan észszerűtlennek, és ekként az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével ellentétesen önkényesnek tekinthető az a szabályozás, amely nem teszi lehetővé a több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek ápolására fordított időtartam egybeszámítását akkor, ha ennek eredményeként a szülő legalább 20 éven keresztül ápolta saját háztartásában tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeit, és ennek következtében legalább 20 éven át szenvedett el jövedelemkiesést.

Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Szt. 44/A. §-ának alkalmazása során az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el akkor, ha az Szt. 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások igénybevétele hiányában is egyértelműen megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket teljesíti, azaz saját háztartásában legalább húsz éven keresztül ápolta a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekét oly módon, hogy ezen idő alatt nem rendelkezett napi 4 órát meghaladó munkaidejű munkaviszonnyal vagy más foglalkoztatási jogviszonnyal. Ezen követelmények teljesülésének vizsgálata minden esetben az egyedi ügyben eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok feladata.

Összefoglalva:

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a személy,

- akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, és

- aki a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekét (gyermekeit) az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően legalább 20 évig saját háztartásában ápolta, gondozta.

Nem zárja ki az ellátás megállapítását, ha a szülő a 20 év egy részében, vagy teljes időtartamában nem részesült e tevékenység alapján GYES-ben, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban, és az ápolási díj esetében azt részére a vizsgált időszakon belül legalább 1 év időtartamban nem emelt összegű ápolási díjként, vagy kiemelt ápolási díjként folyósították.

Több beteg gyermek otthoni ápolása esetén, nem csak ugyanazon gyermek ápolása címén megállapított ellátások időtartama számítható össze.

A támogatásra való jogosultság, illetve a folyósítás egyéb feltételei nem változtak.

A tartós ápolást végzők időskori támogatását változatlanul csak a Magyarországon élő magyar állampolgár (vagy a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan) jogosult számára lehet megállapítani.

Nem jogosult a támogatásra az ilyen igénylő sem, ha részére nem állapították meg az öregségi nyugdíjat, vagy részére az öregségi nyugdíjat folyósítás nélkül állapították meg, vagy részére csak nyugdíjelőleget állapítottak meg.

Akkor sem jogosult támogatásra az egyéb feltételeknek megfelelő igénylő, ha nem tudja bizonyítani tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke(i) 20 éven át tartó otthoni ápolását.

Nem jár a támogatás, ha az igénylő nem a gyermekét, hanem más hozzátartozóját ápolta.

Jó hír viszont, hogy az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tartós ápolást végzők időskori támogatására az a személy is jogosult, akinek az öregségi nyugdíj folyósítása mellett egyidejűleg ápolási díjat is folyósítanak.

Igénylés:

A támogatás megállapítását írásban, az e célra rendszeresített kérelem nyomtatvány benyújtásával kell igényelni (amit a nyugdíjhatóság ugyan még nem igazított át az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően, de az igénybejelentő lap változatlanul alkalmazható.) 

A támogatás iránti igény előterjeszthető személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányablak, vagy járási (kerületi) hivatal ügyfélszolgálatán, vagy postai úton a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal járási (kerületi) hivatalának címezve. A postacím egységesen: 1916 Budapest.

A kérelem elbírálásához szükségesek

- a gyermek otthoni ápolása címén folyósított ellátásban részesülést alátámasztó adatok (ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja, emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama), valamint

- a gyermek egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok.

A kérelmezőnek az adatlapon meg kell jelölnie a beteg gyermek otthoni ápolásának húsz évet elérő időtartamát.

A Magyar Államkincstár a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében a támogatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok benyújtását vagy beküldését javasolja:

- ápolási díjra való jogosultságot megállapító határozat,

- gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot megállapító határozat,

- emelt összegű ápolási díjat vagy kiemelt ápolási díjat megállapító határozat,

- gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozást segítő ellátást megállapító határozat,

- a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára vonatkozó orvosi dokumentumok, egyéb igazolások,

- a gyermek otthon ápolását igazoló egyéb dokumentumok.

A támogatás iránti igény érvényesítése illetékmentes és költségmentes.

A támogatás havi összege egyébként változatlanul 50.000 forint, amely a jogosultság megállapításának kezdő hónapjára is teljes összegben jár. A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha ebben az időpontban a jogosultsági feltételek fennállnak. Az igénybejelentés időpontja az adatlap benyújtásának vagy postára adásának a napja.

A már megállapított támogatást a jogosult részére a nyugdíjfolyósító az öregségi nyugdíjjal együtt ugyanazon a törzsszámon folyósítja, amelyen az öregségi nyugdíjat.

Fontos tudnivaló, hogy ha a jogosult külföldre költözik, akkor elveszíti a támogatásra való jogosultságát!

A támogatás – amely végrehajtás alól mentes és adómentes ellátás - az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján rendszeres pénzellátásnak (de nem nyugellátásnak) minősül.

Akit a további finom jogi részletek is érdekelnek, az AB határozatát IDE KATTINTVA olvashatja el. Rövid összefoglalóját az AB honlapján itt is eléri.

(Az összefoglaló készítésének időpontja: 2019. szeptember 02.)