Nyugdíjeső, és ami mögötte van

Ha kérdése van a nyugdíjával, a nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, vagy az egyéb nyugdíjnövelési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

A Népszava "Nem arany és nem is fénylik – nyugdíjeső, és ami mögötte van" címmel az elemzéseim felhasználásával  cikket tett közzé a nyugdíjprémium, a korrekciós nyugdíjemelés és a jövő évben várható 13. havi nyugdíj költségvetési igénye, valamint ezzel szemben a nyugdíjkassza bevételeit csökkentő jövő évi adóintézkedések együttes hatásáról.

Részletek a cikkből:

(Farkas András nyugdíjszakértő szerint) az, hogy minden jogosult egységesen a maximális összegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumra jogosult, mindenképpen kivételes kormányzati intézkedésnek tekinthető. Csaknem 450 ezer olyan nyugdíjas és egyéb ellátott is megkaphatja a legmagasabb összeget, akik normál esetben csak kisebb juttatásra lennének jogosultak. A nyugdíjprémium persze nem épül be a nyugdíjba, hiszen egyszeri juttatás, de a költségvetésnek így is 146,5 milliárd forinttal kerül többe a tervezett összegnél. A céltartalék 53,438 mil­liárd­ja helyett (80 000 forint × 2,5 millió jogosult) 200 milliárd forintba. Mindezt tovább súlyosbítja a 13. havi nyugdíj visszahozatala, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai így ismét olyan fenyegetővé erősödhetnek, mint 2009-ben. Márpedig a kormányzati kommunikáció egyre sűrűbben utal arra, hogy jövő februárban kifizetik a teljes 13. havi nyugdíjat.

Ha ez így lesz, akkor a 13. havi nyugdíj már 2022-től évi 320 milliárddal – a jövő évi 4170 mil­liárd forintos nyugdíjkassza csaknem 8 százalékával – növelné a kiadást, és persze a nyugdíjasok bevételeit. A 13. havi nyugdíj sem csak a nyugdíjasoknak, hanem más egyéb ellátásban részesülőnek is jár, így ezt a pluszjuttatást is 2,5 millió ember, a magyar lakosság egynegyede megkaphatja. Az eredeti terv szerint a 13. havi nyugdíj második lépcsőjének kifizetéséhez a 2022. évi költségvetésben 160,34 milliárd forint céltartalék szerepel. Ám ha nem kétheti, hanem egy teljes havi nyugdíjat fizetnek 2022. februárban, akkor ennek a pluszkiadási igénye további 160,34 milliárd forint lesz.

A nyugdíjasok pluszjuttatásainak ezzel nincs vége. Novemberben ugyanis nem az eddig várt 0,7, hanem 1,2 százalékkal nő a nyugdíjak összege. Így 20 milliárd forinttal többet kapnak az idősek annál, mintha az év első nyolc hónapjának tényadatára támaszkodva, a nyugdíjtörvény szerint kalkulálná a kormány a kiegészítő emelési korrekciót. Azt, hogy mi lesz 2022. januártól, még nem tudni. Farkas András emlékeztetett, hogy 3 százalékkal kellene növelni a nyugdíjakat, mert ez a mérték szerepel az elfogadott költségvetési törvényben. De a 2022-es költségvetési törvényt akár az utolsó pillanatban is módosíthatja a kormány annak érdekében, hogy ennél jelentősebb emelésben részesülhessenek az idősek, amelynek mértéke jobban fedezné a jelenleg 5 százalék feletti infláció miatt megugró költségeiket. Egy százalékpontos nyugdíjemelés 40 milliárd forintba kerül, így a 3 százalékosnál magasabb emelés ennek megfelelően generál további plusz költségvetési igényt.

Miközben óriási pluszteher jelentkezik a kiadási oldalon, a bevételi forrást csökkenteni készülnek. A kormány azt tervezi, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelése érdekében 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal mérsékli a munkáltatók járulékterhét, mindenekelőtt a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos arányát. 

A nyugdíjkassza két fő bevételi forrása közül is ez az egyik, a szociális hozzájárulási adó nyugdíjbiztosítási alapot megillető 71,63 százaléka. Ha a szociális hozzájárulás összege a tervek szerint csökken, akkor a nyugdíjkassza 2022-re tervezett bevétele akár 350 milliárd forinttal is kevesebb lesz. A kieső bevétel több, mint amennyibe a nők kedvezményes nyugdíja vagy a teljes 13. havi ellátás kerül. Mindenesetre a nyugdíjasok juttatásai november és február között akár 300 milliárd forinttal is nőhetnek, amely persze jó hír minden idős embernek. A kérdés csak az, hogy a választási évet követően hosszabb távon is finanszírozha­tóak maradnak-e a pluszjuttatások.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.